Kövess minket!

Marketing

Hogyan vált a szójabab a Ford kampányának kulcsává?

Debbie Mielewski, a Ford Motor Company fenntartható anyagok részlegének műszaki vezetője mesél.

Sokan ismerik a szóját, hiszen fogyasztók tízmilliói eszik és isszák naponta. Az viszont még őket is meglepetésként érheti, hogy sokan közülük nap mint nap újrahasznosított szóján ülnek.

Idén lesz tíz éve, hogy a Ford először használt fel szója-alapú habot a 2008-as Mustangban, és ez az anyag már 2011 óta minden egyes Észak-Amerikában gyártott járművünkben alapvető alapanyaga az üléspárnáknak, üléstámláknak és fejtámláknak.

„Több mint 18,5 millió járművel és féltrillió szójababszemmel később immár elmondhatjuk, hogy mintegy 100 millió kilogramm széndioxidtól kíméltük meg a légkört. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem számításai szerint ennyi széndioxidot négymillió fa tudna megkötni egy év leforgása alatt.

Az innovatív, növényi eredetű szójahabot azért vezettük be 2007-ben a hagyományos kőolajszármazékok helyett, mert fenntartható forrásból származik, és semmilyen tekintetben nem jelent kompromisszumot a tartósság vagy a teljesítmény tekintetében.

Az ötletet, hogy autóinkban bio-alapanyagokat használjunk, még 1940 körül vetette fel vállaltunk alapítója, Henry Ford, mi pedig elkötelezetten törekszünk arra, hogy elképzelését valóra váltsuk. 2000 óta egész munkásságomat a kőolajszármazékok kiváltására szolgáló, megújuló forrásból származó, növényi alapú anyagok kutatásának és tesztelésének szenteltem, és büszke vagyok arra, hogy ma is Henry Ford ötletének megvalósításán dolgozom.” – olvashatóak Debbie Mielewski, a Ford Motor Company fenntartható anyagok részlegének műszaki vezetőjének mondatai a cég lapunknak elküldött közleményében.

Elmondása szerint az ötlet puszta piaci bevezetése is komoly kihívást jelentett: 
„A legelső habok őszintén szólva borzalmasak voltak, és nem feleltek meg az autók üléseivel szemben támasztott szigorú követelmények egyikének sem. A korai teszteken nem sikerült teljesíteni az üléspárnákra tartósságára vonatkozó előírást, ami szerint a párnáknak 15 éven át meg kell tartaniuk rugalmasságukat. Arról nem is beszélve, hogy a szójaalapú és a kőolajszármazék anyagok elváltak egymástól, és a szójahab szaga sem volt igazán kellemes. Ezért aprólékos munkával nekiláttunk feltérképezni, miként javíthatunk a recepten, hogyan keverjük újra az összetevőket, és hogyan szabaduljunk meg az erős szagú vegyületektől.” – szögezte le.

Alig tíz éve a világ még más hely volt. Az újonnan feltalált iPhone még bevezetésre várt, George W. Bush volt az egyesült Államok elnöke, és az olajárak alacsonyak voltak – hordónként 40 dollár körül. Akkoriban nem sokan láttak pénzügyi előnyt a zöldülésben, ezért a beszállítókat sem volt könnyű meggyőzni arról, hogy a jövő anyaga a szójahab.

„Azokban az időkben – folytatódik a közlemény – még sok segítségre volt szükségünk, beleértve az Egyesült Szója Tanács támogatását az első tesztek finanszírozásában, valamint a Ford akkori vezérigazgatója, Bill Ford támogatását és személyes jövőképét. Szükségünk volt arra, hogy Bill Ford biztos kézzel vezessen, és ő így is tett, gondoskodva arról, hogy a projekt sínen maradjon.

Aztán 2008-ban az olajárak az égbe szöktek, s ekkor hirtelen nyilvánvalóvá vált a szójahab értéke. A poliol nevű kőolajszármazék lecserélése nemcsak környezetvédelmi, hanem az üzleti szempontból is jó döntés volt. Addigra mi is elvégeztük a házi feladatunkat, így a Ford időben készen állt a váltásra.

