Kövess minket!

Marketing

Indul a licit

A magyarországi ügynökségek közül elsőként indít agency trading desket márciusban a Fastbridge. A Cadreon piacra lépése kapcsán a real-time bidding jelentőségéről, a digitális világ ígéretéről és az ügynökségek szerepéről beszélgettünk Erős Attilával, a Fastbridge ügyvezető igazgatójával.

Az interjú elsőként a Médiapiac 2014. január-februári számában jelent meg.

Erős Attila

A real-time biddingről (RTB, valós idejű licit) nagyon sok szó esik, de még bőven vannak homályos foltok. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznod, hogy mi a programmatic buying és ezen belül az RTB-alapú rendszerek jelentősége, mit mondanál?

Programmatic buyinggal már most is sokan foglalkoznak. Ennek a definíciója nagyon egyszerű: programozott vásárlás előre beállított paraméterek mentén. Ez nem teljes, de nagymértékű átfedést mutat az automatizált vásárlással, ami azt jelenti, hogy bizonyos automatizmusok épülnek be a folyamatba.

E fogalmakon belül a real-time bidding egy szűkebb szegmens, ennek lényege, hogy valós időben licitálunk a megjelenésekre bizonyos paraméterek alapján. A döntést egy algoritmus hozza meg arról, hogy egy adott megjelenés értékes-e számunkra. A real-time bidding sok szempontból hasonló a PPC-rendszerekhez, de azoknál a célzási lehetőségeket illetően továbbmegy. Az egyik legjelentősebb előrelépést az jelenti, hogy az inventory nemcsak tágabb, hanem jellemzően jobb minőségű is.

Ez utóbbi állítással egyelőre lehet vitatkozni, de azon dolgozunk, hogy mind mennyiségi, mind minőségi oldalról igaz legyen. Erre korábban azt a példát hoztam, hogy jelenleg egy Forma–1-es autóval száguldozunk egy poros úton. Ilyen autója már többeknek van: nekünk saját versenyautónk van, míg van, aki másét használja. Az utat ugyanakkor fel kell még építenünk, és a helyzet napról napra javul.

Magyarországon az ügynökségek közül elsőként indít a Fastbridge RTB-alapú rendszert. Miért hisztek a Cadreonban?

Március elsején indítjuk el e név alatt az agency trading deskünket. Agency trading desknek az ügynökségi hálózatok RTB-re specializálódott kereskedőit nevezik. Nagyon kevés olyan ügynökség és hirdető van, amely egyáltalán használ real-time bidding eszközöket. Így a fő üzenet az, hogy végre elérhető közelségbe kerül a technológia, amely egyelőre szűk körben hozzáférhető, a bevezetése költséges, időigényes, a technológiai szolgáltatók pedig csak adott költés felett állnak szóba a partnerekkel.

Októberben döntöttünk a hazai bevezetés mellett, akkorra vált ez reális lehetőséggé. A hálózatunkban van előtörténete a Cadreonnak, eddig a magyarországi működést egy dániai központból koordinálták. Nem véletlenül beszélünk féléves bevezetési folyamatról: idehaza egyszerűen alig lehet megfelelő szaktudású embert találni. Olyan dologról van ugyanis szó, amit láttunk már, de még nem csináltunk.

Úgy gondolom, az RTB bevezetése szempontjából a hálózati ügynökségek jelenleg helyzeti előnyt élveznek. A mi esetünkben pedig az is fontos, hogy nem Magyarországra, hanem a régióra dedikált csapatot hozunk létre. Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia valamint a volt jugoszláv régió is hozzánk fog tartozni. A dánok eddig több mint egy tucat országért feleltek, ezek közül válik ki a mi régiónk. De akár az is elképzelhető, hogy az osztrákokat vagy a szerb, török, görög piacokat is mi fogjuk kiszolgálni.

Mivel vívta ki a magyar csapat ezt a bizalmat? Régen számos régiós központ volt itt, ma már jellemzően menekülnek, kivonulnak, áthelyezik a központjukat a cégek.

