Kövess minket!

Marketing

Ideje az asztalra csapni

Lakatos Zsófiával, az Emerald PR vezetőjével annak kapcsán beszélgettünk a PR-szakma hazai helyzetéről, hogy nemrég újabb három évre megválasztották a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) elnökének.

Egy éve már beszéltünk arról, hogy növelni szeretnéd a PR üzleti elfogadottságát. Most, az MPRSZ-elnökség új ciklusának elején hogyan látod, mekkora haladást értetek el eddig?

Régóta célom személyesen és elnökként is, hogy megismertessem és elismertessem a PR-szakmát. Most az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet azért, mert a szakma megismertetésével szerintem jól állunk: egyre több cég ismeri fel, miért fontos a PR.

Az elismertetése miatt viszont zokogok, azt gondolom ugyanis, hogy borzasztó nagy bajban van a szakmánk. Eljutottunk egy olyan pontra, hogy vagy összefogunk és megváltoztatjuk, vagy negyedszázad múlva nem lesz public relations Magyarországon.

Nagyon sok multinacionális cégnél az elmúlt években elküldték a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kommunikációs gurukat, a feladatukat pedig összevonták régiós központokba. Sok olyan helyen, ahol megmaradt a tapasztalt PR-szakember, visszavettek az autonómiájából: nincs akkora hatalma, mint régen, és az ügynökségekre szánt büdzséje is töredéke a korábbinak. Emellett nagyon hosszúak a tenderfolyamatok, amelyek végén a beszerzés dönt kizárólag az ár alapján. Amikor egy jó nevű PR-ügynökség teljes körű PR-szolgáltatást nyújt egy multinacionális cégnek havi 4-500 ezer forintért, az tragédia. A magyar vállalatok esetében az állami szektor megbízásai pillanatnyilag nem a piacon szóródnak szét. Azok a hazai cégek – kis- és középvállalkozások – pedig, amelyek felismerik, hogy kell nekik PR, el is indulnak ebbe az irányba, de azt hiszik, hogy értenek hozzá, és hosszú távon nem akarják megfizetni a szaktudást.

Amikor jött a válság, a megbízók lenyomták az árakat, mi, ügynökségvezetők pedig engedtünk a nyomásnak, mert nem volt más választásunk. Eltelt azóta viszont már majdnem tíz év, a válságnak vége, és mi képtelenek vagyunk visszatornázni a munkánk árát oda, ahol lennie kellene. Ez nem a megbízók hibája, hanem az ügynökségeké. Nem kartellezésre buzdítok, de az ügynökségeknek fel kellene ismerniük, hogy csak akkor tudunk előrejutni, ha mint szakma összezárunk. Nem csupán az ügynökségek, hanem az intézményi és a megbízói oldali szakemberek is, hiszen most az ő munkájukat is leértékelik.

A marketing hasonló problémákkal küzdött az elmúlt években. Mennyire lehet megoldás a PR számára, amit ők is választottak: annak az elismertetése, hogy a marketing igenis üzleti folyamat, egy beruházás, amire lehet megtérülést számolni?

 

Gyakran mondják, hogy a PR nehezen megfogható és nem mérhető. Ez nem igaz. Ahhoz, hogy változást érjünk el, a PR-szakembereknek el kell fogadniuk, hogy a mi munkánk nem öncélú, mindig az üzleti célokat támogatja, és befektetési attitűddel kell kezelni. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a PR mérhető, csak az elején kell meghatározni, hogy hogyan fogjuk mérni. Mi nem eladunk, hanem hírnevet és bizalmat építünk, de mérhető módon hozzájárulva az üzleti célokhoz.

 

Sokan kongatják a vészharangot, hogy a PR eltűnik a társszakmák között. Szerintem viszont mi tesszük tönkre önmagunkat, ha nem fogunk össze és harcolunk azért, hogy elismertebb legyen a szakmánk.

Hol tud segíteni ebben a PR Szövetség?

Az új elnökség nagyon jó, elismert szakemberekből álló csapat, akik lelkesek, határozott elképzelésük van a jövőről, és felelősséget vállalnak egy-egy területért. Az a deklarált célunk, hogy a szövetség újra a szakma elismert véleményvezérévé váljon. Folytatjuk a korábban megkezdett projekteket, emellett pedig szeretnénk sokkal jobban együttműködni a kormányzattal, még mélyebben kiépíteni a nemzetközi kapcsolatokat és olyan állásfoglalásokat kiadni, amelyekhez utána igazodhatnak a piaci szereplők. Nagyon fontos feladat erre az évre a tendereztetési javaslat kidolgozásának befejezése, együttműködve a GVH-val és az ÖRT-tel.

Elkezdjük egy etikai minősítő rendszer kidolgozását, és újra elővesszük az akkreditáció témáját is. Nemsokára új tagozatokat indítunk, pályázatokat hirdetünk meg, és folytatjuk a rendezvényeket: a PR Akadémiát, a konferenciákat és a PR kávéházi esteket. Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatás területére, a megfelelő utánpótlás képzése mindenkinek fontos. Az előző három év arról szólt, hogy leástunk az alapokig, és teljesen újraépítettük a házat. Ez a három év pedig arról fog szólni, hogy a házból palotát csinálunk, minél több lakóval. Szeretném, ha sokkal több vállalat, ügynökség és magánszemély érezné, hogy érdemes csatlakoznia a vezető szakmai szervezethez. Nagy hangsúlyt fogunk fektetni arra, hogy pontosan mit kapnak tőlünk a tagjaink, miért is éri meg a Magyar PR Szövetség tagjának lenni.

Sokkal hangosabbak is leszünk. Én nem félek konfrontálódni senkivel, ha szakmai kérdésekről van szó, és szeretnék még jobban együttműködni a többi szakmai szervezettel, hogy együtt segítsük a teljes kommunikációs szakmát.