Lelkesen igyekeztünk másokkal is megosztani a szójahabbal kapcsolatos tudásunkat, és fellendíteni az új anyag alkalmazását mindenütt, ahol csak lehetséges, ezért fáradhatatlanul együttműködtünk más iparágakkal (a mezőgazdasággal, a bútoriparral és háztartási termékek gyártóival) hogy segítsünk az igényeiknek megfelelő habok kifejlesztésében.

A szójahabbal elért sikerünkre építve nekiláttunk, hogy más megújuló anyagokat is kifejlesszünk autóinkhoz, ami segített tovább csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bizonyos esetekben az új anyag használata egyben a súly csökkentését is jelentette, így sok autónk üzemanyag-fogyasztása is alacsonyabb lett.

Mindez persze nagyon hosszú folyamat volt, de ma már büszkén elmondhatjuk, hogy sorozatban gyártott modelljeinkben nyolcféle, fenntartható forrásból származó anyagot is alkalmazunk: szóját, búzát, rizst, hibiszkuszt, fa cellulózt, kókuszt, jutát és ricinust. Van egy listánk a közeljövő kísérleteiről, és a vizsgálandó anyagok listája lassan már úgy néz ki, mintha egy komplett farm leltárja lenne: búzaszár, paradicsomhéj, bambusz, agávérost, pitypang, sőt még algák is szerepelnek rajta!

Mindemellett magának a szénnek az újszerű felhasználását is kutatjuk, és mi vagyunk az elsők az iparágban, akik a légkörből kivont széndioxiddal gyártható habokat és műanyagokat fejlesztünk. Ez igazán újító folyamat, és büszkén mondhatom, hogy csapatom minden egyes tagja nap mint nap értékes munkát végez a Fordnál.”

Most, egy évtizeddel később még mindig együttműködnek az Egyesült Szója Tanáccsal, hogy bizonyos gumi alkatrészek (például a szigetelések, ablaktörlő gumik, tömítések) helyett jól használható szója-alapú anyagokat fejlesszenek ki. A szójahab első alkalmazására ma úgy tekintenek, mint egy hosszú folyamat első, nagyon fontos lépésére: „Bill Ford szerint messzire jutottunk, de még mindig hosszú út áll előttünk. Rengeteg lehetőséget feltérképezhetünk még arra, hogyan érjük el fenntarthatósági célunkat. Továbbra is folyamatosan fejlődünk vállalkozásunk összes területén, ahogyan arra 18. Éves Fenntarthatósági Jelentésünkben is rámutattunk – legyen szó akár a vízbiztonsággal kapcsolatos, az iparágban úttörőnek számító kötelezettségvállalásainkról, akár a valóban zéró hulladék-kibocsátást mutató létesítményeinkről vagy a levegőminőség javítását szolgáló programjainkról.

A szójával léptünk be a fenntartható forrásból származó anyagok területére. A most következő tíz év jóval radikálisabb kutatások és forradalmibb innovációk ígéretét hordozza. Meg kell ismernünk az anyagok mérhetetlen választékát, amit az anyatermészet biztosít számunkra, és a lehető legcélszerűbben kell alkalmaznunk ezeket. Ebbe az is beletartozik, hogy olyan növényeket és mezőgazdasági hulladékok használjunk fel, amelyek járműveink összeszerelési helyéről származnak. Ez olyasmi, ami magában hordozza a szállítás során keletkező károsanyag-kibocsátás további csökkentésének lehetőségét, ráadásul a helyi termelők számára is új bevételi forrásokat jelent. Úgy gondolom, Henry Ford nagyon büszke lenne erre.

A Ford arra törekszik, hogy a jövőben is megőrizze iparági vezető szerepét a fenntartható anyagok alkalmazása terén. Sokat tanultunk az elmúlt évtizedben. Elsősorban megtanultuk azt, hogy rengeteg olyan alternatív anyagot tudunk adni a világnak, amelyek kisebb mértékben terhelik környezetünket. Mindig azt szoktam mondani, hogy az enyém a világ legjobb állása, mert olyan vállalatnak dolgozom, ami felkarolja a friss gondolatokat.”

 

Debbie Mielewski, a Ford Motor Company fenntartható anyagok részlegének műszaki vezetője

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom