A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben: kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát, a Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé.

A Parányi Plasztiktalány (PPT) projekt célja nem a pánikkeltés, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok egyre súlyosabb problémájára. A www.mikromuanyag.hu oldalon egy mindeddig egyedülálló, hiánypótló tudásbázis született meg, ahol összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, és ugyanitt folyamatosan közlik a felszíni vizeink mikroműanyag-méréseinek eredményeit - tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményből.

Parányi Plasztikhiány logója - Wessling
Parányi Plasztikhiány logója - Wessling

 

Mint írják, tavaly a Tiszán és idén a Tisza-tóban más projektekhez kapcsolódóan elvégzett mérések már sajnos igazolták azt az előfeltevést, miszerint jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is.

 

Az idén a PPT projekt során éppen ezért arra vállalkoztak, hogy megmérjék az Ipoly, a Rába, a Bükkös-patak és a Duna mikroműanyag-koncentrációját (ez utóbbi esetében két ponton: Budapest fölött és alatt is végeznek majd méréseket). Ezek az eredmények – a már rendelkezésünkre álló tiszai adatokkal együtt – már teljesebb képet adnak arról, mennyire fenyegetik környezetünket a parányi plasztikok.

A sokszor szemmel nehezen kivehető mikroműanyag szemcsék - Wessling
A sokszor szemmel nehezen kivehető mikroműanyag-szemcsék - Wessling

A mikroműanyag.hu oldal Mikrotudás rovatában a szakemberek összeszedték a legfontosabb tudnivalókat a műanyagokról, az azokkal kapcsolatos veszélyekről, meghatározták a mikroműanyag definícióját, az eddigi külföldi és hazai kutatási eredményeket, létrehoztak egy releváns szószedetet (Mikroszótár), videó- és képgyűjteményt (Mikrofilm).

Így az ide látogató érdeklődők nem csak a mérési eredményeket ismerhetik meg, hanem naprakész információkkal gazdagíthatják a tudásukat a témában. A projekt fontosságát mutatja, hogy a Parányi Plasztiktalányt elindító, működtető és finanszírozó WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. munkáját fontos szakmai tanácsokkal segíti az Országos Vízügyi Főigazgatóság, és a kezdeményezés mögé állt a Magyar Víziközmű Szövetség is.

A PPT-t támogatja emellett a környezetszennyezés ellen a környezetszennyező anyagok felhasználásával küzdő PET Kupa, illetve a Csodák Palotája, Magyarország első interaktív tudományos játéktere is – több tízezer fiatal érdeklődőhöz juttatva el a PPT eredményeit. A projekt médiapartnere a Laboratorium.hu tudományos portál, amely már évek óta kiemelt figyelmet szentel a mikroműanyagok témakörének.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által védjegyként is bejegyzett Parányi Plasztiktalány eredményeit ősszel egy konferencia keretében mutatják be az újpesti WESSLING Tudásközpontban, addig is érdemes minél sűrűbben ellátogatni az említett honlapra, ahol közösen járhatunk a Parányi Plasztiktalány végére - zárul a közlemény.

 

A környezetbe kikerült műanyaghulladékok döntő többsége nem bomlik le, hanem nagyon apró részekre esik szét. Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik. Bizonyos szennyezőanyagok képesek a műanyaghulladék felszínére is kötődni. Laboratóriumi kísérletek igazolták azok káros hatását, a szennyezőanyagok megkötődését, illetve azt a tényt, hogy a szerves szennyezőkkel kialakított kapcsolat után azokat koncentráltabb formában juttatják ez élőlények szervezetébe, így még veszélyesebbek.

Természetes vizeinkbe két fő úton kerülhetnek be: a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából és a kozmetikai szerekből (ezekbe szándékosan tesznek apró műanyaggolyócskákat), valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok (például az autógumi, szigetelések) fizikai-kémiai aprózódása útján.

Előfordulásuk kutatása az utóbbi 5-10 évben a tudományos érdeklődés középpontjában áll, azonban eddig elsősorban tengeri környezetben hajtottak végre vizsgálatokat. Különböző kutatócsoportok ugyan már európai folyókban és tavakban is végeztek néhány vizsgálatot, azonban Közép-Kelet Európában eddig a mikroplasztikok jelenlétére csak következtetni lehetett a nagy mennyiségű, szemmel is látható, a vízen úszó, illetve a talajokon szerteszét heverő hulladékból.

A mikroműanyagok vizsgálatával Magyarországon egyedüliként foglalkozó és környezeti vizsgálatok területén piacvezető WESSLING Hungary Kft. független laboratórium a PET kupa céljainak támogatása érdekében elsőként végezte el mikroplasztikok mintavételét és vizsgálatát hazánkban.

A fentebb leírt probléma egyelőre beláthatatlan következményekhez vezethet a jövőben. A már meglévő műanyagszennyezés felszámolása – különös tekintettel annak természetére és mennyiségére – jelenleg nehezen elképzelhető.

A mikroműanyag-szennyezés megismeréséhez további kutatásokra, illetve a fentebb leírt módon robosztus adatok gyűjtésére van szükség a hatáselemzéshez. Ezen anyagok megfigyelését célszerű mihamarabb integrálni a hosszú távú monitoring programokba, így például az EU Víz Keretirányelvbe (2000/60/EC).