2012. szeptember 14.

Idén csökkenés, jövőre stagnálás a fogyasztásban

A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja.

A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is – a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

Mind hosszú, mind rövidtávú trendek alapján a fogyasztás tartósan alacsony szinten maradására számít GfK Hungária Piackutató Intézet.

A magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság hatására történt meg a fogyasztás eddig tapasztalt visszafogása, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát - írja a cég közleménye, mely emlékeztet: 2000-ben a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül,hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak.

A közlemény figyelmeztet, hogy a KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet.

Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben.

Az elektronikai területet illetően sincs ok túlzott örömre. Az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak a tartós fogyasztási termékek hazai piacára. Úgy tűnik, bizonyos piaci trendekben Magyarország inkább halad a nyugat-európai minta mentén, semmint hogy a kelet-európai tendenciákat követné. Így például míg az idei első félévben Nyugat-Európában a tartós fogyasztási cikkek piaca összességében 1,6 százalékkal csökkent, addig Kelet- és Közép-Európában 7,4 százalékkal nőtt. Hazánkban a 2011-es év vége igen erősnek bizonyult, a jellemzően előre hozott vásárlások miatt, a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez együttesen 6 százalékos növekedést jelentett 2011 egészére vonatkozóan 2010-hez képest. Az idei évre – éppen az előre hozott vásárlások miatt – már a piac nagyságrendileg 5 százalékos csökkenését várja a GfK Hungária. Mindezt ellensúlyozhatja egy jövőre ismét jelentkező, hasonló nagyságrendű növekmény.

A jó hír: az online értékesítés teret hódít

Kiemelt figyelmet érdemel egy, a fogyasztási piacokat nagyban átalakító folyamat, azaz az online értékesítés térhódítása. Az elektronikai termékek piacán ma már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerek esetében ez az értékesítési forma egyelőre elenyésző arányú. Ezzel szemben az elektronikus értékesítés a társadalom egy újdonságokra nyitott csoportja számára a leginkább használt beszerzési forrás. Az online információgyűjtést egyre többen használják, vannak már olyan piacok – példának okáért a biztosításoké –, ahol az internethasználók beszerzéseik közel felét inkább online, semmint offline eszközlik.

Vásárlási attitűdjüket illetően a magyarok egyre inkább két csoportba sorolhatók: a fogyasztók mintegy harmada számára az új technológia már olyannyira a mindennapok része, hogy elsődleges információforrásnak használják a netet, míg a többség megmaradt a hagyományosnak nevezhető információgyűjtésnél. Ezek között továbbra is vezet a jó ár-érték arányú vásárlások tömege, hiszen ma már a vásárlók többsége csak a minimum 20 százalékot kínáló akciókra figyel fel.

„Összességében úgy tűnik, hogy az elmúlt években olyannyira megváltozott a fogyasztói magatartás, hogy ettől nem várhatnak a piacok fellendülést” – mondta el a kereskedelem közeljövőbeli kilátásaival kapcsolatosan Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A fogyasztás tudatos visszafogása leginkább a gazdasági helyzetnek tudható be, a valóban tudatos fogyasztók még a kisebbséget képezik. Mindemellett az egyénenként eltérő jó ár-érték arány a legújabb hívószó. Az olyan nyugati társadalmakra jellemző fogyasztói trendek, mint az identitás keresése, vagy az elégedettség elérése hazánkban még várat magára, bár jó hír, hogy csírájukban már fel-felbukkannak” – magyarázta a szakember a trendeket.

Nemzetközi díjat kapott Sztaniszláv András

15 órája

A Magyar PR Szövetség alelnöke péntek este vette át az elismerést a szerbiai Zlatibor-ban. A PRO.PR Award olyan kommunikációs szakembereket díjaz, akik munkájukkal segítik a PR szakma fejlesztését és javítják megítélését.