Marketing
„Ha Svédországban túlélünk, arra lehet építeni”
A Huawei Technologies másfél évtized alatt vált tényezővé a nyugati világban. Gecse Mariannal, a vállalat magyarországi kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatójával a cég technológiai bemutatója kapcsán beszélgettünk arról, hogyan működik a B2B kommunikáció, mióta van profi public relation a vállalatnál, miért fontosak a fejlődő piacok és milyen szerepet töltött be egy nagy amerikai mogulvállalat a Huawei térhódításában.
Hogyan tudta magát a nyugati piacokon felépíteni egy kínai cég?
A Huawei a nyolcvanas évek végén alakult Kínában és távközléssel kezdett foglalkozni, amikor az országban még nem nagyon voltak vezetékes telefonok sem. Ebben a piacban látta az alapító a lehetőséget, hogy hosszú távon életképes vállalatot hozzon létre. Vidéken kezdtek el terjeszkedni, és amikor már a nagyvárosokban is megerősödött a vállalat, akkor döntöttek úgy, hogy megpróbálnak külföldön is üzletet kötni. Európát szemelték ki a külpiaci megjelenésre, leginkább azért, mert sokkal biztonságosabb, barátságosabb környezetnek látták a kínai tőkebefektetők számára, mint Amerikát, amellyel akkor is éles volt a politikai verseny. Ráadásul itt a távközlési szektornak nagyon nagy hagyományai voltak.
A svéd leányvállalat 2000-ben alakult meg, azóta pedig szinte minden országban jelen van a világon. A cég első külföldi ügyfelei elsősorban magánvállalatok voltak, akik úgy látták, hogy megbízható, stabil távközlési hálózati termékeket szállít a cég, és egyre több projektre hívták meg pályázóként. Emellett a szervezeti kultúra is segítette a Huaweit a B2B piaci előretörésben, az, hogy a nap 24 órájában mindenki elérhető.
Az európai kezdetek óta a távközlési piac átalakult: egyre nagyobb az adatforgalom, -tárolás és –elemzés jelentősége. Mivel a Huawei úgy ítélte meg, hogy a távközlési hálózatok mellett ez egy fontos lehetőség a vállalat jövője szempontjából, elkezdett az adatközpontok és -tárolók gyártásával és fejlesztésével is foglalkozni, létrehozta vállalati üzletágát A cég sikere az utóbbi években már a kutatás-fejlesztési befektetéseken múlik: évente a bevétel 10-15 százalékát fordítjuk erre. Ez az infokommunikációs szektorban kiemelten fontos: ha nem csinálja jól egy vállalat, nem hoz jó döntéseket a fejlesztési irányokról, akkor pillanatok alatt kifullad és feldarabolás, felszámolás alá kerülhet. A kutatás-fejlesztésre, megbízható termékekre és az infokommunikációs tevékenység társadalmakat, gazdaságot segítő hatásaira épülnek a szervezeti piaci marketing- és pr üzenetek. S ne felejtsük el, hogy a cég harmadik üzletága, a hihetetlen jó minőségű okostelefonokat gyártó fogyasztói üzletág markáns brandépítése is segíti a B2B pr munkáját.
Melyek a B2B marketing legfontosabb csatornái?
A személyes kommunikáció a legfontosabb, de addig el kell jutni. Ez indulhat egy hideghívással, de ajánlással is. Fontos a közösségi médiában való jelenlét, elsősorban a LinkedIn-en. Ezt központilag irányított, de nehéz is lenne magyarítani az anyagokat, videókat, mert a szaknyelv az angol. Amit a régióban tudunk csinálni, az a nagyobb szakmai konferenciák és workshopok rendezése, szponzorációja. A vállalati üzletágban célcsoport a kormányzat és az állami szektor is, mint a közlekedés, vasút, egészségügy, oktatás.
Ha már a kormányzat szóba került: nyilván fontos a jó vállalati hírnév felépítése is. Ebben a PR-nek milyen szerepe van?
Már 25 éve létezett a vállalat és 11 éve belépett Európába, amikor 2011-ben eldöntötték, hogy kell egy public relations csapat a külpiacokon, amelynek az a feladata, hogy elkezdjen beszélni a vállalatról, pozitív üzeneteket közvetíteni, a kínai termékekkel kapcsolatos előítéleteket lefejteni a cégről . Az első nagyszabású vállalati imázsépítés, amit már nem a sales-ek visznek az ügyfelekkel, hanem nyilvános kommunikációra épít, ekkor indult el.
A vállalat misszióját, vízióját, alapértékeit kezdtük hangsúlyozni, s a pr-csapat döntötte el, hogyan lehet ezeket profin bemutatni, látványossá tenni, a vállalat képét felépíteni. Négy alapelemet határoztak meg számunkra a globális központunkban, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk, mert igy tudjuk leginkább a vállalat értékeit bemutatni, tevékenységét támogatni:
- a Huawei identitása, a minőségi termékek és az innováció,
- az ún. piaci hozzáférés biztosítása, az adott ország különböző szabályozó szervei felé folytatott kommunikáció, a helyi kereskedelmi és szakmai szervezetekben elfoglalt tagság,
- a kiberbiztonság jelentőségének és a Huawei világszínvonalú kibervédelmi ökoszisztémájának kommunikálása,
- az adott ország és a Huawei kereskedelemfejlesztési lépéseinek segítése, a globális gazdaság promótálása.
A kínai eredet mennyire hatja át a szervezetet, milyen sajátosságokkal jár?
Amikor a Huawei kilépett a nemzetközi piacra, az IBM-et kérte fel, hogy a különböző vállalati menedzsment-területeken legyen a tanácsadója, segítsen a cég kínai hagyományaihoz szabni a nyugati megoldásokat. Most is az így kialakított folyamatok alapján működnek az egyes területek.
A biztonságos városi megoldások bemutatóján elhangzott, hogy a fejlődő országokban könnyebb komplett rendszereket értékesíteni, mert a meglévő megoldások integrációs igénye, az információs silók és a túlszabályozás még nem bonyolítják a beruházásokat. Ugyanakkor a regionális igazgató Európát nevezi a Huawei második otthonának. Hogyan alakulnak a földrajzi fókuszterületek a vállalatnál?
A fejlődő országokban szinte teljesen zöldmezősen kezdhetünk hálózatokat, infokommunikációs megoldásokat kiépíteni, teljesen megmutathatjuk a technológiai képességeinket. Az Egyesült Államok a legfejlettebb, leggazdagabb ország, ezért nagyon fontos a vállalatnak a jelenlét, Dél-Amerikában – bár ott nagyon sajátos külkereskedelmi szabályozás létezik egy-egy országban – nagyon erős az infokommunikációs jelenlétünk. Ám a Huaweinek az anyaország után Európában vannak a legmarkánsabb kutatás-fejlesztési befektetései, Magyarországon például a legnagyobb külföldi gyártása és logisztikája, számos az ügyfelekkel közösen létrehozott innovációs központjai, jelentős a gazdasági lenyomatunk, a társadalmakban betöltött szerepünk. Ezért is mondjuk azt magunkról a szervezeti piacokon: we are building a better connected world.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.