Kövess minket!

Marketing

Gyorsan forgó áruk, gyorsan változó szakmai kihívások?

FMCG területen működő márkák képviselői aktuális marketing kihívásokat vitattak meg.

Több mint egytucatnyi magyar, illetve nemzetközi hátterű FMCG vállalat marketingvezetői, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a szervezet több tagozatának képviselői vettek részt azon a szakmai fórumon, amelyen a marketing szakma jelenlegi és jövőbeni kihívásai kerültek terítékre.

Az őszi Marketing Summit Hungary-hoz kapcsolódó, a Magyar Marketing Szövetség és a Positive Adamsky ügynökségi csoport által szervezett kihívásfeltáró eseményen az alábbi öt témakör mentén osztották meg egymással és az esemény szervezőivel tapasztalataikat a szakemberek:

1: A marketing, mint szakma jövője

2: Marketing szakemberek szerepe a szakmában

3: A digitalizáció, a fogyasztó és a sales-csatornák

4: Átfogó digitális hatékonyságmérés

5: A CSR, a marketing és a fogyasztói döntés kapcsolata

A szakmai fórumon kialakult beszélgetés alapján markánsan foglalkoztatja a marketing döntéshozókat az, hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az imázs-építő kommunikáció, illetve az értékesítést támogató kampányok között. Hosszú távon nem szabad lemondani az imázst erősítő aktivitásokról, azonban a forgalmat élénkítő kampányok gyorsan kimutatható eredményeket hoznak, ami a jellemzően nagyon szétaprózott, sok terület között megoszló marketing büdzsék tervezésénél és a stratégiai döntéseknél fontos szempontnak számít.

A marketing vállalaton belüli helyzete, érdekérvényesítő képessége kapcsán a résztvevők közül többen is érzékeltették, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe van a tulajdonosi háttérnek, gondolkodásmódnak is. Jellemzően máshogy kezelik a területet egy nagy, nemzetközi cégnél, mint a magyar hátterű vállalkozásoknál. A hazai KKV-k esetében éppen ezért az első lépés a tulajdonosok meggyőzése, edukálása kell, hogy legyen. Ha ez eredményes, az pozitívan hat majd a rendelkezésre álló marketing- és kutatási költségvetésre is, amely szilárd alapot teremthet a jövőbeli marketingsikereknek.

A szakmai fórumon elhangzottak alapján, talán az egyik legaktuálisabb kihívást jelenleg a marketingipar számára az utánpótlás biztosítása jelenti, legalábbis szervezeti szempontból. Többen is jelezték, úgy érzik, hogy felhígult a szakma. Az oktatásból kikerülő fiatalokkal kapcsolatban vegyes tapasztalatokról számoltak be a résztvevők, amely egyrészt az elméleti alapok hiányosságaira, másrészt a gyakorlatorientált képzési helyek szűkösségére, és persze részben generáció-specifikus viselkedési mintákra is utalhat. Mindeközben a márkák képviselői beszámoltak arról is, hogy ma már általában nincs lehetőség arra, hogy egy-egy fiatallal hosszabb ideig foglalkozzon egy mentor a vállalatnál, hiszen a középvezetői szinten is annyi feladatuk van a szakembereknek, hogy egész egyszerűen nem fér bele mindez az idejükbe. Aki ugyanakkor erre megfelelő időt, energiát áldoz, középtávon már sokat nyerhet.

A hazai marketingvezetők a szervezeti kihívások között kiemelték azt, hogy a munkaerőpiacon megjelenő fiatalok jellemzően nagyon gyors előmenetelt várnak el, akár már egy év után úgy érzik, hogy olyan, mintha „helyben járnának”. Több szakember hangsúlyozta azt, hogy az új munkatársak kiválasztása és a cégbe történő beilleszkedése kapcsán az egyik legfontosabb tényező, hogy illeszkednek-e a vállalati kultúrába. Gyakorlatilag ez az a fokmérő, amely valójában megmutatja, ki az, aki hasznos és értékteremtő tagja lehet egy adott marketing szervezetnek.

A digitalizáció és ennek kapcsán az adatvagyonnal való gazdálkodás szintén terítékre került az iparági marketing fórumon. E kapcsán izgalmas tapasztalatok hangzottak el arról, hogyan reagálnak a márkák az online értékesítés felfutására, illetve az iparágat már-már „felforgató” üzleti modellel rendelkező kizárólag online szereplők megjelenésére. Abban egyetértettek a marketingszakemberek, hogy az online értékesítés nagy lehetőséget kínál számukra, igaz azt többen is jelezték, hogy egyelőre komoly nyereséget nem lehet várni ettől a csatornától – hagyományos értékesítési üzleti modell esetén.

Többeknél felvetődött ugyanakkor már a kérdés, hogyan tudnak az online értékesítés támogatásában együttműködni a nagy FMCG márkák és az üzletláncok, illetve webshopok. Többen is hangsúlyozták, hogy az ügyfélmenedzsment rendszerekben, vagy a lojalitási programok révén olyan mennyiségű adat áll rendelkezésre, ami a gyártóknak is rendkívül hasznos lehet a termékfejlesztés és a marketingkommunikáció során, ugyanakkor egyelőre még keresik a kölcsönös előnyöket kínáló együttműködési modelleket, hiszen számunkra is az a fontos, hogy valódi és valós idejű adatokat kapjanak a termékeikkel kapcsolatban. Visszamérhető, pontos információra, precízen leírt fogyasztói insight-ra különösen a környezetkímélő csomagolóanyagokban és kiszerelésben elérhető, egészség- és környezettudatos termékek esetén lenne nagy szüksége a szakembereknek, hogy a valódi ügyféligényeket mélyen megértve tudják alakítani, optimalizálni marketing tevékenységüket – írják.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom