Gondolta volna, hogy a cuki gyerekek és kiskutyák egyszer kihívóra találnak? Ráadásul pont a főzőcskézés taszítja le őket a marketingvilág trónjáról? A Kantar Media lapunknak készített kutatásában azt vizsgálja, mi mindent tolnak gasztrovideókkal a YouTube-on és a Facebookon.

Az utóbbi évek legnagyobb durranása hirdetési szempontból egyértelműen a social media video volt. A netezők egyszerűen imádják: iparági adatok szerint fejenként hetente átlagosan hatórányit fogyasztanak ezekből a tartalmakból.

Még a márkázott videókat is szívesen megnézik: az amerikai és a nyugat-európai online videó fogyasztók 40-45 százaléka nyilatkozott úgy egy tavalyi kutatásban (Brightcove), hogy néz márkázott social videókat. Nem csoda, hogy a hirdetők is rákaptak a gyártásukra és – különösen a Facebookon való – posztolásukra.

A Kantar Media 2014 óta gyűjti kreatív-adatbázisába a YouTube-ról a pre-roll videókat, 2016-tól pedig a Facebook-videókat is (a nagy hirdetők hivatalos Facebook-oldalaira kitett és a hírfolyamban hirdetésként megjelenő márkázott videókat). Közöttük vannak pár másodperces animált videók és többperces miniprogramok is, és nagyjából ugyanilyen széles a műfaji skála is. Van azonban egy olyan téma, amely egyértelműen kiemelkedik a többi közül: a gasztronómia.

Főzzön hitelkártyával!

A 2017. január–szeptemberében legyűjtött közel hatezer közösségimédia-videó 7,5 százalékában valamit sütöttek vagy főztek a márkák: ünnepi menüt, sörkorcsolyát, kávékülönlegességet, reggeli finomságot stb.

Az esetek 40 százalékában élelmiszer- és italgyártók, 36 százalékában kereskedelmi láncok, 13 százalékában háztartásikisgép-gyártók, a maradék 10 százalékban pedig olyan márkák, amelyekről első ránézésre nem is gondolnánk, hogy a gyomrukon keresztül keresik az utat a fogyasztókhoz.

 

A legmeglepőbb közülük talán a Jófogás, a Mastercard (gasztrokalandok Mautner Zsófival), a Kika (tízórai- és palacsintareceptekkel) és a Danubius Hotels (egy villanyrezsón bárzongora-aláfestéssel lefőzött receptekkel)

A vizsgált időszakban összesen 56 márka választotta social video készítéskor ezt a műfajt: a kereskedelmi láncok (Aldi, Interspar, Lidl, Metro, Tesco) és az Electrolux koncepciózusan, szinte minden héten kijött egy-egy újabb recepttel, míg a húsipari márkák (Herz, Família) inkább a húsvétra vagy a nyári grillszezonra koncentrálva, a szeszesital-gyártók (Aperol, Staropramen, Törley) pedig főleg a nyári időszakban jelentkeztek főzős videókkal.

Variációk egy kézre

Átnézve ezt a több mint négyszáz gasztrovideót, úgy tűnik, a hirdetőket nem nagyon zavarja, ha nem igazán egyedi az, amit ebben a műfajban alkotnak (közülük 18-an a Nosaltyra bízták a kivitelezést, amely saját logóját is rendre rátette a filmekre).

A videók – bár hosszuk 5 másodperc és közel 8 perc között szóródik – eléggé egy kaptafára készülnek: látunk egy kezet, amely – főételeknél általában tempósabb, desszertek, biohozzávalók esetén többnyire andalító – zenére aprít, kever, süt-főz, tálal.

Ehhez társulhat még menet közben némi felirat; ha ismert blogger vagy szakács főz, akkor időnként látszik az arca, vagy hallatszik a hangja. Azok a netezők, akik a gasztotartalmak tekintetében minden evők, valószínűleg észre sem veszik ezt az egyformaságot, a kérdés inkább az, érdemes-e így márkát építeni a közösségi médiában.

Hacsaknem a jelenlét a lényeg, az, hogy elkészüljön és posztolható legyen bármilyen videotartalom, aztán jöhetnek a lájkok.

(A Kantar Media kutatását eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában közöltük. A lap számára készített felmérés a tévés gasztroműsorokkal és videókkal foglalkozó összeállításunk keretében jelent meg.)

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.