2012. szeptember 14.

Idén csökkenés, jövőre stagnálás a fogyasztásban

A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja.

A GfK Hungária elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja. A háztartások költési szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben, minek eredményeképpen főként az élelmiszerek és az élvezeti cikkek, valamint a ruházkodás terén fogták vissza a fogyasztást. A változások negatívan érintették a hazai tartós fogyasztási cikkek piacát is – a térségben tapasztalható egyébként pozitív trendek ellenére. Külön figyelmet érdemel az online értékesítés növekedése még akkor is, ha az élelmiszer termékek piacán részaránya még elenyésző.

Mind hosszú, mind rövidtávú trendek alapján a fogyasztás tartósan alacsony szinten maradására számít GfK Hungária Piackutató Intézet.

A magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság hatására történt meg a fogyasztás eddig tapasztalt visszafogása, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát - írja a cég közleménye, mely emlékeztet: 2000-ben a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül,hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak.

A közlemény figyelmeztet, hogy a KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet.

Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben.

Az elektronikai területet illetően sincs ok túlzott örömre. Az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak a tartós fogyasztási termékek hazai piacára. Úgy tűnik, bizonyos piaci trendekben Magyarország inkább halad a nyugat-európai minta mentén, semmint hogy a kelet-európai tendenciákat követné. Így például míg az idei első félévben Nyugat-Európában a tartós fogyasztási cikkek piaca összességében 1,6 százalékkal csökkent, addig Kelet- és Közép-Európában 7,4 százalékkal nőtt. Hazánkban a 2011-es év vége igen erősnek bizonyult, a jellemzően előre hozott vásárlások miatt, a piac az utolsó negyedévben, de főleg decemberben tudott nőni. Ez együttesen 6 százalékos növekedést jelentett 2011 egészére vonatkozóan 2010-hez képest. Az idei évre – éppen az előre hozott vásárlások miatt – már a piac nagyságrendileg 5 százalékos csökkenését várja a GfK Hungária. Mindezt ellensúlyozhatja egy jövőre ismét jelentkező, hasonló nagyságrendű növekmény.

A jó hír: az online értékesítés teret hódít

Kiemelt figyelmet érdemel egy, a fogyasztási piacokat nagyban átalakító folyamat, azaz az online értékesítés térhódítása. Az elektronikai termékek piacán ma már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerek esetében ez az értékesítési forma egyelőre elenyésző arányú. Ezzel szemben az elektronikus értékesítés a társadalom egy újdonságokra nyitott csoportja számára a leginkább használt beszerzési forrás. Az online információgyűjtést egyre többen használják, vannak már olyan piacok – példának okáért a biztosításoké –, ahol az internethasználók beszerzéseik közel felét inkább online, semmint offline eszközlik.

Vásárlási attitűdjüket illetően a magyarok egyre inkább két csoportba sorolhatók: a fogyasztók mintegy harmada számára az új technológia már olyannyira a mindennapok része, hogy elsődleges információforrásnak használják a netet, míg a többség megmaradt a hagyományosnak nevezhető információgyűjtésnél. Ezek között továbbra is vezet a jó ár-érték arányú vásárlások tömege, hiszen ma már a vásárlók többsége csak a minimum 20 százalékot kínáló akciókra figyel fel.

„Összességében úgy tűnik, hogy az elmúlt években olyannyira megváltozott a fogyasztói magatartás, hogy ettől nem várhatnak a piacok fellendülést” – mondta el a kereskedelem közeljövőbeli kilátásaival kapcsolatosan Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A fogyasztás tudatos visszafogása leginkább a gazdasági helyzetnek tudható be, a valóban tudatos fogyasztók még a kisebbséget képezik. Mindemellett az egyénenként eltérő jó ár-érték arány a legújabb hívószó. Az olyan nyugati társadalmakra jellemző fogyasztói trendek, mint az identitás keresése, vagy az elégedettség elérése hazánkban még várat magára, bár jó hír, hogy csírájukban már fel-felbukkannak” – magyarázta a szakember a trendeket.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.