2011. április 21.

FMCG márkák uralják az életünket

A Millward Brown elkészítette a 2010-es év penetráció alapú top 10-es márkalistáját. Az élen a Vénusz végzett.

A Millward Brown elkészítette a 2010-es év penetráció alapú top 10-es márkalistáját. Az élen a Vénusz végzett, ám rajta kívül is zömmel élelmiszerek szerepeltek a listán. Ezeken kívül csak a vegyiáruk tudtak labdába rúgni. A lengyeleknél hasonló a helyzet, ám más piacokon bankkártyák, élelmiszerláncok, gyógyszerek is az élbolyban tudtak végezni.

A Millward Brown elkészítette a tavalyi év legnépszerűbb márkáinak listáját a TGI adatbázisa alapján. A listában azon márkák szerepelnek, amelyeket a legtöbben használtak 2010-ben a 14-69 éves magyarok közül.

Ennek alapján a Vénusz végzett az első helyen, amely 55 százalékos penetrációt ért el, azaz 4,132 millió fogyasztó használta legalább egyszer. A második helyre a Globus (4,115 millió, 55%), a harmadikra pedig a Domestos (4,074 millió, 54%) futott be. A top10-et az élelmiszerek mellett a háztartási és vegyiáruk uralták, más kategóriák nem rúgtak labdába.

Top10 márka (2010, penetráció alapján), forrás: Millward Brown/TGI

Az adatokból kiderül, hogy a listára került márkák legnagyobb része sok évtizedes magyarországi múlttal rendelkezik. Az öt legtöbbek által vásárolt brandet pedig a lakosság több mint fele használta. A listára mindössze két olyan márka tudott bekerülni, amely a rendszerváltozás előtti időben még nem szerepelt a választékban: Jar és Lenor.

Ha nemzetközi összehasonlítást teszünk, az látható, hogy többnyire szupermarket cikkek töltik meg a listát. Lengyelországhoz hasonlóan nálunk sem került a top10-be más termékcsoport. Bulgáriában és Spanyolországban viszont például gyógyszerkészítmények, Németországban és Franciaországban bankkártyák, Nagy-Britanniában gyorsétterem-lánc tudott az első tízbe kerülni. Németországban pedig az üzletláncok jelenléte kifejezetten erős.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.