2018. március 26.

Európa új tigrisei

A PayPal és a Deloitte tanulmánya szerint az EU átlag felett teljesítő kelet-európai országok az erős KKV ágazatnak és az e-kereskedelemnek köszönhetik javuló versenyképességüket.

Megjelent a PayPal és a Deloitte Európa új tigrisei címmel készített jelentése az elmúlt években kiemelkedő növekedést produkáló közép- és kelet-európai országok gazdasági sikereinek hátteréről. A növekedést befolyásoló legfontosabb dimenziókat bemutató elemzés láthatóvá teszi a Balti-tengertől a Földközi-tengerig terjedő térség gazdasági fejlődésének legfontosabb mozgatórugóit, valamint számba veszi a további fejlesztési lehetőségeket. Az elemzés a térség 13 országának gazdasági teljesítményét (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) hasonlítja össze.

„A PayPal-nél évek óta kiemelt figyelemmel követjük, hogy a KKV-ágazatok megerősödése, az új digitális technológiák gyors térnyerése, és az online kereskedelem felfutása hogyan járul hozzá Európa új tigriseinek fejlett európai gazdaságokhoz történő felzárkózásához. Kutatásunk azt vizsgálta, hogy a kereskedelemben és a fizetésekben alkalmazott új technológiák hozzájárulnak-e a régió fejlődéséhez. Megnyugtató és örömteli számunkra, hogy az eredmények megerősítették feltételezésünket, miszerint a KKV-k a régió gazdaságának meghatározó szereplői, és az általuk bonyolított nemzetközi e-kereskedelmi forgalom folyamatos bővülése fontos része a növekedésnek" – mondta el Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai térséget irányító főigazgatója.

A gyors növekedést részben az Uniós finanszírozás tette lehetővé, amely csökkentette a különbségeket a térség és a fejlett nyugat-európai országok között, azaz számos ország fejlődése a regionális kohézióra összpontosító európai uniós források felhasználásával függ össze.

A vizsgált gazdaságok erősödésének egyik fontos indikátora a termelékenység növekedése, amely a régióban közel kétszerese a fejlettebb európai országokban tapasztalható növekedési ütemnek, (2007 óta 9%-kal nőtt) miközben minden negyedik Európai Unióban regisztrált KKV (22 millióból 5,2 millió) a vizsgált régió egyik országában található. A kutatás megállapítja, hogy mivel a vizsgált piacok kis- és középvállalkozásai egyre bátrabban tesznek lépéseket a külföldön történő terjeszkedés irányába, a térség exportjának GDP-hez viszonyított aránya 14 százalékponttal magasabb (56%) mint más EU-országokban.

A munkavállalók magas képzettsége és a nyugat-európai országokhoz képest alacsony bérszínvonal növeli a régió versenyképességét. A munkavállalói kompenzáció a nyugat-európainak körülbelül harmada, ugyanakkor a térségben az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nő a magas szintű számítástechnikai képzettséggel rendelkező munkavállalók száma mint a többi európai országban. Az egységes európai jogi környezet, valamint az alacsonyabb adók ugyancsak megkönnyítik a térség országai számára az érettebb piacokhoz történő felzárkózást - írják.

A digitális infrastruktúra fejlődése pozitív hatással van a digitális ágazatokra, mint például az e-kereskedelem. 2017-ben a vizsgált országokban a háztartások több mint 80%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, szemben a 2008-as 50% alatti értékkel. Az internetes felhasználók aránya az utóbbi évtizedben 100%-kal emelkedett (szemben a többi EU ország 40%-os növekedésével). Ennek köszönhetően az elmúlt 11 évben a helyi vállalkozások több mint 200%-os növekedést tapasztalhattak az internetes kereskedelem területén, és az online megrendelésekkel rendelkező cégek száma 81%-kal nőtt. Jelenleg Európában minden negyedik online vásárló a térség valamelyik országából jön.

A régió országai kihasználják az egységes piac előnyeit, amely lehetővé teszi az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad kereskedelmét. A kis- és középvállalkozások által megtermelt áruk és szolgáltatások regionális szinten az export közel felét teszik ki, a külföldön értékesített áruk és szolgáltatások összértékének 49%-át adják (ez 4 százalékponttal több, mint az érettebb piacokon).

„Az export a gazdasági fejlődés lakmuszpapírja és a régió országai számára természetes módja a gazdasági növekedésnek. Az internet minden korábbinál egyszerűbbé tette a vállalkozók számára, hogy határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytassanak. A tanulmány elkészítése során számos sikeres közép-kelet-európai vállalkozást kérdeztünk meg a nemzetközi terjeszkedéssel kapcsolatos tapasztalataikról" – mondta el Julia Patorska, a Deloitte gazdasági csoportjának vezető elemzője.

Az elemzés szerint a KKV-ágazat a magyar gazdaságban is fontos szerepet játszik. A magyarországi KKV-k száma 2015-ben megközelítőleg 536 000 volt, amelyek közül 31 000 rendelkezett több mint 10 alkalmazottal. A KKV-k foglalkoztatási részaránya Magyarországon valamivel magasabb (69,8%) mint a régiós átlag (68,6%), vagy mint Nyugat-Európa átlaga (68,9%). A magyar export 101,8 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP közel 90% -a, ezzel jóval meghaladja a regionális és az európai átlagokat. Magyarországon 32 700 exportőr van, az exportőrök 98%-a KKV-ágazatból kerül ki[9]. Az online exportot a KKV-k dominálják, de más piacokkal való összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte is viszonylag erős. Az online exportőrök száma összesen mintegy 1500 (nem számítva a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat). Az exportáló kis- és középvállalkozások 15,5%-a értékesít külföldi piacokra az interneten, ami körülbelül megegyezik a regionális átlaggal (16,6%).

Az elmúlt évek stabil növekedése, a digitális gazdaság ágazatának fejlesztése és dinamikus erősödése szilárd alapot teremtett Európa új tigriseinek fejlődéséhez.

„Az új európai tigrisek piaci fejlődésének természetes irányai az innovatív iparágakba történő beruházások növelése, az e-kereskedelem ágazatának fejlesztése, valamint a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése. A növekedés legfontosabb forrásai azok a helyi kis- és középvállalatok, amelyek már jelenleg is a régió fejlődésének középpontjában állnak. Hiszünk benne, hogy az e-kereskedelem fejlesztése és további digitalizálása új lehetőségeket teremt ezen vállalkozások terjeszkedéséhez mind a helyi, mind pedig a nemzetközi piacokon" – mondta Marcin Glogowski.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.