Marketing
Digitális szakértőkkel erősítenek a kommunikációs vezetők
Egy friss globális felmérés szerint még mindig a közösségi média megfelelő kezelése a legfogósabb kérdés. A mobil és a videótartalmak gyártása szintén sokakat izgat. Közelebb kerül egymáshoz a kommunikáció és a marketing is.
A kommunikációs topvezetők ég mindig a digitális és közösségimédia-tudás felturbózásával vannak elfoglalva – derül ki a Spencer Stuart és a Weber Shandwick közös, The Rising CCO elnevezésű kutatásából, melynek eredményeit immár ötödik alkalommal mutatták be. A világszerte megkérdezett kommunikációs vezetők 73 százaléka több digitális és közösségmédia-szakértőt vesz fel, mint az elmúlt években, 55 százalék pedig szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszik a befolyásos bloggerekkel és Twitter-felhasználókkal.
Közösségi média: fogós kérdés
Ha van olyan terület, amivel az elkövetkező években is sokat kell foglalkozniuk a cégek kommmunikációs osztályainak, akkor az a közösségi média lesz. A válaszadók 91 százaléka szerint a közösségi médiával kapcsolatos teendők súlya jobban nő más kommunikációs területekhez viszonyítva. A világ bármely szegletében is kérdezték a kommunikációs igazgatókat, az arányok hasonlóan magasak voltak. A közösségi média mellett a mobilterület, illetve a videótartalmak gyártása értékelődik fel a következő években. Ezeket 73, illetve 69 százalék nevezte meg.
“A vállalati kommunikáció területe folyamatosan változik a közösségi kommunikáció jelentőségének növekedése nyomán. Bizonyos esetekben maguk a kommunikációs csapatok állnak a változás élére, más esetekben viszont alkalmazkodniuk kell, hogy képben maradjanak” – mondta el George Jamison, a Spencer Stewart üzletágvezetője.
Nagy változások várhatóak
86 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy a médiakörnyezet átalakulása jelentős hatással volt a munkájukra az elmúlt években, és a jövőre nézve sem várnak mást. 28 százalék szerint az eddigi nagy változásokat újabb jelentős átalakulások követhetik a következő években is. A válaszadók fele pedig azt gondolja, hogy ha nem is földrengésszerű, de valamilyen mértékű változások mindenképpen jönnek a közeljövőben is.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mi is változtatja meg annyira a médiakörnyezetet és ezzel a kívánatos kommunikációs stratégiákat, leginkább a technológia fejlődését, a közösségi médiát és a feltörekvő új médiaplatformokat nevezték meg katalizátorként. Nem szabad elfelejteni a tartalomoldalt sem: 90 százalék szerint nemcsak a technológiával és a platformokkal, hanem a megfelelő tartalmak előállításával is foglalkozni kell. 58 százalék már most is a maga kommunikációs csapatával állítja elő és publikálja a tartalmat, és majd ötödük kifejezetten törekszik a tartalomgyártói szerepre.
Marketing és kommunikáció kéz a kézben
A kommunikációs vezetők szerint a marketing és a kommunikáció területei egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ennek nyomán ők maguk is jóval többet foglalkoznak marketinges ügyekkel, mint korábban. A megkérdezettek kicsivel több mint negyede rendelkezett rálátással a marketingre 2012-ben, míg mostanra több mint harmadukról mondható el ugyanez. Ez egyébként leginkább az európai és a latin-amerikai kommunikátorokra igaz.
“A marketing és a kommunikáció közeledését nagy valószínűséggel az hajtja, hogy egyre kevésbé lehet szétválasztani a vállalati és a márkahírnevet” – mondta Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick vezető szakértője. Az általa idézett adatok szerint 84 százalék látja elválaszthatatlannak a vállalati reputáció és a márkareputáció területét. Mindez azzal is összefüggésben lehet, hogy a PR egyre inkább a marketing mix részévé válik, a globális kommunikációs vezetők 62 százaléka tapasztal e téren erősödést.
Médiaintegráció a hatékonyságért
A megkérdezettek kétharmada (64%) fókuszálja külső kommunikációját a hagyományos területekre, míg a többiek a közösségi médiát a klasszikus csatornák elé helyezték már most. A kulcs a kettő megfelelő integrációja, ettől várják ugyanis a kommunikáció hatékonyabbá tételét.
63 szerint a hagyományos és a közösségi felületek egyformán hatékonyak, ha kríziskommunikációról vagy kisebb gondok kezeléséről van szó. 58 százalék gondolja egyaránt hatékonynak a két területet, ha az ügyfelek megtartásáról van szó, míg az új vásárlók bevonzásánál 54 százalék, az ismertségépítésnél 50 százalék ez az arány.
Ha a pénzügyi eredmények bemutatásáról van szó, a többség (76%) még mindig a hagyományos felületekre szavaz, ahogyan a vezető tisztségviselők láthatóságának növelésére is ezeket a csatornákat használják inkább (54%). Ha azonban munkaerőt akarnak akvirálni, 56 százalék szerint a közösségi média a megoldás.
Az infografikák szerelmesei ide kattintsanak!
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.