2011. május 31.

Egyre jobban hajtja az internet a GDP növekedését

A McKinsey 13 piacot vizsgált, ezeken a GDP 3,4 százaléka származik az internetből. A svédeknél járul hozzá leginkább a net a GDP növekedéséhez.

A McKinsey 13 piacot vizsgált, ezeken a GDP 3,4 százaléka származik az internetből. A svédeknél járul hozzá leginkább a net a GDP növekedéséhez. A BRIC-országok közül India van az élen e szempontból, s az oroszok kullognak a leghátul.

Miközben az tudott, hogy az internet számos különböző tevékenységből, felületből, cégből és fogyasztóból épül fel, az kevésbé van szem előtt, hogy egészében a világháló milyen mértékben járul hozzá a GDP-hez. Ezért készített 13 piacra (G8, BRIC, Dél-Korea és Svédország) vonatkozó felmérést a McKinsey. Ebből kiderül: az internet mára jelentősen befolyásolja a GDP változásait.

A vizsgált piacokon az internetgazdaság a GDP 3,4 százalékát adja, ennek felét a magánfogyasztás, elsősorban az online vásárlás és a reklám teszik ki. További 29% magáncégek beruházásaiból ered, amely elsősorban szoftverekre, kommunikációs felszerelésekre és szerverekre irányul - derül ki az elemzésből.

Érzekeltetendő az online gazdaság méretét: ez a szektor mostanra nagyobb, mint Spanyolország gazdasága, és globálisan túlnőtte a mezőgazdaságot és az energiaipart is. Ennek fényében nem meglepő az állítás: mostanra az internet jelentős hajtómotorja lett a GDP növekedésének.

A McKinsey számaiból kiderül: a vizsgált érett piacokon az 1995 és 2009 közötti időszakban az internet átlagosan 10 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez, míg a 2004-2009 közötti arány 21%. Mindkét adatsort vizsgálva a svédek járnak az élen, őket a németek követi, akikhez egyre közelebb jönnek a britek. Ha viszont nem az arányt, hanem a nominális értékeket vizsgáljuk, akkor az Egyesült Államok az első, melyet Kína és India követ.

Talán az sem evidens, hogy az internet átal generált gazdasági érték jelentős része nem a technológiai szektorból érkezik: az összeg 75 százalékát a hagyományosnak tekintett iparágak tolják be a rendszerbe. A munkahely teremtésben is jól szerepel a világháló: a vizsgált kkv-k esetében minden, a technológia fejlődéséből (azaz az emberi munkaerő feleslegessé válásából) eredő elbocsátásra 2,6 új munkahely megteremtése jutott.

 

A teljes kutatás elérhető ezen a linken!

Címkék: mckinsey gdp