Marketing
FOMO – a kimaradástól való félelem, ami függőséget okoz
Senki sem szeret kimaradni a jó dolgokból, de úgy néz ki, ez az érzelem, a fear of missing out az online térben egyenesen függőséget is okozhat. Az újabb kutatások ezt teszik felelőssé azért, hogy sok fiatal megszállottan figyeli a közösségi platformokat.
A FOMO, vagyis a fear of missing out, az attól való félelem, hogy az ember kimarad valamiből, eredményes és sokat alkalmazott hajtóerő az online marketingben. Ezt használják ki, amikor limitált kollekciót árulnak, amikor különleges kedvezményeket vagy személyes kuponokat kínálnak hírlevél-feliratkozásért cserébe, vagy amikor ingyenes szállítást ajánlanak, ha a vásárló adott időn belül rendelést ad le.
A FOMO mélyen gyökeredzik az emberi természetben. Az ember társas lény, ezért az az érzés, hogy kimarad valamiből, amiből haszna származhatna, megijeszti. Egy 2013-as brit tanulmány definíciója szerint a FOMO átható aggodalom, amelyet akkor érzünk, amikor úgy hisszük, hogy mások pozitív tapasztalathoz juthatnak, amelyről mi lemaradunk. Ezt érzi az ember akkor is, amikor ki kell hagynia egy csapatépítő tréninget vagy egy munkavacsorát. Ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy azok, akiknek nagyobb az igényük a társas érintkezésre, illetve nem kielégítő a szociális életük, hajlamosabbak FOMO-t érezni.
Nem véletlen, hogy ez az érzés a közösségi média egyik legnagyobb mozgatórugója is, hiszen az emberek azért töltenek egyre több időt az interneten, hogy nehogy lemaradjanak az új hírekről és trendekről, és hogy követhessék az ismerőseik, barátaik életét. Egy kutatás szerint az emberek 56 százaléka retteg attól, hogy kihagy valamit, ha nem naprakész azzal kapcsolatban, ami a social mediában történik.
Az Y generáció tagjai életének tehát szerves része a FOMO, ez az egyik hajtóereje ugyanis az élménygazdaságnak. Újabb kutatások szerint pedig a közösségimédia-függőségért is a FOMO tehető főleg felelőssé.
 |
A FOMO és a közösségi média kapcsolata
A Nottingham Trent Egyetem egyik 2018-as tanulmánya kijelenti, hogy a social media függőség fő kiváltója a FOMO-jelenség, és a kimaradás érzését tovább fokozza az, ha valaki magányosnak érzi magát, nincs megfelelő mennyiségű társas érintkezés az életében.
Az egyetemisták körében készített felmérés azt is viszonylag pontosan be tudta határolni, melyik az az időpont, amikor a fiatalokon úrrá lesz a kimaradástól való félelem – a kutatás szerint ez az esti órákra tehető, és jellemzőbb a hét vége felé, mint hét közben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy napközben a diákokat lefoglalja az iskola és a tanulás, a szociális szükségleteiket ezért főleg estefelé és a hétvégi időszakban elégítik ki – vagy amennyiben nem sikerül, ilyenkor a legnagyobb az igényük a társaságra, ezért fordulnak az online tér felé.
Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a FOMO máshogy befolyásolja a különböző platformok használatát. Például sokkal inkább hat az olyan személyesebb közösségimédia-felületeken, mint amilyen a Facebook vagy a Snapchat – nem véletlen talán, hogy előbbit 3,5 milliárdan használják, és fejenként átlagosan napi 58 percet töltenek az oldalon.
Ugyanez a tanulmány arra is rámutat, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, rendszerint sokkal több social platformon vannak jelen (négy vagy több ilyen profiljuk is van), és többnyire több időt töltenek online.
A legtöbb tanulmány azonban arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a közösségi média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre, azáltal ugyanis, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat – például végignézi, milyen utazásokra indulnak az influencerek, vagy milyen ruhákkal van tele a gardróbjuk –, erősödhet a kimaradás érzése, és így a közösségimédia-függés és a FOMO folyamatosan erősítik egymást.
Mivel a FOMO alapvetően negatív érzelem, a marketingben érdemes óvatosan és a megfelelő érzékenységgel kezelni, mindazonáltal a social mediával való kapcsolata több mint hatékony marketingeszközzé teszi, amely kifejezetten segíthet megszólítani és aktivitásra bírni az Y generáció interneten élő tagjait.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.