Csillag Zoltán 2013. április 29.

Hogyan tegyük vonzóvá városunkat?

Míg nálunk az együttműködés és a közös irány jelenti a kihívást, a kontinens más részein a turistadömping fenntartható mederbe terelése a slágertéma.

Míg nálunk az együttműködés és a közös irány jelenti a kihívást, a kontinens más részein a turistadömping fenntartható mederbe terelése a slágertéma.

Az Antall József Tudásközpont és a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara közös szervezésében megvalósult országimázs konferenciasorozat harmadik eseménye a városmárkázással, kiemelten Budapesttel foglalkozott, és számos nemzetközi szakértőt is felvonultatott.

Hátrányból is előnyt: bécsi kampány

Általános "receptként" az állami (önkormányzati) és magánszektor együttműködésében megvalósuló, hosszú távú stratégiát tükröző, és a célpiacok alapos – és folyamatosan frissített – ismeretén alapuló programok körvonalazódtak. Ezen belül színes a skála. Bécs például alacsony eléréssel de nagy hatással jellemezhető, látványos akciókra költ: Sacher tortának maszkírozott épületekkel, az Operából óriáskivetítőn sugárzott élő, külföldi közvetítésekkel, vagy a Londonba telepített Bécs-mászófallal ("minden szempontból" jeligére). Miközben hisznek az álmaik megvalósításában, nagyon következetesen képviselik az öt stratégiai imázselemet (birodalmi örökség, zene és kultúra, az öröm kultúrája, zöld város, funkcionális (élhető) város), és tudatosan kezelik gyengeségeiket is. A nemzetközi kreatív ügynökség által alkotott kampány alapötlete is egy negatívumra épít, jelesül arra, hogy Bécs "egyszer majd meglátogatom" célpont a legtöbb turista számára, míg a kampány erre reagáló szlogenje a "most vagy soha".

Prága hasonló problémákkal küzd, mint Budapest: mérsékelt források, több döntési központ (mindegyik önálló tervekkel és arculattal), és a választópolgárok nyomására inkább a vidéki régiókat preferáló központi turizmusfejlesztés. Tetézi a problémákat, hogy a kilencvenes években a "vadkelet" új csodájaként felfutott városban sokáig eszükbe sem jutott tudatos marketingre költeni, és ezt most, a "cool-faktor" lecsengésével kell pótolniuk. Jelenleg a város újramárkázását tervezik, nemzetközi kreatív segédlettel, és célként egy barátságosabb, nyitottabb, elérhetőbb képet tűztek ki.

A velencei tömeg (forrás:WolfieWolfgang.com)

Barcelona, és különösen Velence esetében nem a város megismertetése a fő kihívás, sokkal inkább a beözönlő turistatömeg kezelése, a fenntartható idegenforgalom kialakítása. Barcelona stratégiai szempontból nem is költ külföldi reklámkampányokra, hanem az odalátogatók számára kínál szolgáltatásokat – évi mintegy 40 millió eurós büdzséből. Velence pedig a hatvanezres városmagra szakadó évi mintegy húszmillió turista időbeli és térbeli eloszlását próbálja menedzselni, részben olyan szezonon kívüli eseményekkel, mint a Karnevál vagy a Biennálé, részben pedig árképzéssel, illetve az érdekelt szervek és piaci szereplők együttműködésével.

Nálunk eközben a szűkös források mellett a közös koncepció hiánya és az együttműködés nehézségei dominálnak. Saját értékeinkkel és azok elfogadásával kellene először egyenesbe jönnünk. Érdekfeszítő beszélgetés volt például, hogy ha a megkérdezett külföldi (szak)emberek számára is a paprika az elsők között beugró imázselem, akkor ezt szégyellnünk kell-e, megpróbálni levetkőzni, vagy inkább építeni rá, modern köntösbe bújtatni. (Prága hasonló utat járt be az egykor nagyon nem trendi sörrel.) Mindenesetre üdvözlendő, hogy egyre több, a várost szerető emberek által alulról induló kezdeményezés (mint az alternatív városnéző túrák, a We Love Budapest) és piaci vállalkozás ér el sikereket, és mostanában mintha a Magyar Turizmus Zrt. (MT) is tudatosabban építene a piac által létrehozott értékekre, mint a romkocsmák és a fesztiválok. A "Budapest - More than expected" szlogen pedig azon a megfigyelésen alapul, hogy a Magyarországot a távolból valami érdektelen szürkeségnek érzékelő külföldiek rendre rácsodálkoznak a főváros által kínált és képviselt sokszínűségre.

Zárógondolatként felmerült a lehetőség Európa, mint egységes márka megjelenítésére, de ezt egyik szakember sem látta reálisnak, a nagyon eltérő nemzeti prioritások és erőpozíció alapján. Ugyanakkor valós potenciál rejlik a visegrádi országok közös turisztikai termékfejlesztéseiben, melyre irányuló projektekben az MT is részt vesz.



Influencerek, akik saját márkát építettek

3 órája

Az ISAAN, a My Love Shop és a Nini Molnar Bags sikerének egyik titka, hogy népszerű influencerekként betekintést nyújtanak oldalaikon a stílusukba, kedvenceikbe, divat és beauty tippjeikbe, valamint legújabb kollekcióikba.