2013. október 28.

GfK Vásárlóerő: az európai átlag 40 százalékából gazdálkodunk

A legszegényebb járások az ország északkeleti határvidékén vannak

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve, többek között, Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

Az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 12.890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlőerő közel felével rendelkeznek (4 ezermilliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2.000 eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1.284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el.

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 5.009 euro, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve mintegy 50 milliárd eurónyi pénzösszeget jelent.

„A magyarok 5.009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20.621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede” – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7.473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euro) és Romániát (3.491 euro), ám Horvátország (5.208 euro) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka” – emelte ki a szakember.

A megyék rangsora

A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentál, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7.500 eurós szinttől.

Az öt legmódosabb és az öt legszegényebb járás

A többszáz éves múltra visszatekintő járási rendszert harminc év elteltével új szervezeti rendben 2013. január 1-jével alakították ki újra a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátásának céljából. A legtöbb járás Pest megyében található.

A városok száma járásonként átlagosan kettő, ám többségükben - 79 járásban - csak egy város található, amely egyben a járási székhely is. A legkisebb településsűrűségű járások az Alföldön találhatók, míg a legnagyobb településsűrűségű járások Magyarország aprófalvas térségeinek járásaiban, így elsősorban Vas, Baranya, Zala, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben vannak. A legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetben az aprófalvas térségek és az alföldi területek vannak, míg a budapesti agglomeráció járásai pozitív demográfiai helyzetet mutatnak. A legnagyobb népsűrűségű járás a Dunakeszi járás.

Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez.

A járások mint új közigazgatási egységek listáját egyértelműen a budapesti kerületek vezetik. Budapesten a járások kerületi szinten szerveződnek, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal működik. Budapesttel együtt vizsgálva 12 budapesti kerület megelőzi a Budakeszi járást, amely országosan az első helyen áll.

A tanulmányról

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

A GfK a Vásárlóerő tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig. Magyarország esetében, a 2013. évi tanulmányban már a „járás” is szerepel mint új közigazgatási szint. Az adatok a tanulmány valamennyi szintjével megegyező digitális térképeken is elérhetők.

 

 

Címkék: gfk vásárlóerő

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.