Természetesnek vesszük, hogy van áram a konnektorban, működik a klíma, megy a fűtés, működnek az üzemek és a gyárak. Mindehhez villamos energiára van szükség, amely éppen olyan árucikk, mint a szén, az olaj, vagy a különböző mezőgazdasági termékek. Hogy kik és hogyan adják-veszik ezt a láthatatlan árucikket, annak az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedője szakértőinek segítségével jártunk utána. (X)

A jelenlegi helyzetben jelentősen felértékelődött az energiabiztonság, a pandémia során minden korábbinál egyértelműbbé vált, hogy a biztos ellátás létkérdés. Sokan azonban bele sem gondolnak, hogy hogyan is jut el az energia a fogyasztókig. Aki mégis, annak akár misztikusnak is tűnhet az áram kereskedelme. Pedig valójában ez éppen olyan tevékenységet jelent, mint bármilyen más termék adásvétele.

Csak az áramot nem az üzletekben vagy a városi piacokon értékesítik, hanem az úgynevezett áru- vagy angol kifejezéssel commodity-piacokon.

Ezeken a felületeken sok más termékkel – például arannyal, mezőgazdasági termékekkel vagy éppen olajjal, szénnel, földgázzal – kereskednek, többnyire homogén tömegárukkal. Ilyen commodity termék az áram is. Az MVM Partner alapvetően villamos energiával kereskedik, mint az MVM Csoport egyedüli villamosenergia-nagykereskedője. Emellett a szén-dioxid-kvóták, a szén és a zöld bizonyítványok piacán is aktív. A villamosenergia-kereskedelem területén a vállalat nemzetközi lefedettsége ma már mintegy 17 európai országra terjed ki.

"Mintegy 50 meghatározó árupiac létezik, ezeken összesen mintegy százféle termékkel kereskednek. A commodity termékeknek két alaptípusa létezik, a hard, vagyis kemény és a soft, vagyis puha. Az előbbi kategóriába tartoznak a primer energiaforrások, bányászott termékek, alap fémek. A soft besorolás pedig a mezőgazdasági termékeket, élő állatokat illeti, így többek közt a búzát, kukoricát, kávét, szóját, kakaót vagy éppen a sertéshúst" – mondta Hazlach András, az MVM Partner Zrt. proprietary kereskedelmi igazgatója. − "Az áram, mint »árucikk« jellegében persze különbözik a többiektől, piaca azonban lényegében azokkal megegyezően működik. Az árakat a kereslet és kínálat alakítja, azaz a villamos energia is olyan soft típusú termék, mintha almával kereskednénk."

Az áram nagykereskedelme az úgynevezett szervezett piacok (tőzsdék) mellett gyakran cégek között kötött kétoldalú, úgynevezett OTC (over-the-counter, azaz tőzsdén kívüli) ügyletek formájában is megvalósul. Az OTC-piac bilaterális, két cég közötti megállapodást és kereskedést jelent, általában egy keretszerződésen keresztül, közvetlenül a felek között. A tőzsdei kereskedés pedig a hagyományos részvénypiacokhoz hasonlóan működik, fontos funkciója, hogy kiküszöböli a partnerkockázatokat, hiszen a kereslet és a kínálat a tőzsdei platformon keresztül közvetetten és nem közvetlenül (mint az OTC esetében) találkozik. Az áram piacán emellett léteznek tenderek, működnek brókerplatformok is. Mindezeket pedig komoly informatikai infrastruktúra szolgálja ki, illetve ez teszi lehetővé a hozzájuk való csatlakozást.

Az energiapiacoknak több típusa létezik – hangsúlyozta Varga Viktor, az MVM Partner eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

Az MVM Partner többek között a villamosenergia-nagykereskedelmi piacon van jelen, amely az úgynevezett sztenderd és nem sztenderd, fizikai, illetve pénzügyi termékek kereskedelmét jelenti nagy tételben, akár nemzetközi szinten. Az áramot úgy lehet termékké tenni, ha meghatározzuk, hogy mikor akarjuk azt felhasználni. A sztenderd termékek közé tartozik például a zsinóráram, angol kifejezéssel baseload, ami gyakorlatilag állandóan, éjjel-nappal ugyanazt a teljesítményt jelenti, a folyamatos termelést, akár másnapra, akár a következő évre vonatkozóan. Szintén sztenderd az úgynevezett csúcstermék, amely a jellemző munkaidőhöz igazított termék, tehát olyan áramot jelent, ami például hétfőtől péntekig, 8 és 20 óra közötti időszakban érhető el. Mindemelett éjszaka is szükség van áramra, ez az úgynevezett off-peak, csúcson kívüli termék, amely az előző példánál maradva az este nyolc és reggel nyolc közötti időszakra vonatkozik. Ugyanakkor további termék lehet akár a hétvégi áram is. Ezek előre meghatározott „csomagok”. A nem sztenderd termékek pedig gyakorlatilag bármilyen időszakra vonatkozhatnak, amire a vásárló kereskedőnek szüksége van. Ha például valakinek éjfél és reggel hat között van szüksége áramra, akkor ilyen konstrukcióban is vásárolhat.

A fizikai termékek a villamosenergia-rendszer infrastruktúráján (lényegében a vezetékeken) keresztül leszállításra és felhasználásra kerülnek, a pénzügyi terméket azonban soha nem szállítják le. A villamosenergia-kereskedők jellemzően nemcsak az árammal kereskednek, hanem olyan termékekkel is, amelyek hatással vannak az áram árára. Ezek ugyanis lehetővé teszik a különböző árkockázatok kezelését.

"Ha például a szén ára emelkedik, akkor az ebből termelt áram is drágább lesz, ha viszont van szenünk, amit az emelkedő ár miatt drágábban adhatunk el, csökkenthetjük a veszteséget, vagy növelhetjük a nyereséget. Szénnel csak pénzügyi úgynevezett »paper« termékként kereskedünk szervezett piaci keretek közt, fizikai szállítási érdekeltséggel ezen a piacon természetesen nem rendelkezünk, de az ármozgások kezelése miatt fontos eleme portfóliónknak. Egy villamosenergia-kereskedő így a szén, a szén-dioxid kvóták és a zöldbizonyítványok piacán is aktív" – mondták az MVM Partner Zrt. szakértői.

A láthatatlan árucikk, amit mindennap használunk

7 órája

Vannak piacok, ahol többek között áram is kapható. Persze nem a zöldségpiacokhoz hasonló helyek ezek, hanem tőzsdei felületek. De vajon hogyan alakult ki a villamos energia kereskedelme? (x)