Senki sem szeret kimaradni a jó dolgokból, de úgy néz ki, ez az érzelem, a fear of missing out az online térben egyenesen függőséget is okozhat. Az újabb kutatások ezt teszik felelőssé azért, hogy sok fiatal megszállottan figyeli a közösségi platformokat.

A FOMO, vagyis a fear of missing out, az attól való félelem, hogy az ember kimarad valamiből, eredményes és sokat alkalmazott hajtóerő az online marketingben. Ezt használják ki, amikor limitált kollekciót árulnak, amikor különleges kedvezményeket vagy személyes kuponokat kínálnak hírlevél-feliratkozásért cserébe, vagy amikor ingyenes szállítást ajánlanak, ha a vásárló adott időn belül rendelést ad le.

A FOMO mélyen gyökeredzik az emberi természetben. Az ember társas lény, ezért az az érzés, hogy kimarad valamiből, amiből haszna származhatna, megijeszti. Egy 2013-as brit tanulmány definíciója szerint a FOMO átható aggodalom, amelyet akkor érzünk, amikor úgy hisszük, hogy mások pozitív tapasztalathoz juthatnak, amelyről mi lemaradunk. Ezt érzi az ember akkor is, amikor ki kell hagynia egy csapatépítő tréninget vagy egy munkavacsorát. Ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy azok, akiknek nagyobb az igényük a társas érintkezésre, illetve nem kielégítő a szociális életük, hajlamosabbak FOMO-t érezni.

Nem véletlen, hogy ez az érzés a közösségi média egyik legnagyobb mozgatórugója is, hiszen az emberek azért töltenek egyre több időt az interneten, hogy nehogy lemaradjanak az új hírekről és trendekről, és hogy követhessék az ismerőseik, barátaik életét. Egy kutatás szerint az emberek 56 százaléka retteg attól, hogy kihagy valamit, ha nem naprakész azzal kapcsolatban, ami a social mediában történik.

Az Y generáció tagjai életének tehát szerves része a FOMO, ez az egyik hajtóereje ugyanis az élménygazdaságnak. Újabb kutatások szerint pedig a közösségimédia-függőségért is a FOMO tehető főleg felelőssé.

A FOMO és a közösségi média kapcsolata

A Nottingham Trent Egyetem egyik 2018-as tanulmánya kijelenti, hogy a social media függőség fő kiváltója a FOMO-jelenség, és a kimaradás érzését tovább fokozza az, ha valaki magányosnak érzi magát, nincs megfelelő mennyiségű társas érintkezés az életében.

Az egyetemisták körében készített felmérés azt is viszonylag pontosan be tudta határolni, melyik az az időpont, amikor a fiatalokon úrrá lesz a kimaradástól való félelem – a kutatás szerint ez az esti órákra tehető, és jellemzőbb a hét vége felé, mint hét közben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy napközben a diákokat lefoglalja az iskola és a tanulás, a szociális szükségleteiket ezért főleg estefelé és a hétvégi időszakban elégítik ki – vagy amennyiben nem sikerül, ilyenkor a legnagyobb az igényük a társaságra, ezért fordulnak az online tér felé.

Egy, az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent 2018-as tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a FOMO máshogy befolyásolja a különböző platformok használatát. Például sokkal inkább hat az olyan személyesebb közösségimédia-felületeken, mint amilyen a Facebook vagy a Snapchat – nem véletlen talán, hogy előbbit 3,5 milliárdan használják, és fejenként átlagosan napi 58 percet töltenek az oldalon.

Ugyanez a tanulmány arra is rámutat, hogy azok a fiatalok, akik nagyobb mértékű FOMO-t tapasztalnak, rendszerint sokkal több social platformon vannak jelen (négy vagy több ilyen profiljuk is van), és többnyire több időt töltenek online.

A legtöbb tanulmány azonban arra is figyelmeztet, hogy a FOMO és a közösségi média párosa negatív spirálba lökheti azt, aki hajlamos erre a függőségre, azáltal ugyanis, hogy az ember szembesül azzal, mások hogyan élik a mindennapjaikat – például végignézi, milyen utazásokra indulnak az influencerek, vagy milyen ruhákkal van tele a gardróbjuk –, erősödhet a kimaradás érzése, és így a közösségimédia-függés és a FOMO folyamatosan erősítik egymást.

Mivel a FOMO alapvetően negatív érzelem, a marketingben érdemes óvatosan és a megfelelő érzékenységgel kezelni, mindazonáltal a social mediával való kapcsolata több mint hatékony marketingeszközzé teszi, amely kifejezetten segíthet megszólítani és aktivitásra bírni az Y generáció interneten élő tagjait.

Címkék: gazdaság marketing