2010. november 18.

Forma-1, rekordnézettséggel

Európa-szerte nézettségi rekordokat hozott a vasárnapi Forma-1-es „döntő”. A kiélezett csata meghozta az eredményt a viadalt közvetítő csatornáknak.

Európa-szerte nézettségi rekordokat hozott a vasárnapi Forma-1-es „döntő”. A kiélezett csata meghozta az eredményt a viadalt közvetítő csatornáknak.

A legtöbb Forma-1-et sugárzó német RTL adását most nézték legtöbben Michael Schumacher búcsúfutama, a 2006-os Brazil Nagydíj óta – írja a Motorsportal. Különösen a legnagyobb nézőközönséggel rendelkező (illetve a legtöbb F1-et közvetítő) öt európai országban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában dőltek meg a nézettségi csúcsok a hétvégén.

A németországi RTL közvetítését 12,2 millió néző kísérte figyelemmel, ezzel az Abu Dzabi Nagydíj bizonyult a legsikeresebbnek a 2010-es szezonban. Spanyolországban közel 9 millió Alonso-rajongó tapadt a képernyőkre a kora délutáni órákban, míg Olaszországban közel járt a nézettség a 10 millióhoz. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy Fernando Alonso révén a Ferrari is érdekelt volt a világbajnoki csatában – tavaly csupán fele ennyi olasz nézte Jenson Button brazíliai megkoronázását.

Franciaországban – amely jelenleg nem indít saját pilótát, csak a Renault csapata, illetve az éllovas Red Bull motorszállítójaként érdekelt - 5,6 millió néző volt kíváncsi a fináléra, amely a TF1 televízió statisztikái szerint a második legjobb érték a szezonnyitó Bahreini Nagydíj után. Egyedül Nagy-Britanniában maradtak el a várakozásokról a nézettségi adatok. Míg a 2009-es Brazil Nagydíjat 6,6 millió brit követte árgus szemekkel Jenson Button miatt, idén a halvány bajnoki esélyekkel rendelkező Lewis Hamiltonra (meg a többiekre) „csak” 5,3 millió brit F1-drukker volt kíváncsi. Ez azonban így is 40 százalékos piaci részesedést jelentett az adott műsorsávban a BBC számára – jegyzik meg.

 

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.