Csak azok számítanak influencernek, akik a 30 alattiak körében népszerűek?

Ülünk egy kávézóban a hazai médiás, marketinges szak ma néhány neves figurájával, és az itthoni trendekről beszélgetünk. Nem telik el sok idő, terítékre kerül az influencer marketing, sorjáznak a kérdések.

  • Divat, lufi, vagy hosszú távon is számolni kell vele?
  • Mekkora kihívást támaszt a mainstream médiával szemben?
  • Tényleg elérik az influencerek az elérhetetlen fiatalokat?
  • És el is tudják adni a rájuk bízott termékeket, vagy az egész csak egy hókuszpókusz, amibe beleszerettek a márkák, de sebaj, idővel majd kiszeretnek belőle?

Az influencer marketing hatása ráadásul termékelhelyezés-jellege miatt a tényleg hatékony performance marketinggel összehasonlítva még csak nem is mérhető igazán jól. Ami mérhető, az idehaza nem teljesít túl fényesen: például a vlogokra ráengedett Google-hirdetések nem fialnak túl sok pénzt. A globális óriás ugyanis magánál tartja a bevételek egy részét – még jó, hiszen ő biztosítja a platformot, fejleszti az algoritmust –, ezenkívül csak átkattintás vagy a reklámfilmecskék végignézése után fizet.

Kis ország vagyunk, nálunk a legmenőbb influencerek is csupán tizedannyi követőt, feliratkozót tudnak felmutatni, mint például egy Kardashian, egy PewDiePie vagy egy Dulce Candy.

Mi több, a vásárlóerő-paritásunk sem olyan izmos, mint a nyugati társadalmaké, a kattintásunk is kevesebbet ér. Ettől függetlenül a tény, az tény.

A top 10-20-ba tartozó hazai véleményvezérek még így is komoly rajongói táborral rendelkeznek, ráadásul a három-négy perces videóik elkészítése nem is kerül túl sokba. Ma még ugyanis mindig kevesen vannak, akik komoly energiákat tolnak a tartalom-előállításba. Persze ha a legnagyobbakat nézzük – akik mögött egyébiránt már profi ügynökségek, operatőrök, vágók, hangmérnökök állnak –, nincs okunk a panaszra, ám egy huszonéves mikrovloggertől nem érdemes túl sokat várni.

De még csak nem is ezek a kérdések foglalkoztatták a kávézgató társaságunkat. Hanem a definíciós probléma.

  • Mi az, hogy influencer?
  • Kiket soroljunk e kategóriába? Hédinke és Radics Peti az, de Győzike nem?
  • Mi a helyzet a mainstream celebjeivel és sztárjaival? Csak akkor válnak influencerré, ha indítanak egy vlogot, vagy tolják az Insta-sztorit? Találni erre példát: Majka, Istenes Bence, Ördög Nóra. Az utóbbi kettőt meg is kérdeztük a Médiapiac standokon lévő új számában, miért érezték szűknek a „hagyományos” képernyőt.
  • Vagy csak azok számítanak influencernek, akik a 30 alattiak körében népszerűek? Mi a helyzet a többoldalas nemzetközi citációs indexszel büszkélkedő tudósokkal, a tőzsdeindexeket is megmozgatni képes gazdasági megmondóemberekkel vagy az érmet szerző sportolókkal?

Persze nem érdemes akadémiai szintre vinni az influencerekről szóló diskurzust, a márkáknak elég annyi, hogy a dolog valamiért működik. Hiszen külön iparág épült már köréjük: velük foglalkozó menedzserek, kutatócégek, listák, gálák, díjak.

Egyszóval nem tűnik lufinak, érdemes tehát benézni a kulisszák mögé, hogyan is működik ez a világ. A Médiapiac május–júniusi számában erre vállalkoztunk. És hogy mi se maradjunk ki a jóból, a Gemius Hungary legfrissebb felmérése alapján még egy influencerlistát is összeállítottunk, amelyet rövidesen online, a Mediapiac.com-on is bemutatunk.

 

A cikk a Médiapiac május-júniusi számában jelent meg, az influencer-mellékletünk keretében, amelynek további cikkeit itt olvashatja.
A cikk szerzője M. László Ferenc

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.