2012. október 05.

Egyre borúsabb a fogyasztók kedve

Tízből kilencen az árak emelkedésére számítanak a GfK Hungária felmérése alapján. De más tényezőket vizsgálva sem túlságosan optimista a lakosság.

Tízből kilencen az árak emelkedésére számítanak a GfK Hungária felmérése alapján. Márpedig a fogyasztók effajta várakozása önbeteljesítő jóslatként hathat, és tovább növekvő inflációt okozhat. De más tényezőket vizsgálva sem túlságosan optimista a lakosság.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, és vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke – az idei második negyedévhez képest – 6 pontnyit csökkent és 2012 szeptemberében 126,8 ponton áll. Az index értéke nagyjából a 2012 márciusi szintnek felel meg, amikor is 125,3 pontot ért el.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában is visszaesést figyeltek meg a kutatók az év harmadik negyedében: értéke mintegy 10 pontos csökkenéssel jelenleg 142,1 ponton áll. A csökkenés oka - írja a GFK összefoglalója -, hogy a korábbiakban jellemzően pozitívabb eredményeket hozó nyári hónapok ellenére romlott mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése – utóbbi esetében borúlátóbbak mind a 12 hónapos rövid távú, mind pedig az 5 évre szóló hosszú távú várakozások.

A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke is csökkent – bár enyhén – mindössze 1 ponttal 2012 szeptemberében és jelenleg 109,8 ponton áll.

Munkanélküliség

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság közel fele (49 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, és ez az arány a megelőző három hónapban 50 százalék volt.

Növekvő inflációs várakozások

Lényegében az inflációs várakozások sem változtak számottevően az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része – a júniusi 87 százalékkal szemben most 93 százaléka – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók most átlagosan 11 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

Csökkenő reáljövedelem

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások terén is nagyarányú a pesszimizmus: továbbra is tízből hatan (64 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

Nem kell a hitel

A hitelfelvételi kedv sem nőtt júniushoz képest: a lakosság 27 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten (69 százalék) pedig úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (42 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 29 százalék azok változatlanságát várja a következő 12 hónapban.

Mi lesz a megtakarításokkal?

A megtakarításokkal kapcsolatban a válaszadók 38 százaléka bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 21 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Egyre kevesebben tudnak lakást venni

Tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket, azaz minden második honfitársunk (51 százalék) venne mostanában lakást. A lakosságnak mindössze 39 százaléka (szemben az előző negyedévben mért 52 százalékkal) tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 8 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.

A kutatásról

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt a  Michigani Egyetem licensze alapján készülő és a világ számos pontján  mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben. A GfK  Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex FBI-je összegzi a  háztartások tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási  hajlandóságot, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel  korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó  várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és elkövetkező öt évben  várható gazdasági helyzetének megítélését.

Magyarországon startol az UNICEF új programja

6 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.