Szerepet játszik Magyarország földrajzi elhelyezkedése, de nagyobb szerepe van annak, hogy a saját hálózatunkon belül jó pozíciót vívtunk ki az elmúlt években. A Fastbridge a klasszikus médiaügynökségi tevékenységeken túl számos egyéb területtel foglalkozik, ami nem feltétlenül jellemző a hálózaton belül. A harmadik tényező, hogy az ügynökségcsoportunkat Magyarországon vezető Németh Béla a kelet-közép-európai régió vezetője is egyben. Így időben felismertük, hogy van tér a fejlesztésre, holott egyébként a dániai koordinációval is vígan elműködött volna a rendszer, a roadmapben talán 2016-ban szerepelt a magyarországi bevezetés. Olyan gyorsan nőtt azonban a kampányok száma, a megrendelések volumene, hogy a dán koordináció túlzottan leterhelődött. Azzal egy időben, hogy létrehozzuk a magyarországi trading desket, például a svédek is leválnak a dán központról. Ilyen növekedésre senki nem számított.

Az, hogy ide kerül a koordináció, abból a szempontból is fontos, hogy könnyebb lesz a magyarországi és a régiós médiatulajdonosokkal egyeztetni. Nagy részük ugyanis eddig egy rendszerhez sem csatlakozott. Számomra az derült ki, hogy sokan nem is ismerik ennek a módját, a benne rejlő lehetőségeket. Ezen is változtatni szeretnénk. Sok a tévhit: az összes piacon, ahol RTB-rendszereket építenek ki, az az első sejtés, hogy biztosan az újabb árletörés a cél. A cél azonban a jó minőségű inventory, fejlett célzási lehetőségekkel. Idővel akár prémium felületek is kerülhetnek a rendszerbe, kezdetben viszont az a cél, hogy a most jellemzően CT-kampányok vagy csomagok keretében megvett felületek elérhetővé váljanak egy automatizált rendszerben. A folyamatok automatizálásán túl szofisztikált célzási metódus áll rendelkezésre, és az algoritmus képes külső információ- és adatforrásokat is beépíteni.

Ez valóban finomhangolt megoldásnak tűnik. De mennyire meggyőző ez az érv az olcsó kattintások piacán?

Az RTB rosszabb eredményt biztosan nem hoz a hirdető számára, ha pedig előnyösebb, mint az eddigi megoldások, akkor biztosan nem ugrik el előle. Ha előnyökről beszélünk, akkor Szávuly Krisztiánt idézem, aki azt mondta, hogy végre elérkezett a digitális médium ígérete, azaz az igazán pontos célzás, ami lehetővé teszi, hogy valóban a számunkra legértékesebb fogyasztókat érjük el.

Médiatulajdonosi oldalról pedig az az ígéret, hogy az inventory kihasználásán lehet javítani. Ha egy CT-kampány teljesítéséhez a médiatulajdonosnak feleannyi inventoryt kell felhasználnia a rendszernek köszönhetően, akkor az megéri. A nemzetközi példákból az látszik, hogy az egységnyi CPM 70–200 százalékkal nőtt.

2009-ben jelentek meg az első, RTB-funkcióval is bíró ad exchange rendszerek, mi pedig 2014-ben lépünk be erre a piacra. Ha ezen eltelt idő alatt bebizonyosodott volna, hogy ez a rendszer valamelyik oldalnak eredendően nem jó, akkor már megszűnt volna.

Mi az oka, hogy az ügynökségek egy része viszonylag bátran belevág az RTB-szegmensbe, míg mások kifejezetten tartózkodónak tűnnek?

Egyrészt nem minden ügynökség rendelkezik olyan ügyfelekkel, akik hajlandóak ebbe belevágni. Így nem tudnak megfelelő tapasztalatot szerezni, és alapvetően hárítani fognak. Sok téveszmével találkozunk, és Magyarországon jelenleg nincs olyan ember – beleértve akár magamat is –, aki százszázalékos tudással bír az RTB területén. Éppen ezért jelentős lépésként könyveljük el, hogy sikerült egy kompetens vezetőt találnunk, aki az elejétől fogva együtt építi majd velünk a RTB-szolgáltatásunkat. Ahogyan már említettem, a hálózati ügynökségek egyelőre előnyben vannak a technológiához és az ismeretanyaghoz való hozzáférés miatt.

Szerencsés, hogy a Fastbridge önálló cég jogi és üzleti értelemben is, saját célkitűzésekkel, profitelvárással és költségekkel. A mi ügynökségi csoportunkban is végbement az integráció, a digitális tervezés döntő része bekerült az Initiative-be, a BPN-be és a UM-be, az offline mellé. A Fastbridge által választott út a teljes körű, magas színvonalú digitális szolgáltatások nyújtása, kifejezetten beleértve az innovatív, a hirdetők céljainak elérését biztosító kommunikációs megoldásokat.

