2016. október 13.

Célzott reklámokat kínálnak az okostévék

A Samsung felhívta ügynökségi és médiapartnerei figyelmét arra a hirdetési termékére, amely az okostévék adatai alapján a lineáris adásokban is célzott reklámokat helyez el.

Az AdExchanger beszámolója alapján az Egyesült Államokban 20, világszerte 50 millió smart TV-t értékesítő Samsung elérkezettnek látta az időt a technológia által szolgáltatott adatok monetizálására. Olyan módon szolgálnának ki célzott reklámokat az eszközökre, mint ahogy azt a DirecTV, a Comcast és a Dish a set-top boxok esetében teszik. A megoldás egyelőre tesztfázisban van, de beszámolók szerint lehetett már találkozni többképernyős kampányokkal.

A Samsung partnerei a nagyképernyős interaktív megoldásokat kiszolgáló Sorenson Media, kiadói oldalról pedig a Hearst és a Sinclair.

A GroupM fejlett tévés megoldásokat kínáló ügynöksége, a Modi elnöke, Michael Bologna szerint eddig még nem volt példa arra, hogy a sugárzott televíziós műsorokba okostévéken célzott reklámok kerüljenek. A megoldást ezidáig csak kábeltévék alkalmazták set-top boxon keresztül, valamint harmadik feles szolgáltatók, mint a Roku kínáltak elérés-alapú célzási megoldásokat.

A Samsung belépése a hirdetési piacra hatással lehet a nézettségmérésre is. Néhány televíziós szolgáltató, mint a Sinclair, a Hearst vagy a Tribune eddig sem voltak elégedettek a helyi adók Nielsen és a Rentrak által végzett mérésével. Ezt kiegészíthetik az okostévékből származó adatok is, igazolva a szóban forgó csatornákon futó reklámok értékét.

A Samsung sikerét ezen a területen a felhasználói piac mérete határozhatja meg, amihez egyéb készülékei, így okostelefonjai is hozzájárulhatnak. Az elmúlt időszakban végrehajtott felvásárlások, mint például a kanadai AdGear DSP júniusi megszerzése arra utalnak, hogy a cég többképernyős megoldásokban gondolkodik.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.