2016. november 16.

Hűségesek a magyar fogyasztók

Ahol díjazzák a lojalitást, oda gyakrabban mennek és többet is vásárolnak.

Hűségesebbek a magyar fogyasztók, mint az európai átlag. Tíz magyar fogyasztó közül nyolcan lojálisak az élelmiszerüzlethez, ahol vásárolni szoktak, míg az európaiak átlagosan csak heten. Négy magyar közül pedig majdnem hárman jobban szeretnek vásárolni ott, ahol hűségprogramot is kínálnak. Ezért egy kiskereskedelmi vállalat versenyelőnyre tehet szert, ha vevőinek lojalitását kedvezményekkel, előnyökkel honorálja. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvanhárom országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Kiemelkedően ragaszkodnak a magyar ügyfelek mobil szolgáltatójukhoz és mobil készülékük márkájához, a vizsgált szolgáltatások közül. Legkevésbé online kiskereskedők és olyan személyes használatú elektronikai készülékek márkái mellett tartanak ki, mint médialejátszó, GPS készülék, digitális kamera, stb.

Hűségprogramok hatnak arra is, hogy a vevők gyakrabban menjenek egy boltba, és a szokásosnál többet vásároljanak. Olyan cégnél, ahol jutalmat kap lojalitásáért, szívesebben marad meg világszerte a válaszadók átlag 74 százaléka. Kétharmad részüket pedig (67%) arra is ösztönzi, hogy többször keresse fel a hűségét jutalmazó üzletet, és többet költsön ott.

Európában a válaszadók 61 százaléka jár olyan üzletbe, amely törzsvásárlóinak kedvezményeket nyújt. Nálunk 46 százalék az arányuk. Persze nem minden vevő vesz részt ilyen programokban.

„Egy kiskereskedő alapvetően növelheti részesedését a fogyasztók költéséből, ha díjazza hűségüket – mondja Louise Keely, a Nielsen globális kiskereskedelmi gyakorlat területének szenior elnökhelyettese. – De ezeket a programokat nem lehet egy kaptafára készíteni. Ugyanis országonként, de fogyasztói csoportonként is eltérnek a szokások. Egyrészt attól függ az aktivitás, hogy a vásárlók mennyire fogékonyak a kedvezmény-rendszerhez tartozó technológiára, másrészt milyen előnyöket várnak el cserében odaadásukért, továbbá hogy mennyit kell foglalkozniuk a programmal. Ezért a kiskereskedőknek célszerű tisztázniuk, hogy kiket szeretnének vonzani üzletükbe vagy honlapjukra, és ahhoz igazítaniuk hűségprogramjukat.”

Ami a várható előnyöket illeti, nem meglepő, hogy a válaszadók többsége elsősorban azért kér hűségkártyát, mert szeretne kapni valamilyen terméket ajándékba vagy árengedményt. Ez vonzza a megkérdezettek átlag 67 százalékát világszerte, 83 százalékát Magyarországon, 82-t pedig átlagosan Európában. Nálunk másodikként plusz szolgáltatások következnek, majd exkluzív termékek vagy részvétel valamilyen eseményen.

Európában a hűségprogramokat legjobban a finnek és a britek kedvelik, 94 illetve 90 százalékos aktív részvétellel, majd Litvánia és Szlovénia következik 89-89 százalékkal. Ezek világszerte a legnagyobb arányok. Kevéssé elterjedt viszont a fogyasztói elkötelezettségnek ez a formája földrészünkön Kazahsztánban (41%) és Dániában (49%). Nem sokkal magasabb a mutató Oroszországban (53%), Törökországban és Hollandiában (54-54%), valamint Ukrajnában (55%).

A részvétel leggyakoribb formája a hűségkártya, amit a lojalitási programok partnereinek átlag 69 százaléka használ Európában. Egyes országokban ennél jóval nagyobb mutatókat regisztráltak: például Írországban 84, az Egyesült Királyságban 82, Csehországban és Ausztriában 80-80 százalékot.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

12 órája

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.