Kövess minket!

Marketing

Előbb az üzenetekkel foglalkozzunk, csak azután a platformokkal

Az ICEEfesten jártunk Bukarestben, ahol sok szó esett mobilról, átalakuló videovilágról, és maguk a platformtulajdonosok tanácsolták a címben írtakat. A Thinkdigital-csoport által jegyzett konferenciára a régió kilenc országából érkezett a közönség. A témák nagyrészt ugyanazok, mint ″nyugaton″.

Júniusban Bukarestben került sor az ICEEfestre a Thinkdigital-csoport szervezésében. Az eseményen kilenc országból 1800 szakember és mintegy 150 újságíró vett részt. A konferencián szó esett minden fontosabb trendről, amely jelenleg a régiós (és a fejlett) piacokat (is) foglalkoztatja. Így külön szekciót kaptak a nagy platformtulajdonosok (Google, Facebook, Microsoft), több előadásban és workshopon visszatérő téma volt a videó, kerekasztal-beszélgetést tartottak a performance marketingről, több előadást a közösségi média vizualizációjáról, és – hasonlóan az Interacthoz – nem volt olyan prezentáció, amely ne érintette volna a mobilt. E témák közül szemezgetünk.

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

Túl sokat foglalkozunk a platformokkal

A konferencia egyik legtanulságosabb blokkja volt az internetes óriáscégek szekciója, ahol a Facebook, a YouTube, a Yahoo!, az Orange és a Microsoft képviselői beszéltek márkák és platformok kapcsolatáról. Az egyik legfontosabb, márkatulajdonosoknak szóló üzenet az volt, hogy ne foglalkozzanak annyit a technológiával, a platformokkal, ilyenformán ugyanis elveszítik a valódi fókuszt. A brandeknek első körben hallgatniuk, figyelniük kell a fogyasztóikat, hogy miről beszélnek, gondolkodnak e platformokon, majd ki kell találniuk, hogy milyen történettel, milyen szolgáltatással tudnak hitelesek, hasznosak, szórakoztatóak és relevánsak lenni. A lényeg tehát a történet, a márka és a kommunikáció tartalma, s nem a platform. Sőt, egy lépéssel hátrébb kell lépni, hiszen sok márka még mindig nem jelöl ki magának marketingszempontból értelmes célt, amikor például “felmegy a Facebookra”, így aztán borítékolható az elégedetlenség, mivel a platformok – legyenek bármilyen trendik és látogatottak – önmagukban nem oldják meg a márkatulajdonosok kérdéseit.

 

Le ne késsük a mobil-vonatot!

Ugyanebben a szekcióban hívta fel a figyelmet a Yahoo! képviselője arra is: egyáltalán nem biztos, hogy jó a “minél nagyobb egy reklámfelület, annál jobb” irány. Utalt például a displayfelületek mind nagyobbá válására, amely trend – ha hinni lehet az Interacton korábban, pár ezer kilométerrel arrébb elhangzott prognózisnak – továbbra is velünk marad. Csakhogy, szólt a figyelmeztetés: ez a logika mobilon nem feltétlenül releváns. Márpedig az okostelefonok hihetetlen gyorsasággal törnek előre. Az ICEEfesten említett adat szerint az európai penetráció 63, míg a romániai 17 százalék.

A yahoo!-s prezentációból azt is megtudhattuk, hogy Romániában a fogyasztók körülbelül kétharmada használja a mobilját tévénézés közben, ami egyébként az előadó szerint jelentősen meghaladja az európai átlagot. Bár az okostelefonok terjednek, és egyre több élethelyzetbe integrálódnak, még éppen nincs késő ahhoz, hogy a márkák felüljenek a “mobil-vonatra” – holnap viszont már az lehet – szólt a prezentáció és egyben a konferencia egyik végkövetkeztetése. Ami a mobilt illeti, az előadások sorából kiderült: egyre több az olyan megoldás, amely a csilivilin túlmutatóan igyekszik valóban releváns és/vagy szórakoztató szolgáltatást nyújtani a fogyasztók számára, ám mintha a legtöbb esetben a kampányok készítői még mindig nem tennék fel maguknak azt az egyébként evidens kérdést: de hogyan támogatja ez az egész mobilos ügy az üzleti céljaimat?

Fotó: Adrian Holerga/ICEEfest

What the hell is TV?

A konferencia egyik leginformatívabb előadását Tej Rekhi, a DG MediaMind innovációért felelős nemzetközi vezetője tartotta, aki a televízió és az online világ közötti határ elmosódását és annak következményeit elemezte. Mint elmondta: a fogyasztók egyre kevésbé a tévétől, a PC-től vagy bármilyen más eszköztől várják, hogy videotartalmakhoz jussanak. Főleg a fiatalabb felhasználók immár bárhol és mindenhol számítanak és vágynak ilyen tartalmakra. Így aztán – sok máshoz hasonlóan – a videotartalmak is a “felhőbe” tartanak. A szükséges hálózatok fejlődnek, 2017-re például az összes mobilkapcsolat 20 százaléka 4G-s lehet globális szinten – hangzott el.

A videotartalmak súlyát számos adattal érzékeltette az előadás (sajnos az információk hihetetlen gyorsasággal záporoztak, így a pontos forrásokat egyelőre nem tudtuk kideríteni – a szerk.): 2013-ban világszerte több mint egymilliárd olyan mobil eszköz van használatban, amelyen videót lehet fogyasztani. Mire egy átlagos fogyasztó 65 éves lesz, 14 évnyi videotartalmat néz meg. 2014-re a teljes online forgalom 91 százalékát fogja kitenni a videó, szemben a 2012-es 40 százalékkal. Stb.

A videoforradalom tehát már nem vész a távoli jövőbe, felmerül ugyanakkor a kérdés: mi mindennek a kereskedelmi következménye? Rekhi szerint míg a rich media hirdetések globálisan stagnálnak, az online videoreklámokra jutó költés dinamikusan bővül, elsősorban azért, mert véleménye szerint a “két világ” hatékonyan működik együtt. A televíziótól ez az integrált videovilág az érett piacok stabilitását és a fogyasztókat bevonni képes minőségi tartalmat örökli, a digitális térből pedig a dinamizmus és rengeteg adat érkezik. “What the hell is TV?” – tette fel a kérdést egy ponton az előadó. Hát igen, ez jó kérdés. És ami a legizgalmasabb, az az, hogy ezt a kérdést immár jóval gyakrabban halljuk a digitális piac szereplőitől, mint a “született” tévésektől.

 

A napokon belül megjelenő friss Médiapiac szaklapban további részleteket és a konferencia kapcsán készült interjúkat is olvashat digitális témájú mellékletünkben.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom