2013. augusztus 02.

Egyre nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség

A megtakarításokkal rendelkezők aránya továbbra sem növekszik a hazai lakosság körében.

A megtakarításokkal rendelkezők aránya továbbra sem növekszik a hazai lakosság körében, 2004 óta a legalacsonyabb arányt látjuk 2013 első félévében is – állítja a GfK Hungária a Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva. A fogyasztói bizalom erősödésére utal, hogy a megtakarítási célok között némileg emelkedik a nyugdíjas évekre és az üdülésre/utazásra való felkészülés fontossága.

Miközben a hazai lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat 2011 óta a KSH mérése szerint, a banki megtakarításokkal rendelkező lakosság aránya továbbra is nagyon alacsony szinten áll – a hazai társadalom vagyoni egyenlőtlensége tovább erősödött az elmúlt egy évben is. A lakosság körében továbbra is stagnál a megtakarítói hányad a GfK Hungária pénzpiaci felmérése szerint.

2013 első félévében a hazai lakosság átlagosan 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, amely 2004 óta a legalacsonyabb értéknek felel meg, alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is. A megtakarítókat vizsgálva kitűnik, hogy az átlagnál magasabb arányban képesek, illetve hajlandóak banki megtakarításokat képezni a felsőfokú végzettségűek (körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással), az 50 évnél idősebb személyek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők és természetesen a magas jövedelműek.

A megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése, vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni. Némi optimizmusra adhat okot, hogy a fogyasztás tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkező lakosság körében.

A váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a hazai lakosság számára, sok család kénytelen felkészülni a megugró törlesztőrészletek, vagy a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi sokk ellensúlyozására. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett is 2011 óta, azaz többen tudnak félretenni e célból. A válság hatására az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhattak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre. A fogyasztói bizalom növekedésére utalhat, hogy az utazás/üdülési cél növekedését látjuk az utóbbi években, az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya – ha minimálisan is, de – növekedett.