A nemzetközi szervezetek mennyiben tudnak segíteni a PR-szakma elismertetésében?

A CIPR– és az ICCO-együttműködéseket az előző ciklusban kötöttük meg, de van néhány olyan szervezet az Egyesült Államokban és Európában, amelyekkel még nincs együttműködési megállapodásunk. Úgy gondolom, ezeken a piacokon kevésbé küzdenek azzal, hogy nem fizetik meg a szakmát, ez régióspecifikus dolog. Ez a mi harcunk. Segíthetnek, irányt mutathatnak azonban több olyan területen, amelyet kihívásnak tartunk, például a PR helyzete és szerepe a kommunikációs spektrumban, a mérés és a szakmai utánpótlás biztosítása.

A képzéseknek, konferenciáknak van-e szerepük abban, hogy a megbízói oldal is megértse a szakma fontosságát?

Fontosak ezek a konferenciák, de nem elegendőek. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy beszélgessünk egymással, és így támogatják az összefogást, hiszen egy hazai multicég PR-vezetőjének ugyanazok a problémái, mint nekem. Arra viszont nem jók, hogy a vezérigazgatókkal és a beszerzési vezetőkkel elismertessük a szakma és a megbízóoldali szakemberek szerepét. Ehhez közösen, hallhatóbban és határozottabban kell fellépnünk.

Muszáj az asztalra csapni.

Mennyi időd jut a szövetségre úgy, hogy közben a friss saját ügynökségedet is építed?

Egyrészt senki nem ígérte, hogy könnyű lesz a feladat, másrészt ha elvállaltam ennek a szervezetnek a vezetését, akkor kötelességem megpróbálni jól csinálni. Most olyan, mintha két céget vezetnék, de ugyanez volt az elmúlt három évben is. Relatíve kevés időm jut a magánéletre és az alvásra, az is tény azonban, hogy gyorsan dolgozom, és gyorsan hozok döntéseket, mint minden dolgozó édesanya. Segítség nélkül viszont egyáltalán nem menne, de ebben is szerencsés vagyok. Az MPRSZ vezetőségében kiváló emberek ülnek, akiknek végtelenül hálás vagyok, hogy a munkájukkal segítik a szakmát. Megbízom bennük, és hagyom őket dolgozni. Én ebben hiszek: felnőtt és felelősségteljes emberekkel vagyok körülvéve, nem egy óvodát vezetek. A magánéletemben is van segítségem: a férjem nemcsak a cégtársam, de sok terhet le is vesz a vállamról, hogy a szakmai feladataimra tudjak koncentrálni.

Az Emerald PR hogyan fejlődik? Érezni-e már a pozitív hozadékát, hogy a Cohn & Wolfe partnerügynöksége lettetek?

Miután nyolc hónapos várakoztatás után a Hill+Knowlton közölte, hogy mással kötnek stratégiai partnerséget, körülnéztem, hogy mely nemzetközi ügynökségeknek nincs magyarországi képviselete. Meglepően soknak. A Cohn & Wolfe is WPP-s ügynökség, dolgoztam velük korábban, így nem teljesen ismeretlenül kopogtattam náluk. Beszélgetéseink során pedig azt éreztem, hogy hazaértem: ugyanazt gondolják a dolgokról, mint amit én, és tiszta szívvel tudom őket képviselni. Ebből konkrétan profitálunk is, vannak olyan ajtók, amelyeket a Cohn & Wolfe nyit meg.

Az Emeraldnál olyan rendszert építettem fel, ahol az ügyvezető mellett vannak a guruk, a PR egy-egy területén több tízéves tapasztalattal rendelkező emberek, és vannak az alkalmazottak. Utóbbiak fiatalabbak, 25–35 év közöttiek, az irodában végzik a munkájukat, és stábtagként mindenen dolgoznak. A gurukat ugyanakkor projektalapon vonjuk be, alvállalkozóként, és akár otthonról is dolgozhatnak. A különböző korú, hátterű és tapasztalatú emberek egész másképp látják ugyanazt a dolgot, és ebből ki tudjuk hozni a maximumot.

Jól sikerült a tavalyi év, úgy vélem, hogy büszke lehetek az ügyfelekre, a referenciákra, mert olyan nagy márkák vannak köztük, mint a GE, a Honeywell, a Bunge vagy a Mars. Több magyar vállalatnak is dolgozunk, és vannak civil szervezeti ügyfeleink is. Jó érzés az, hogy segíthetünk annak, akinek szeretnénk, mert a másik oldalon szerzünk annyi bevételt, amiből rentábilis a cég.

A Forbes listáján a tíz legstresszesebb szakma között szerepelt a PR-es. Mit gondolsz erről?

A megbízói oldalon ülő PR-szakember számára azért nagyon stresszes ez a munka, mert ő a vállalat legfontosabb immateriális java, a hírnév őrzője. Mint egy testőr, folyamatos készenlétben van, hogy a rengeteg vélt vagy valós támadástól, negatív impulzustól megvédje a céget, és megfelelően reagáljon. Az ügynökségi PR-szakembernek meg azért stresszes az élete, mert több ügyféllel dolgozik, ezért ritkán lehet lazítani, valahol ugyanis mindig van valami baj. PR-esnek szerintem születni kell, ügynökségi embernek meg pláne. Ahhoz ugyanis tényleg mazochistának kell lenni, hogy az ember élvezze azt, hogy egyszerre tíz főnöke van. Szerintem azonban ez a világ legjobb szakmája. Jó érzés és hatalmas felelősség, hogy hatással vagyunk a történésekre, hogy befolyásoljuk az emberek gondolkodását, van hatásunk a világra.

(Az interjú nyomtatott formában a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.)

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom