Csillag Zoltán 2017. május 29.

Fesztiválszezon

A Média 2.0 évadzáró meetupján Kádár Tamás, a Sziget Kft. cégvezetője és Schönberger Ádám, a Bánkitó Fesztivál főszervezője beszélgettek a fesztiválkommunikáció rejtelmeiről.

Egy napi ötezer és egy kilencvenezer főt vonzó rendezvény bizonyos szempontból másfajta kihívásokkal küzd, de számos alapvetésben meg is egyezik. Ilyen például, hogy a sokszínű fesztiválpiacon fontos a jó pozicionálás és az ehhez kapcsolódó kommunikáció. A Bánkitó minden évben új téma köré épülő, erősen politikus hangvételű kampánya már maga is a fesztivál része, a rendezvény pedig egy sajátos kulturális tér az arra fogékonyaknak. A Sziget az európai fesztiválokra járó fiatalokat célozza, a kampány tervezése pedig már az előző fesztivál előtt megkezdődik. Mivel a fellépőket otthon is megkaphatnák a vendégek, sajátos atmoszférát kell teremteni, amelynek része a Sziget által megtestesített szabadságélmény is.

A tervezésben mindkét eseménynél fontos szerepet szánnak a résztvevők megkérdezésének: ha az eufóriafaktort kivonjuk a válaszokból, a kérdőívek hasznos visszajelzést nyújtanak, elsősorban a logisztikai kérdések megválaszolásába és az újdonságok megítélése terén. A közösségi média pedig a nyilvánvaló reklámmegjelenéseken túl a panaszok gyűjtésére és kezelésére is kiváló eszköz.

Reklámok terén már más lehetőségekkel és kihívásokkal szembesül a két fesztivál. Míg a Bánkitó nehezen kerül be a mainstream médiába, a résztvevők hálózatát is kihasználja az üzenetek terjesztésére; a Sziget esetében pedig kihívás, hogy a nemzetközi promoterek helyi kampányai a központi arculatot tükrözzék (de helyi nyelveken), míg azzal is küzdenek, hogy a nyugati célközönség a Facebook helyett már egyre inkább az alternatív közösségi médiumokat preferálja. (Interakció tekintetében már a Bánkitó is erősebbnek találja az Instagramot a Facebooknál.)

Eltérő a szponzori tevékenység megközelítése is. A Bánkitó hagyományosan korlátozott lehetőséget biztosít a támogatók megjelenésére, náluk például nem fordulnak elő szponzorokról elnevezett helyszínek. Egyes partnereknek ez is megfelel, különösen, ha erős CSR-üzenetekkel bírnak, de a kínálat fejlesztése érdekében előfordulhat, hogy a jövőben bizonyos engedményekre kényszerülnek majd. Emellett sokan kevesebb pénzért is vállalják a munkát vagy a megjelenést, cserébe például ott mutatják be új projektjeiket. A Szigetnél a szponzorok edukálása már több éve futó projekt: akik nem közvetlenül értékesítik a termékeiket a fesztiválon, azok esetében eredményesebb, ha a steril marketingüzenetek és a látvány helyett-mellett interakciókban gondolkodnak és abban, hogy valamilyen módon hozzáadjanak a fesztiválélményhez.

A pénz fontosságát erősíti, hogy a zeneipari modellek átalakulása és a fesztiválok keresleti oldalának erősödése következtében a fellépők ára évről évre akár 20-50 százalékkal is emelkedik, miközben a jegyárakat nem lehet ilyen ütemben növelni. A hatékonyság erősítése mellett a nemzetközi piacról is vesznek át megoldásokat: az aftermovie például eredetileg a Tomorrowland legfontosabb marketingeszköze volt, de már arra is van példa, hogy más fesztiválok – például a Lollapalooza – másolják a Sziget eszközeit.

A beszélgetést szervező Média 2.0 blogja itt olvasható.



Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

1 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.