Marketing
Húszéves a Canon dokumentumszkennere
A lapolvasó eszközök újra kiemelt fontosságúvá váltak a cégek számára, hiszen minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy dokumentumokat minél gyorsabbanszámítógéppel feldolgozható formátumúvá alakítsák.
Nehéz elhinni, de a ma használt szkennerek és lapolvasók elődjét, a még mikrofilmre dolgozó, teljesen analóg technológiát használó Rotary Filmer-t a Canon csaknem hatvan évvel ezelőtt, 1959-ben mutatta be. A következő mérföldkövet a húsz évvel ezelőtt, 1997-ben érkező Canon DR-3020-as dokumentumszkenner megjelenése jelentette, amely már digitális technológiát használt a lapok beolvasására, és a gyártó saját mikrorögzítő szerkezetével készült.
Ma már a szkennerek is sokkal kisebbek
2007-ben, a tizedik évfordulón debütált a napjainkban is sikeres imageFORMULA termékcsalád a Canonnál, amely esetében nem csak a lapolvasás gyorsaságának növelése és a képminőség fokozása volt a cél, hanem a különböző típusú igények hatékony kiszolgálása is.
Bár az átlagembernek a szkenner szóról egy hagyományos, asztali síkágyas lapolvasó jut eszébe, napjainkban már teljesen eltérő kivitelű modellek is kaphatók: egy olyan, tipikus irodai használatra szánt asztali lapolvasóban, mint amilyen az imageFORMULA DR-C230-as, például a behúzott papírlap J-alakú utat tesz meg, így az eszköz egy síkágyas szkennernél sokkal kisebb helyet foglal el az asztalon. Ez a típus percenként 30 papírlap beolvasására képes, az alapcsomag részét képező hordozólap segítségével pedig akár útlevelet, igazolványt is be lehet vele szkennelni legfeljebb 4 mm vastagságig, mechanikájának megbízhatóságát pedig a gyártó azzal igazolja, hogy egymillió beolvasásig hibamentes működést vállal rá.
Azért fogynak jól a szkennerek, mert mindent digitalizálni kell
A Canon 2016-os, az EMEA-régi országaiban készített felmérésének eredményeiből pedig kiderül, hogy napjainkban a dolgozók 59 százaléka több dokumentumot szkennel be, mint a megelőző három évben. A magyarországi számok hasonló trendet mutatnak: a lapolvasók eladásai pedig már másfél évtizede folyamatosan emelkednek. Ez a növekedés jelentős részben annak köszönhető, hogy egyre több vállalat és intézmény digitalizálja a működési folyamatait, itthon a Canon lapolvasóit a vállalatok ezrei mellett a közszférában is előszeretettel választják megbízhatóságuk miatt, és azért is, mert digitálisan sokkal gazdaságosabb megőrizni olyan adatokat, amelyeket akár 50 évig kell tárolni a hatályos jogszabályok értelmében.
„Itthon jelenleg 111 különböző hatóságnál végzik Canon szkennerekkel az adatfeldolgozást, de évi szinten 3-4 millió oldalnyi tartalmat, például korabeli újságcikkeket, térképeket olvasnak be kulturális közgyűjtemények számára, megőrizve tartalmukat az utókornak” – mondta el Pataki Tamás, a Canon üzletfejlesztési menedzsere.
Egy fejlett ipari dokumentumszkennerrel ugyanis naponta akár hatvanezer lapnyi információt fel lehet dolgozni, és ez alatt nem csupán a papír tartalmának digitalizálását kell érteni: a szkenner magától érzékeli a lap méretét, egyenesbe állítja azt, levágja a szükségtelen kereteket a beszkennelt képről, illetve automatikusan tud bizonyos típusú képhibákat javítani, vagy kiemelni gyengén látható pecséteket. Emellett a formanyomtatványokon való jelölések (bekarikázás, ikszelés, aláhúzás), illetve a feldolgozáshoz szükséges számok vagy vonalkódok automatikus kiolvasására is alkalmas. Egy jó dokumentumszkenner nem csupán gyorsan, de precízen olvassa be az oldalakat: a Canon ipari lapolvasóin például ultrahangos technológia akadályozza meg, hogy az adagoló egyszerre két papírlapot húzzon be, míg a szoftver automatikusan érzékeli a kihagyható üres oldalakat, hogy hamarabb végezzen a lapok feldolgozásával, ami több tízezer lapos feldolgozás esetén tetemes mennyiségű időt takaríthat meg.
Az évforduló alkalmából pénzvisszatérítési akció
A dokumentumszkenner évfordulójának alkalmából a Canon pénzvisszatérítési akciót hirdet 2017. december 31-ig, ezzel is elismerve hűséges ügyfeleinek és partnereinek hosszútávú elkötelezettségét. Az akcióban keretében a legkedveltebb az alábbi, rendkívül népszerű dokumentumszkennerek vesznek részt: imageFORMULA DR-C240, DR-M140, DR-M260, DR-M1060, ScanFront400.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.