Marketing
Csökkent a magyar fogyasztói bizalmi index
Az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás után a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe kis mértékben csökkent, 43 pontról 41-re a második negyedévben, Magyarországon. Az index három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetét a válaszadók 14 százaléka látja kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. Ugyanebben az időtávlatban a munkahelyi kilátásokat 6 százalék ítéli meg jónak vagy kiválónak. A jelenlegi időszakot pedig 7 százalék tartja megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne vagy amire szüksége van. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen ötvennyolc országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.
Ha az idei második negyedév mutatóit összehasonlítjuk a tavalyi hasonló időszakéval, akkor jelentős javulást látunk. Egy évvel korábban személyes pénzügyeinek alakulását csak a magyar megkérdezettek 9 százaléka látta pozitívan, míg a munkahelyi kilátásokat 3 százalék. Itt az emelkedés 5, illetve 3 százalékpont. A fogyasztói bizalmi index harmadik alkotó része: „Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van?” Erre a kérdésre a felmérés résztvevőinek 4 százaléka adott igenlő választ, a múlt év második negyedévében lebonyolított felmérés során. Ennél 3 százalékponttal magasabb az idei második negyedévi mutató.
Nyakig eladósodva
Megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada hiteleket vagy kölcsönöket törleszt (28 százalék), az idei második negyedévben. Félretesz 18, lakását újítja fel vagy berendezi 16, új ruházati cikket vesz 13 százalék. Utána következik a nyaralás, üdülés 12, otthonon kívüli szórakozás 11, új műszaki cikk vásárlása 8 százalékos említéssel. Befektetési vagy részvényalapra a válaszadók 3 százaléka fordít pénzéből, és hasonló aránya nyugdíjalapra. Ugyanakkor a megkérdezett magyarok 40 százaléka azt mondja, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze.
Globális kitekintés
Európa huszonkilenc vizsgált országában a megkérdezett fogyasztók átlag 21 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, miután gondoskodott megélhetéséről, szintén az idei második negyedévben. Átlagosan Európában a szabadon elkölthető pénz felhasználási céljai között legtöbben a megtakarítást említik (33 százalék). Új ruházati cikket vásárol 30, üdül, nyaral 28, hiteleket vagy kölcsönöket törleszt 26 százalék. További sorrend: otthonon kívüli szórakozás 23, lakás felújítása vagy berendezése 20, új műszaki cikk 16, nyugdíjalap 8, befektetési vagy részvényalap 5 százalék.
Negyedévenként méri fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat ötvennyolc országban, köztük Magyarországon a fogyasztói bizalmi indexet. A régiók közül világszerte Európában legalacsonyabb az átlag, 71 ponttal, ahogyan az előző két negyedévben is. A mutató 100 pont alatt pesszimizmust jelez, fölötte pedig optimizmust.
A legalacsonyabb indexet elért tíz ország közül kilenc európai: Sereghajtó Portugália (33 pont), ahogyan az első negyedévben is. Előtte Olaszország és Magyarország (41-41) áll. Őket követi Horvátország (45), Görögország (47), Spanyolország (48), Dél-Korea (51), Franciaország (53), Bulgária (61) majd Szlovákia (62).
– Amíg Európában a fogyasztói bizalom kezd egyenletesen alakulni, mivel a pénzügyi feltételek stabilizálódtak, addig a munkahelyekkel kapcsolatos várakozás, személyes pénzügyi kilátás és a vásárlási hajlandóság javult a világ három legnagyobb gazdaságában, az USA-ban, Kínában és Japánban. S ez előnyösen hat a világ többi részére – állapítja meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. – Ennek ellenére maradhatnak aggodalmak. Makrogazdasági fejlemények lassíthatják, hogy a fogyasztás visszatérjen a korábbi szintre, és csökkenthetik a keresletet lakásra vagy más nagyértékű dolgokra. Ilyen makrogazdasági fejlemény lehet például, hogy a kamatok jelentősen emelkednek.
Ázsia optimista
Egyetlen régióban, Ázsiában a Csendes-óceáni térséggel együtt optimisták a fogyasztók, ahol a bizalmi index átlaga a közelmúltban negyedévről negyedévre növekszik, és legutóbb 105 pontot ért el. A többi Nielsen-régió mutatója: Észak-Amerika 96, Latin-Amerika 93, Közép-Kelet, Afrika, Pakisztán 91 pont.
A globális fogyasztói bizalmi index idei második negyedévi átlaga 94, szemben az első negyedévi 93 ponttal.
A világranglistát négy ázsiai ország vezeti: Indonéziában a legmagasabb, 124 pont az idei második negyedévi fogyasztói bizalmi index. Utána a Fülöp-szigetek következnek 121, India 118, majd Thaiföld 114 ponttal. A rangsorban következő Brazília és Kína mutatója egyaránt 110 pont. Rajtuk kívül még szintén a 100 ponton felüli, optimista tartományba esnek az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, valamint Malájzia.
Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet Svájc és Norvégia érte el, de mindkettő pesszimistának számít a maga egyformán 98 pontjával. Utánuk az élboly földrészünkön így alakul: Dánia 97, Németország 90, Ausztria 87, majd Törökörszág és Svédország 81-81 pont.
Fogyasztói bizalmi index a felmérés kezdete óta globálisan átlagosan és Magyarországon. Q1, Q2, Q3, Q4 az adott év negyedévének sorszámát jelenti.
Felmérés ideje | Globális átlag | Magyarország | ||||||
2005-Q3 | 98 | 90 | ||||||
2006-Q1 | 96 | 83 | ||||||
2006-Q3 | 99 | 74 | ||||||
2007-Q1 | 97 | 66 | ||||||
2007-Q3 | 94 | 69 | ||||||
2008-Q1 | 88 | 67 | ||||||
2008-Q3 | 84 | 71 | ||||||
2009-Q1 | 77 | 52 | ||||||
2009-Q3 | 86 | 58 | ||||||
2010-Q1 | 92 | 61 | ||||||
2010-Q2 | 93 | 65 | ||||||
2010-Q3 | 90 | 54 | ||||||
2010-Q4 | 90 | 59 | ||||||
2011-Q1 | 92 | 41 | ||||||
2011-Q2 | 89 | 43 | ||||||
2011-Q3 | 88 | 37 | ||||||
2011-Q4 | 89 | 30 | ||||||
2012-01 | 94 | 32 | ||||||
2012-02 | 91 | 30 | ||||||
2012-03 | 92 | 37 | ||||||
2012-04 | 91 | 37 | ||||||
2013-01 | 93 | 43 | ||||||
2013-02
| 94 | 41 |
Forrás: Nielsen
Így készül az index
A Nielsen globális felmérését a fogyasztói bizalomról 2013. május 13-31. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg ötvennyolc országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az Internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az internettel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel. Kínában a fogyasztói bizalmi index felmérését speciális módszerrel végezte a Nielsen, 3 500 személy megkérdezésével. A Nielsen Globális Omnibusz Kutatása 2005-ben indult. Ahol az index 100 pontnál kevesebb, ott a fogyasztók pesszimizmusát jelzi, míg 100 pont felett optimizmusukat tükrözi a közeljövő gazdasági kilátásairól. Az indexet a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetének alakulására, országukban a munkahelyi kilátásokra vonatkozó véleménye, valamint a jelen időszak vásárlás szempontjából való megítélése alapján számítják.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.