Marketing
Felértékelődik az adatvédelem
A januárban életbe lépett új adatvédelmi törvény és a területet felügyelő új hatóság felállása apropóján tartott adatvédelmi workshopot a Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ). Mint kiderült, az önszabályozottan működő kutatási szakma nem szerepel az adatvédelmi panaszlisták élvonalában. A hatóság konstruktivitást ígér, az Esomar pedig konstruktivitást kér a helyi szakmai szervezetektől.
Február 29-én tartott az adatkezelés új jogszabályairól és gyakorlati tudnivalóiról workshopot és szakmai képzést a PMSZ. Mint Jakab Áron, a szakmai szervezet elnöke bevezetőjében elmondta: az alkalom a 2008-as, hasonló témájú esemény folytatása volt, melynek apropóját az új törvény mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felállása adta. Miközben a piackutatókra az utóbbi években nem volt sok panasz az adatvédelmi biztosnál, mégsem lényegtelen a téma, hiszen “a megkérdezettek bizalmából élünk” – tette hozzá.
A szakember hangsúlyozta: a kutatás önszabályozott iparág, amely szakmai szabályok, törvényi keretek és etikai normák szerint működik, kiemelt területként tekintve a válaszadói adatvédelemre. Elmondta, hogy “a kutatásnak jó a híre”, amit ugyanakkor sokan kihasználnak az értékesítést kutatásnak álcázva. Ennek negatív hatása átterjed az etikus direkt marketing cégeken túl a kutatókra is. A két tevékenység viszonyáról – valamelyest a hatóságnak is üzenve – elmondta: fontos elkülönülten kezelni a kutatást, illetve az értékesítési és reklámcélú megkereséseket. Ezt indokolttá teszi, hogy utóbbi célja a befolyásolás, ami a kutatás esetében tilos, továbbá utóbbi törekszik a válaszadó beazonosítására, a piackutatásnál viszont – az önkéntesség melletti másik – alapelv az anonimitás.
Mészáros József, a világ piackutatóit tömörítő Esomar hazai képviselője arról a transzatlanti politikai törekvésről számolt be, hogy az adatvédelmi szabályozás legfontosabb jellemzőit globálisan egységesítsék. Az Esomar a kutatószakma szempontjából ésszerű szabályozásért lobbizik jelenleg, Mészáros szerint mostanra meglehetős hatékonysággal, ez azonban kb. tízéves munka eredménye. Az idei közvetlen célok között az szerepel a globális szervezetnél, hogy megerősítsék a szakma pozícióját a törvényhozók szemében, és hatékonyan kommunikálják a lehetséges jogi változásokat, azok következményeit a tagság felé.
Változik az uniós adatvédelmi törvényi szabályozás is, ez azonban valószínűleg csak 2015-ben véglegesedik. A kapcsolódó lobbi folyamat még vannak jelentős kérdésekre fókuszál, például a gyerekkutatások, a tudományos kutatások vagy a személyes adatok definíciója (pl. tipikusan kérdéses elem az IP cím), de összességében az látható, hogy minden érintett belátja a piackutatás társadalmi hasznosságát – hangsúlyozta az Esomar honi képviselője. Hozzátette: nem elég, ha globálisan lobbizik a szervezet, helyi szinten ugyanis hatékonyabbak tudnak lenni a nemzeti érdekképviseletek, azaz magyar viszonylatban a PMSZ és a PPT. Az egységes iparági fellépés ugyanakkor megkerülhetetlen.
Dr. Keszey Gábor, a NAIH adatvédelmi szakértője a január 29-én felállt hatóság eljárásairól beszélt, közben hangsúlyozva, hogy párbeszédre törekszenek a működésük által érintett szakmákkal, s adott esetben törvénymódosítási javaslatokat is tehetnek, ha a gyakorlatban úgy látszik, ez szükséges. A záró kerekasztalon kérdésre hozzátette: nincs “büntetési kvótájuk”. Az új bírságolási jogkörrel is óvatosan élnének, a felső határként szabott 10 milliós tételtől nem kifejezetten a piackutatóknak kell tartaniuk.
Az eseményen dr. Freidler Gábor ügyvéd, adatvédelmi szakértő gyakorlatias megközelítéssel tekintette át a kutatásra vonatkozó adatkezelési szabályozást, és beszélt azokról a módosításokról, amelyek a törvényben érinthetik a piackutatókat. Ezek nem jelentősek, ugyanakkor bizonyos esetekben nem árt figyelni a változásokra. A szakember összbenyomása a törvényről egyébként az, hogy az inkább az állami szinten alkalmazható jól, a piaci környezetben kevésbé, ráadásul sajnálatos, hogy sok esetben visszaköszönnek a régi reflexek, amelyektől pedig szabadulni kellene már.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.