2011. július 05.

Harmadik éve stagnál a piackutatói piac

Bár nemzetközileg vannak bíztató jelek, idén sem várható a magyar piacon látványos elmozdulás a PMSZ és a PPT közös számai alapján.

Bár nemzetközileg vannak bíztató jelek, idén sem várható a magyar piacon látványos elmozdulás a PMSZ és a PPT közös számai alapján. A 17 milliárd körüli piacnagyság tehát továbbra is velünk maradhat. A legtöbb paramétert illetően a magyar piac hozza a nemzetközi trendeket, az online kutatások arányában azonban még mindig elmaradásban vagyunk. Ezt a szervezetek a megrendelők ódzkodásával magyarázzák.

Stagnál a piac

2010-ben 17,1 milliárd forintot költöttek a megrendelők Magyarországon piackutatásra, derül ki a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) és a Piackutatók Magyaroszági Szövetsége (PMSZ) közös adatgyűjtéséből.

Ez azt jelenti, hogy a piac harmadik éve stagnál, és a szakmai szervezetek szerint idén sem várható látványos elmozdulás pozitív irányba, főleg a gazdasági bizonytalanságok miatt. Az itthonra becsült stagnálás az inflációs hatások miatt az üzlet valamilyen szintű szűkülését jelzi.

A piackutatói piac alakulása Magyarországon (2002-2010)

A piaci trendek itthon nagyrészt a nemzetközi trendeket követik: a szakmailag fejlettebb piacokon csökkenés tapasztalható, bár már látszanak bíztató jelek itt-ott. A dinamikus növekedés azonban inkább az ázsiai, dél-amerikai feltörekvő piacokon jelentkezik egyelőre.

 

FMCG túlsúly

A bevétel 82 százaléka tavaly belföldi megbízásokból származott, ami a nemzetközi átlagnak felel meg. Az iparági becslés alapján a cégek elsősorban saját kapacitásukból oldották meg a megbízások teljesítését; az alvállalkozók mindössze 5, a külföldi kutatócégekkel pedig 9 százalékot képviseltek.

A megbízások majd felét (46%) a termelő vállalatok adták, ami szintén a nemzetközi trendeket tükrözi. Ezen belül 38 százalék volt az FMCG aránya, ami viszont messze magasabb, mint a 25 százalékos nemzetközi átlag. Itthon szintén jelentős részt hasít ki a média és a távközlési szektor: 14, illetve 10 százalékos részesedéssel.

 

Online lemaradás

Ahogyan nemzetközileg, úgy itthon is csökkent némileg a kvantitatív kutatások aránya, amely azonban így is 82 százalékot tett ki értékben. 12 százalékkal részesedtek a kvalitatív kutatások, míg 6 százalékkal az egyéb (desk research, másodlagos) kutatásokra jutott.

42 százalékra csökkent a személyes megkérdezések aránya, szemben a 2004-es 62 százalékkal. Emögött az otthoni megkérdezés nehézkessé válása, az olcsóbb technikák felé való elmozdulás és az alacsony válaszadási hajlandóság húzódik meg. Így is messze a 13 százalékos nemzetközi átlag felett vagyunk még.

Ez utóbbi átlag mögött azonban nagyon különböző piaci számok húzódnak meg. Míg például a lengyel, szlovák és cseh piacon a magyarhoz hasonló arányokat találunk, addig a kis népsűrűségű, de kiváló online infrastruktúrájú észak-európai államok és az olyan túlkutatott piacok, mint Hollandia és Franciaország lefelé rántják az átlagot.

Eközben 15 százalékra csökkent a telefonos kutatások aránya, ez 2006-ban még 22 százalék volt, s a térvesztés szintén nemzetközi jelenség. A telefonos kutatások Európában egyébként Svájcban és Németországban a legelterjedtebbek (46, illetve 39%).

Jelentős az elmaradás viszont az online kutatások területén: értékbeli arányuk tavaly mindössze 6 százalék volt itthon, ami alig több, mint a nemzetközi átlag negyede. A piackutató szervezetek szerint a hazai cégek felkészültek az online kutatások lebonyolítására, ám a megrendelői oldal még mindig ódzkodik.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.