Marketing
Hűtővásárlási csúcsszezon van a kereskedelemben
Sokan csak az év ezen időszakában eszmélnek rá, hogy hűtőjük már nem képes leadni az elvárt hűtési teljesítményt.
Az Euronics és a GKI közös jelentése szerint a hűtővásárlásoknak kedvez, hogy 2018-ra csökkent a lakosság jövedelmi, megtakarítási helyzetében korábban tapasztalt nagymértékű ingadozás. A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként pedig bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is.
Egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le hűtőszekrényét. Ezzel ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban.
A tavalyi állami csereprogram előtt az utolsó igazán kiugró cserehullám a gazdasági válság előtt söpört végig az országon. Az akkoriban vásárolt készülékek pedig mostanra lassan élettartamuk végére érnek. Emellett a mostanra tetőző lakás-boom is kedvezően hat a hűtőgéppiacra.
A jelentés szerint a cserék oka legtöbbször nem is a modernizálásban keresendő, hanem a lecsökkent hűtési teljesítményben és az ebből fakadó meghibásodásokban, amit a nyári meleg és a párás levegő jobban felszínre hoz.
A gépek élettartamára jellemző, hogy a cserére szánt hűtők többségét még tovább tudják értékesíteni az eredeti tulajdonosok, vagy bekerülnek a háztartáson belül egy – hűtőteljesítmény szempontjából – kevésbé kényes helyre (pl.: garázs, pince, kamra, hétvégi ház stb.) másodlagos hűtőként.
A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén átlagosan 68 ezer Ft körüli összeget szánnak hűtőre.
A hosszú élettartam miatt a vásárlást tervezők többsége nehezen igazodik ki az éppen aktuális trendek és hangzatos funkciók tengerében. Ráadásul az összehasonlíthatóság a gyártóknak sem feltétlenül érdeke. Emiatt sokszor már annak eldöntése is nehéz, hogy egyáltalán mennyibe kerül manapság egy „jó” hűtő, és mi számít valójában jó befektetésnek?
“Vásárlóink jellemzően 70-80 ezer Ft értékben keresnek nálunk hűtőszekrényt, így ebben a szegmensben tartjuk boltjainkban a legnagyobb választékot. Mivel azonban nagy értékű fogyasztási cikkről beszélünk, az értékesített hűtőgépek átlagára és tudásszintje nagyban függ a vásárlók lakhelyétől és anyagi lehetőségeitől. Az ország nyugati felében és a fővárosban lévő üzleteinkben keresettebbek a drágább készülékek, míg online inkább az olcsóbb árfekvésű termékek mennek” – jellemzi a piacot Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.
A méreten, kialakításon és tárolókapacitáson felül a megfelelő hűtőszekrény kiválasztásában az egyik legkézenfekvőbb kiindulási alap az energia-besorolás:
A GKI friss – 2018 júliusában készített – 1200 fős lakossági felmérése szerint a vásárlóknak egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. 5-ből 4 vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben!
 |
Ezt a trendet támasztják alá az Euronics értékesítési adatai is, egyre nagyobb az igény a jobb energiakategóriába eső hűtők iránt. Az Euronics által július végéig értékesített A+ energiabesorolású hűtőszekrények átlagára 60 ezer forint körül alakult, míg az eggyel jobb, A++ minősítésű hűtők esetén ez az árszint már mintegy 20 ezer forinttal magasabb volt, elérve a 80 ezer forintos sávot.
Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség kb. 7 év alatt térül meg – azaz, ha elbírja a pénztárca, érdemes a magasabb besorolású hűtőt választani – foglalja össze a döntési pontot az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.
Hunyady László is megerősíti, hogy az ár mellett már a magyar vásárlók számára is egyre fontosabb a jó energiabesorolás: „Idén eddig csaknem 15%-kal nőtt az A++ besorolású új hűtők részaránya az értékesítésünkben, miközben az A+ iránti érdeklődés 10%-os visszaesést mutat. Az Euronics választékának felső tartományában találhatóak a legjobb energiabesorolású A+++ hűtők. Ennél a kategóriánál azonban az átlagár már 150 ezer forint környékén van, miközben az éves árammegtakarítás mértéke az A+ besoroláshoz képest „mindössze” 6400 Ft körül alakul. Emiatt a vásárlók az A+++ besorolású hűtők kapcsán már nem is elsősorban az elérhető energiamegtakarítás mértékét nézik, hanem a kategóriával járó extra, prémium funkciókat.”
Mint minden műszaki termék esetében, a hűtők kapcsán is egyre nagyobb teret nyer az internetes kereskedelem.
A 2017-ben 52 milliárd forintos műszaki cikk forgalmat bonyolító Euronics adatai szerint az idei év első 7 hónapjában értékesített hűtőgépek 10%-a már online rendelés formájában kelt el.
Hunyady szerint azonban a hűtők kapcsán továbbra is nagy hangsúly van a személyes benyomáson, a bolti nézelődésen, valamint a szakértő eladók tanácsain.
A GKI online kereskedelemmel foglalkozó idei jelentései szerint a magyar online vásárlóknak régiós szinten is kimagasló a hagyományos boltok iránti igénye.
Az Euronics adatai szerint a hűtővásárlási kedv – mind online mind pedig offline – egy egyhavi periódust vizsgálva a hónap első felében fokozatosan erősödik, végül a 10-i fizetés napot követő pár napban tetőzik.
 |
2018 egészét nézve pedig a mostani napok dömpingjét talán csak a karácsonyi szezon során tapasztalható roham közelíti majd meg.
A heti csúcsok esetében viszont már érdemi különbségek fedezhetők fel az online és offline értékesítési csatornák között.
Érdekesség, hogy a hűtővásárlás (és a megfelelő gép kiválasztása) jellemzően családi döntés.
„A legritkább esetben találkozunk magányos érdeklődővel, legtöbbször még a gyerekek is elmondják a véleményüket a finomságok új őrzőjéről” – zárja értékelését Hunyady.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.