Marketing
Bontsuk le együtt az apa-mítoszokat!
Az APA magazin idén az apák mellett a nagypapákat is díjazza. Ennek kapcsán Léder László, pszichológus végigveszi, milyen mítoszok élnek az apákkal kapcsolatban a köztudatban.
Az anyaság, nőiség megélése kapcsán szinte naponta látnak napvilágot hasznos tippek, érdekességek. Míg az apák még mindig kevesebb figyelmet kapnak, vagy éppen az őket körül lengő városi legendák határozzák meg, mit is gondolunk a szerepükről. Léder László pszichológus segítségével, most végig vesszük, milyen mítoszok élnek jelenleg is a köztudatban. A szakember több mint 20 éve foglalkozik az apaság kérdésével és Csendes Apa-forradalom címmel könyvet írt a témáról, emellett kollégáival néhány éve megalapította az Apa Akadémiát. Most pedig szakértőként segíti az APA magazint, amely idén második alkalommal keresi az Év Apáit.
Léder László olyan mítoszokat azonosított, amelyek nem csak az apáknak nehezíti meg, hogy elhelyezzék saját magukat a családban, de ezek tisztán látásával az anyáknak is könnyebb lenne megtalálni a szerepüket. Az első és legfontosabb tény, hogy „elapátlanodott a társadalom”, az apák kiesése teljes mértékben a modern társadalom hozománya. Hiába jelent meg a hatvanas években számos tanulmány, amely előre vetítette ezt a jelenséget, igazi lépések nem történtek ennek megelőzésére. Csak mostanában kezdett el nagyobb figyelmet kapni ez a terület. Például egy 2016-os német Apa-riport adatai szerint a megkérdezett apák 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet foglalkozni saját gyermekével, mint amennyit vele tette édesapja. A válaszadók 79 százaléka mondta, hogy több időt szeretne családjával tölteni. Ebben viszont fontos szerepe van a munkahelyeknek is.
„Nagyon erősen él még sokakban az, hogy az apa első számú feladata a kenyérkereset. Ahogy az igényeken is látszódik, ezen fontos lenne változtatni, a gyermeknek ugyanis mindkét szülő jelenlétére szüksége van, ha például mindkét szülő rugalmasan dolgozhatna, akkor mindketten arányosabban részt vehetnének a gyermek életében. De ha már részvételről beszélünk, egy válás esetén fontos, hogy a gyermek mindkét szülőjével azonos időt találkozhasson. Egy 148 ezer fős svéd kutatás igazolta, hogy az ép családokban nevelkedett gyermekek után a váltott elhelyezésben felnövő gyerekek a legegészségesebbek” – mondta el LéderLászló.
Az apai részvétel következő sarokpontja a „hogyan legyek jelen”, vagyis, hogy mi is az apa dolga a családban. A kutatások megerősítették, hogy létezik apai ösztön, és az apák is drámai hormonális változáson mennek keresztül a várandósság ideje alatt, sőt az apa és gyermek közötti érzelmi szövetség kialakítása is ekkor kezdődik el. A születés utáni első 1000 nap pedig különösen fontos a gyermek és apa közötti érzelmi kötődés elmélyítésében.
„Nagyon fontos, hogy apa, ne a második anya legyen. Találja meg a saját nevelői stílusát, a gyereknek jót tesz, ha apa másként csinálja ugyanazokat a dolgokat, sőt a két stílus erősítheti egymást. A saját stílusukat megtaláló apák sokkal jobban érzik magukat ebben a szerepben és motiváltabbak is lesznek. Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy egy apának vajon kemények kell-e lennie. A rövid válaszom, hogy nem. A szabályok betartása ugyanis nem keménységgel érhető el, hanem szeretettel való egyengetéssel, és ez nem apai, hanem szülői feladat. A kutatások szerint egyébként az apák egyáltalán nem nevelik keményebben a gyerekeiket, mint az anyák” – tette hozzá a szakember.
Az APA magazin lassan három éve segíti az apákat abban, hogy önmagukra találjanak ebben a szerepben, és immár második alkalommal rendezik meg az Év Apája díjátadót, ahol „Cool Apuka”, „Hős Apuka” és „Sportos Apuka” kategóriában is várják a nevezéseket. Újdonságként idén az „Inspiráló Nagypapák” kategóriában is lehet jelölni a családok idősebb tagjait, mert bár róluk még kevesebb szó esik, és gyakran passzívan a háttérben maradnak, mégis fontos szerepük van. Gyakran ők segítenek a meny-anyós, vej-anyóskonfliktusok enyhítésében, ráadásul sokszor igazi mesemondóként, családi krónikásként vannak jelen.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.