Kövess minket!

Marketing

Erre figyelnek 2013-ban az FMCG-márkatulajdonosok

Gondolkozz digitálisan! címmel indított kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Első alkalommal az FMCG-szektor szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat és elvárásaikat. A beszélgetés negyedik, záró része következik.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap március-áprilisi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Negyedik, egyben záró rész.  (A harmadik, e-kereskedelemmel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Akár direktértékesítés-ösztönzésről, akár márkaépítésről van azonban szó, az biztos, hogy az elkövetkező időszakban nőni fog a digitális felületek szerepe az FMCG-cégek marketingkommunikációs mixében. Az mindazonáltal nem mindegy, hogy e felfutásból elsősorban mely szereplők profitálnak, s az látható, hogy a verseny erősödik. E szempontból is izgalmas volt, melyek 2013 digitális kommunikációs prioritásai a kerekasztal-beszélgetés résztvevői számára.

Tóth Gergely szerint elsősorban a nemzetközi szereplőkre jut figyelem: a Facebookra, a YouTube-ra és a Google-re. A YouTube-ot új típusú televíziós csatornaként értelmezik, a kereső a leadgenerálás terepe, míg a bannereket legfőképpen imázsépítésre használják. A legérdekesebb kérdés talán a Facebook, melynek esetében nem határoztak meg egy kiemelt célt: a közösségi oldal “mindenre” jó. A téren ugyanakkor mind tudatosabbá válik a Heineken, hogy mit vár a Facebook-rajongóktól: a tavalyi év a lájkgyűjtésről, azaz a minél több követőről szólt a Soproni márka számára, idén viszont az a cél, hogy a hatalmas felhasználói bázis kezdjen el “dolgozni”, azaz értéket tudjanak kivenni belőle. A közösségépítés máris jól halad: sikeresen veszik igénybe a közösségi hálót márkanagykövetek identifikálására, akik így már hatékonyabban szólíthatóak meg.

Hasonlóan gondolkodik az egyes eszközökről a Nestlé is, mindössze az arányok különbözőek. Ahogyan Offenbecker Judit elmondta: jellemzőek náluk a display megjelenések, és a bannereken túl a tartalmi együttműködések is jól működnek a márkáik esetében. A YouTube most erősödik az eszközök között, a Facebook pedig már eleve jelentős szerepet játszik, utóbbihoz számos cél – és alaphangon tizenegy Nestlé-érintettségű fan page – kapcsolódik. A szakember hozzátette: mára tényleg nem igaz a Nestlé esetében a “sok tévé és egy kevés banner” kliséje, jellemzően széles online mixet használnak, benne innovatív eszközöket is – amennyiben ez utóbbi megokolható, és a piac megfelelően érett rá.

Szűkebb, de bővülő eszköztárral dolgozik a Gyermelyi: display hirdetéseket promócióik, több hónapos nyereményjátékaik támogatására vesznek igénybe, ezzel párhuzamosan tematikus site-okon (főleg receptoldalakon) kapcsolódnak releváns tartalmakhoz. Az Indexen működtetett támogatott blogjuk arra jó példa, hogy még a tésztához is társíthatóak izgalmas tartalmak, például kulturális ajánlók. A Facebooknak a közösségépítésben, a célcsoport megfiatalításában szán szerepet Bokros Gábor és csapata. Hasonló módon inkább “beszélgetésre”, vélemények gyűjtésére használja a közösségi médiát a Tchibo, amely “konzervatív cég” létére azért fektet növekvő energiát a közösségi médiára, mert a felhasználók véleményei, a review-k “jelentős és különleges erővel bírnak”.

Kifejezetten a közösségi médiával kapcsolatban is felmerült az, az e-kereskedelem esetében már előkerült kérdés: kiszervezni, partnerrel megoldani, avagy házon belül tartani? A jelenlévők többsége ügynökségekkel dolgozik, aminek megvannak a maga előnyei, ugyanakkor – mint Szabó Ákos kiemelte – a gyorsaság, a rugalmasság olyan kulcstényezők a történetmesélő, párbeszédre épülő márkakommunikációban, hogy sok esetben a közösségimédia-feladatok házon belülre hozatala mellett szólhatnak.

Ahogyan a fentiekből és a beszélgetés korábban közölt részeiből látható, a magyarországi FMCG-márkatulajdonosok teljes mértékig nyitottak a digitális eszköztár alkalmazására, ugyanakkor egyszerűbb “megoldókulcsokra”, kevesebb, de jobban használható, üzletileg is értelmezhető mérőszámra, transzparenciára és a jobb targetálhatóság ígéretére vágynak. Az érvversenyben egyelőre a nemzetközi szereplők állnak jobban, de amennyiben a fentiek terén előre tudnak lépni a hazai médiatulajdonosok is, az számukra is jó esélyeket kínál.

A Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashattok bővebben. Június közepén megjelenő következő lapszámunkban az Invitel, a Magyar Telekom, a Microsoft, a Samsung, a Telenor, a T-Systems és a Vodafone vezető marketingszakemberei osztják meg gondolataikat egymással és a piaccal.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom