Marketing
Egyre zöldebb a SPAR
Tavaly a hulladékkibocsátási mennyiségének 404%-át gyűjtötte vissza és gondoskodott az anyagában történő felhasználásáról.
„A tudatosan tervezett környezetvédelem a vállalat üzlethálózatában, a logisztikai központban, az élelmiszeripari üzemekben és a cégközpontban is a mindennapok része. Ehhez köthetően indítottunk útjára évekkel ezelőtt egy belső fejlesztési programot, melynek célja, hogy már középtávon jelentősen csökkenjen a felhasznált műanyag csomagolások és eladott műanyagból készült termékek mennyisége. Jó példa erre, hogy jelenleg már csupán kétfajta műanyag bevásárlótáska érhető el a választékunkban, ellenben számos környezetkímélő megoldást alkalmazunk: ilyen a papír szalagfüles táska, a papír hűtőtáska, az úgynevezett non-woven többször használatos környezetbarát táska, valamint a PP-típusú, többször használatos bevásárlótáska. Az idei év nagy újdonsága pedig a lebomló, komposztálható táskák, valamint további PP- és RPET-típusú, környezetbarát táskák bevezetése volt” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.
Az értékesítési számok rendkívül biztatóak: évről évre növekszik a környezettudatos vásárlók száma, a 2017-es évben a fogyasztók több mint ötöde a környezetbarát, többször használatos zacskókat és bevásárlótáskákat részesítette előnyben a vásárlásai során.
Különösen reménykeltőek a SPAR eredményei az újrapapírt illetően. Az anyagában újrahasznosított karton- és papírhulladék éves mennyisége 2014 és 2017 között 20%-kal, 12 ezer tonnáról 14 ezer tonnára nőtt. Ez annak fényében igen örömteli előrelépés, hogy az egyébként – a természetes eredete és gyors lebomlása miatt – eleve környezetbarát anyagnak tekinthető papír újragyártásakor jelentősen csökkenthetők, vagy akár teljesen megszüntethetők az olyan környezeti terhek, amiket a túlzott fakivágás, a talajerózió, az élőhely-károsítás és a nagy energia- és vízhasználat okoz. A SPAR tudatos környezetvédelmi politikájával nagymértékben hozzájárul a természeti környezet megóvásához.
A házhoz érkező szelektív gyűjtés prioritása miatt az üveg gyűjtőszigetek száma csökken, ezért a SPAR – figyelembe véve a növekvő fogyasztói igényt – az üzlethálózatában kiterjesztette a hulladéküveg-gyűjtő szolgáltatását. Ennek során a vásárlók nem csak a betétdíjas üvegeiket, hanem az egyszer használatos üveghulladékaikat is leadhatják vásárlásaik során az üzletekben kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkbe. A vállalat 2016-ban partnercégével, a Sárvári HUKE Kft.-vel közösen egy olyan csomagolási üveghulladék-gyűjtési rendszert vezetett be, amely mindenki számára könnyen elérhető, hiszen a SPAR üzletei országszerte közel 400 helyen megtalálhatóak. Az összegyűjtött üveghulladék újrahasznosítására a Sárvári HUKE Kft. anyacége, az ARW Magyarország a biztosíték, amely egyedülálló, a legmodernebb technológiájú és környezetbarát – alacsony energiaigényű és szén-dioxid–kibocsátású – üveghulladék-hasznosító üzemmel rendelkezik. A SPAR és INTERSPAR áruházakban már negyedik esztendeje működik az üveghulladék-gyűjtés és évről évre nő a vásárlók által leadott mennyiség. Tavaly például 583 tonna üveghulladékot adtak le a SPAR szelektív szigetein – írják.
 |
A SPAR Magyarország hulladékkezelési programjában kiemelt helyen áll a megelőzés. A vásárlók üveg- és papírhulladék gyűjtési igényeinek segítése mellett a vállalat a lakossági papíralapú információs anyagok – szórólapok és újságok – méretének és súlyának csökkentésével, illetve környezetkímélőbb technológiák alkalmazásával éves szinten 800 tonnával, majd újabb 18%-kal tudta mérsékelni a felhasznált papír mennyiségét. Csökkent a csomagolási hulladék is, illetve a vállalat belső működése során szükséges papír mennyisége. Utóbbi kapcsán kiemelt szereppel bír, hogy a SPAR már sok éve beépítette mindennapi gyakorlatába a munkavállalók környezetvédelmi képzését és érzékenyítését. A SPAR a környezettudatos magatartás oktatásán és népszerűsítésén túl a munkafolyamatok során környezetkímélő technológiákat és eljárásokat alkalmaz. Mindezen erőfeszítés eredményeképp a SPAR 2017-ben a papír hulladék-kibocsátási mennyisége 404%-át gyűjtötte vissza és gondoskodott az anyagában történő újrahasznosításról. A SPAR számára a hulladék nem szemét, hanem egy lehetőség, amelyet a megfelelő technológiával újra értékké alakíthatnak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.