2012. március 28.

Felértékelődik az adatvédelem

A januárban életbe lépett új adatvédelmi törvény és a területet felügyelő új hatóság felállása apropóján tartott adatvédelmi workshopot a Piackutatók

A januárban életbe lépett új adatvédelmi törvény és a területet felügyelő új hatóság felállása apropóján tartott adatvédelmi workshopot a Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ). Mint kiderült, az önszabályozottan működő kutatási szakma nem szerepel az adatvédelmi panaszlisták élvonalában. A hatóság konstruktivitást ígér, az Esomar pedig konstruktivitást kér a helyi szakmai szervezetektől.

Február 29-én tartott az adatkezelés új jogszabályairól és gyakorlati tudnivalóiról workshopot és szakmai képzést a PMSZ. Mint Jakab Áron, a szakmai szervezet elnöke bevezetőjében elmondta: az alkalom a 2008-as, hasonló témájú esemény folytatása volt, melynek apropóját az új törvény mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felállása adta. Miközben a piackutatókra az utóbbi években nem volt sok panasz az adatvédelmi biztosnál, mégsem lényegtelen a téma, hiszen "a megkérdezettek bizalmából élünk" – tette hozzá.

A szakember hangsúlyozta: a kutatás önszabályozott iparág, amely szakmai szabályok, törvényi keretek és etikai normák szerint működik, kiemelt területként tekintve a válaszadói adatvédelemre. Elmondta, hogy "a kutatásnak jó a híre", amit ugyanakkor sokan kihasználnak az értékesítést kutatásnak álcázva. Ennek negatív hatása átterjed az etikus direkt marketing cégeken túl a kutatókra is. A két tevékenység viszonyáról – valamelyest a hatóságnak is üzenve – elmondta: fontos elkülönülten kezelni a kutatást, illetve az értékesítési és reklámcélú megkereséseket. Ezt indokolttá teszi, hogy utóbbi célja a befolyásolás, ami a kutatás esetében tilos, továbbá utóbbi törekszik a válaszadó beazonosítására, a piackutatásnál viszont – az önkéntesség melletti másik – alapelv az anonimitás.

Mészáros József, a világ piackutatóit tömörítő Esomar hazai képviselője arról a transzatlanti politikai törekvésről számolt be, hogy az adatvédelmi szabályozás legfontosabb jellemzőit globálisan egységesítsék. Az Esomar a kutatószakma szempontjából ésszerű szabályozásért lobbizik jelenleg, Mészáros szerint mostanra meglehetős hatékonysággal, ez azonban kb. tízéves munka eredménye. Az idei közvetlen célok között az szerepel a globális szervezetnél, hogy megerősítsék a szakma pozícióját a törvényhozók szemében, és hatékonyan kommunikálják a lehetséges jogi változásokat, azok következményeit a tagság felé.

Változik az uniós adatvédelmi törvényi szabályozás is, ez azonban valószínűleg csak 2015-ben véglegesedik. A kapcsolódó lobbi folyamat még vannak jelentős kérdésekre fókuszál, például a gyerekkutatások, a tudományos kutatások vagy a személyes adatok definíciója (pl. tipikusan kérdéses elem az IP cím), de összességében az látható, hogy minden érintett belátja a piackutatás társadalmi hasznosságát – hangsúlyozta az Esomar honi képviselője. Hozzátette: nem elég, ha globálisan lobbizik a szervezet, helyi szinten ugyanis hatékonyabbak tudnak lenni a nemzeti érdekképviseletek, azaz magyar viszonylatban a PMSZ és a PPT. Az egységes iparági fellépés ugyanakkor megkerülhetetlen.

Dr. Keszey Gábor, a NAIH adatvédelmi szakértője a január 29-én felállt hatóság eljárásairól beszélt, közben hangsúlyozva, hogy párbeszédre törekszenek a működésük által érintett szakmákkal, s adott esetben törvénymódosítási javaslatokat is tehetnek, ha a gyakorlatban úgy látszik, ez szükséges. A záró kerekasztalon kérdésre hozzátette: nincs "büntetési kvótájuk". Az új bírságolási jogkörrel is óvatosan élnének, a felső határként szabott 10 milliós tételtől nem kifejezetten a piackutatóknak kell tartaniuk.

Az eseményen dr. Freidler Gábor ügyvéd, adatvédelmi szakértő gyakorlatias megközelítéssel tekintette át a kutatásra vonatkozó adatkezelési szabályozást, és beszélt azokról a módosításokról, amelyek a törvényben érinthetik a piackutatókat. Ezek nem jelentősek, ugyanakkor bizonyos esetekben nem árt figyelni a változásokra. A szakember összbenyomása a törvényről egyébként az, hogy az inkább az állami szinten alkalmazható jól, a piaci környezetben kevésbé, ráadásul sajnálatos, hogy sok esetben visszaköszönnek a régi reflexek, amelyektől pedig szabadulni kellene már.

Magyarországon startol az UNICEF új programja

9 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.