Hogyan tudta magát a nyugati piacokon felépíteni egy kínai cég?
A Huawei a nyolcvanas évek végén alakult Kínában és távközléssel kezdett foglalkozni, amikor az országban még nem nagyon voltak vezetékes telefonok sem. Ebben a piacban látta az alapító a lehetőséget, hogy hosszú távon életképes vállalatot hozzon létre. Vidéken kezdtek el terjeszkedni, és amikor már a nagyvárosokban is megerősödött a vállalat, akkor döntöttek úgy, hogy megpróbálnak külföldön is üzletet kötni. Európát szemelték ki a külpiaci megjelenésre, leginkább azért, mert sokkal biztonságosabb, barátságosabb környezetnek látták a kínai tőkebefektetők számára, mint Amerikát, amellyel akkor is éles volt a politikai verseny. Ráadásul itt a távközlési szektornak nagyon nagy hagyományai voltak.
Az európai kezdetek óta a távközlési piac átalakult: egyre nagyobb az adatforgalom, -tárolás és –elemzés jelentősége. Mivel a Huawei úgy ítélte meg, hogy a távközlési hálózatok mellett ez egy fontos lehetőség a vállalat jövője szempontjából, elkezdett az adatközpontok és -tárolók gyártásával és fejlesztésével is foglalkozni, létrehozta vállalati üzletágát A cég sikere az utóbbi években már a kutatás-fejlesztési befektetéseken múlik: évente a bevétel 10-15 százalékát fordítjuk erre. Ez az infokommunikációs szektorban kiemelten fontos: ha nem csinálja jól egy vállalat, nem hoz jó döntéseket a fejlesztési irányokról, akkor pillanatok alatt kifullad és feldarabolás, felszámolás alá kerülhet. A kutatás-fejlesztésre, megbízható termékekre és az infokommunikációs tevékenység társadalmakat, gazdaságot segítő hatásaira épülnek a szervezeti piaci marketing- és pr üzenetek. S ne felejtsük el, hogy a cég harmadik üzletága, a hihetetlen jó minőségű okostelefonokat gyártó fogyasztói üzletág markáns brandépítése is segíti a B2B pr munkáját.
Melyek a B2B marketing legfontosabb csatornái?
A személyes kommunikáció a legfontosabb, de addig el kell jutni. Ez indulhat egy hideghívással, de ajánlással is. Fontos a közösségi médiában való jelenlét, elsősorban a LinkedIn-en. Ezt központilag irányított, de nehéz is lenne magyarítani az anyagokat, videókat, mert a szaknyelv az angol. Amit a régióban tudunk csinálni, az a nagyobb szakmai konferenciák és workshopok rendezése, szponzorációja. A vállalati üzletágban célcsoport a kormányzat és az állami szektor is, mint a közlekedés, vasút, egészségügy, oktatás.
Ha már a kormányzat szóba került: nyilván fontos a jó vállalati hírnév felépítése is. Ebben a PR-nek milyen szerepe van?
Már 25 éve létezett a vállalat és 11 éve belépett Európába, amikor 2011-ben eldöntötték, hogy kell egy public relations csapat a külpiacokon, amelynek az a feladata, hogy elkezdjen beszélni a vállalatról, pozitív üzeneteket közvetíteni, a kínai termékekkel kapcsolatos előítéleteket lefejteni a cégről . Az első nagyszabású vállalati imázsépítés, amit már nem a sales-ek visznek az ügyfelekkel, hanem nyilvános kommunikációra épít, ekkor indult el.
A vállalat misszióját, vízióját, alapértékeit kezdtük hangsúlyozni, s a pr-csapat döntötte el, hogyan lehet ezeket profin bemutatni, látványossá tenni, a vállalat képét felépíteni. Négy alapelemet határoztak meg számunkra a globális központunkban, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk, mert igy tudjuk leginkább a vállalat értékeit bemutatni, tevékenységét támogatni:
- a Huawei identitása, a minőségi termékek és az innováció,
- az ún. piaci hozzáférés biztosítása, az adott ország különböző szabályozó szervei felé folytatott kommunikáció, a helyi kereskedelmi és szakmai szervezetekben elfoglalt tagság,
- a kiberbiztonság jelentőségének és a Huawei világszínvonalú kibervédelmi ökoszisztémájának kommunikálása,
- az adott ország és a Huawei kereskedelemfejlesztési lépéseinek segítése, a globális gazdaság promótálása.
A kínai eredet mennyire hatja át a szervezetet, milyen sajátosságokkal jár?
Amikor a Huawei kilépett a nemzetközi piacra, az IBM-et kérte fel, hogy a különböző vállalati menedzsment-területeken legyen a tanácsadója, segítsen a cég kínai hagyományaihoz szabni a nyugati megoldásokat. Most is az így kialakított folyamatok alapján működnek az egyes területek.
A biztonságos városi megoldások bemutatóján elhangzott, hogy a fejlődő országokban könnyebb komplett rendszereket értékesíteni, mert a meglévő megoldások integrációs igénye, az információs silók és a túlszabályozás még nem bonyolítják a beruházásokat. Ugyanakkor a regionális igazgató Európát nevezi a Huawei második otthonának. Hogyan alakulnak a földrajzi fókuszterületek a vállalatnál?
A fejlődő országokban szinte teljesen zöldmezősen kezdhetünk hálózatokat, infokommunikációs megoldásokat kiépíteni, teljesen megmutathatjuk a technológiai képességeinket. Az Egyesült Államok a legfejlettebb, leggazdagabb ország, ezért nagyon fontos a vállalatnak a jelenlét, Dél-Amerikában – bár ott nagyon sajátos külkereskedelmi szabályozás létezik egy-egy országban – nagyon erős az infokommunikációs jelenlétünk. Ám a Huaweinek az anyaország után Európában vannak a legmarkánsabb kutatás-fejlesztési befektetései, Magyarországon például a legnagyobb külföldi gyártása és logisztikája, számos az ügyfelekkel közösen létrehozott innovációs központjai, jelentős a gazdasági lenyomatunk, a társadalmakban betöltött szerepünk. Ezért is mondjuk azt magunkról a szervezeti piacokon: we are building a better connected world.
