Szalay Dániel 2012. május 04.

Ezt gondolják a netesek a telefonadóról

Az NRC és a Petőfi Rádió Netidők című műsorának felméréséből kiderül, hogyan vélekednek a netezők egy esetleges távközlési adó bevezetéséről.

Az NRC Piackutató és a Petőfi Rádió Netidők című műsorának felméréséből kiderül, hogyan vélekednek az internetezők egy esetleges távközlési adó bevezetéséről, valamint arról, mit gondolnának az internetszolgáltatás áfáján felül esetleg megfizetendő internetadóról.

Az NRC Piackutató a digitális világgal foglalkozó magazinműsor felkérése alapján április utolsó hetében kérdezte meg a magyar internetezőket az új, tervezett adók gondolatáról. Mivel az online kérdőívek kitöltése idején még internetadóról is szóltak a híradások (azóta a kormány ez utóbbiról letett), így tehát csak a szándékok megítéléséről tudták megkérdezni a netezőket.

A most publikált felmérés adatai alapján a netezők 94 százaléka már hallott a sárgacsekk-adóról (más néven tranzakciós adó), és 81 százalékuk számára egyáltalán, további 13 százalékuk számára inkább nem fogadható el ez az adó. A megkérdezettek 95 százaléka hallott az internetadóról, és ez 86 százalékuk számára egyáltalán, további 10 százalék számára inkább nem fogadható el. Az is világossá vált, hogy ha csak a telefonra vonatkozik az adó, akkor valamivel kisebb az elutasítás: 74 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán, és 14 százalék mondta azt, hogy inkább nem fogadná el.

Egyébként a bankszektor különadóját jelenleg csak a netezők 23 százaléka tartja teljesen és 19 százaléka inkább elfogadhatatlannak, tehát a többség inkább elfogadja, sőt 25 százalék teljesen azonosulni is tud vele. A távközlési cégekre 2010-ben kirótt különadót a többség ugyan inkább elutasítja (28% teljesen, 27% inkább), de még itt is 45 százalék az elfogadók aránya.

Az adatokra tekintve az látszik tehát, hogy míg a jellemzően nemzetközi hátterű cégek különadóztatása inkább megosztotta a (netes) társadalmat, addig a netezők pénztárcáját közvetlenül érintő adózást egy emberként utasítják el.

A felmérést az NRC 2012. április 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az Millward Brown – TNS Hoffmann NOK kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.

Ezt tudni az új adónemről

A távközlési adó a mostani hírek alapján 2 forint lenne percenként, valamint ugyanennyit kellene a 27 százalékos általános forgalmi adón, azaz az áfán kívül az MMS-ek és az SMS-ek esetében is fizetni. Az adót a magánszemély és üzleti előfizetőkre is kirónák, ugyanakkor nem kellene megfizetni a havi első 10 percnyi hívás után (ezt a kormány az idősek telefonálási szokásaival magyarázza), valamint mentesülne az adó alól a segélyhívás és az adományvonalak feltárcsázása is, és egy bizonyos havi adóösszeg (sajtóértesülések alapján körülbelül 700 forint) elérése után sem kellene még mélyebben a pénztárcánkba nyúlni. Egyelőre tisztázatlan, hogy mi lesz a mostanáig ingyenes, havidíjba foglalt ingyenes percekkel, valamint a flottakedvezményekkel, ahogy az is kérdéses, hogy a feltöltőkártyás (prepaid) előfizetések esetében miként történne az elszámolás.

Egyes közgazdászok szerint az új adó bevezetése kockázatos lépés, mert a fogyasztókat takarékosságra (például a telefonról is ingyenesen használható Skype vagy a Viber használatára) ösztönözheti, ez pedig végsősoron a várt áfa-bevételek visszaeséséhez is vezethet, ráadásul ha a távközlési cégek bevétele ezáltal csökken, akkor azok kevesebb társasági adóval gazdagítják majd a költségvetést, illetve esetleg kevesebb beruházást hajtanak majd végre.