Említetted, hogy szükség van az ügyfelek nyitottságára. A Fastbridge hány ügyfele vállalkozó kedvére számíthat a kezdetekkor?

Legelőször a Fastbridge legnagyobb ügyfelével, a UPC-vel szereztünk tapasztalatot, amely az egyik legfejlettebb digitális hirdető a piacon. Ebben az esetben a fő cél új ügyfelek, előfizetők szerzése, és állandóan keressük az utat, hogyan lehetne minél jobb konverziót elérni a bekerülési költségek csökkentése mellett. Ez folyamatos, közös kísérletezést von maga után. Ha nem l’art pour l’art tesszük ezt, hanem üzletileg eredményt hoz a projekt, akkor a hirdetők részéről megvan a hajlandóság az újításra.

Nem szabad természetfeletti eredményjavulást várni az RTB-től. Azzal lehet számolni, hogy az átlagnál jobb eredményt hoz e rendszerek használata. Ehhez persze szükséges a manuális médiatervezésből eredő finomhangolás, amely egyébként meglepően hatékony. Nem növelhető az eredményesség a sokszorosára, de az algoritmusok jelentős javulást hozhatnak. Főleg úgy, hogy számos különböző adatforrást lehet e rendszerekbe becsatornázni.

Üzleti értelemben miért éri meg ennyi energiát és pénzt fektetni egy ennyire kiforratlan területbe?

Rövid távon nem éri meg: költséges a tréning, új embereket kell felvenni, a profit nem feltétlenül magasabb, mint a korábbi modellben. Középtávon azonban már más a helyzet. A mi indíttatásunk, hogy piacvezetői szerepet szeretnénk elérni ezen a területen. Hosszabb távon pedig azért jó ez a lépés, mert átalakul az ügynökségek szerepe. Úgy vélem, hogy éppen az az ügynökségek feladata, hogy az új lehetőségeket felismerjék, feltérképezzék, és ha azok a hirdetők számára hatékonyságnövelőek, szolgáltatásokat építsenek rájuk. Akkor is, ha ez eleinte nem rentábilis.

Tegyük fel, hogy előbb-utóbb minden olyan ügynökség, amely lát fantáziát a piacban, elindítja a maga trading deskjét. Ezt feltételezve mekkora lehet az RTB-szegmens három éven belül a magyar piacon?

Feltételezve, hogy a médiatulajdonosok csatlakoznak, és kellő inventory áll rendelkezésre, illetve megjelennek az ökoszisztéma egyéb szereplői is, csalódott lennék, ha 10 százalék alatt lenne az RTB részaránya a teljes digitális költésen belül.

Nem veszélyes pálya, ha egy ügynökség maga sietteti a technológia még nagyobb befolyásszerzését a kommunikációtervezésben? Hiszen az olyan óriásszereplők, mint a Facebook vagy a Google, kellő erővel bírnak ahhoz, hogy bármikor gondoljanak egyet, és átírják az iparágat. Ráadásul állandóan a technológiáról beszélnek a digitális ügynökségek, ami miatt félő, hogy kiesik a játékból a szakmai intuíció, az emberi tényező. Pedig azt mondod, hogy a manuális médiatervezés „meglepően hatékony”.

Veszélyek nyilván vannak, de szerintem az akadályok legyőzhetőek. Egyébként is alapvetően megoldásorientált vagyok, és nem is látom olyan sötéten a jövőt, ahogyan a kérdésedben lefestetted. A Cadreon nem fejleszt technológiát, hanem vannak technológiai partnerei, köztük egyébként a Google, amelyek biztosítják számára a szolgáltatáshoz szükséges algoritmusokat. A helyzet nagyon hasonló a keresőmarketing térnyeréséhez. Az AdWords-szakember sem technológus, hanem olyan valaki, aki a Google technológiáját és a saját marketinges tapasztalatait felhasználva ér el még pontosabb célzást. Az intuíció ugyanúgy szükséges, mint a kommunikációtervezés egyéb területein.

Másképp kérdezem: az utóbbi években minden létező kommunikációsügynökség-típus kifejezte, vágya, hogy közelebb kerüljön az ügyfél stratégiaalkotásához, ne adj’ isten, részt vállaljon abban, és ebből eredően nagyobb presztízsre tegyen szert, nagyobb bevételhez jusson. Ha egy digitális ügynökség folyton a technológiáról beszél, aminek az ügyfél a felét sem érti, akkor nem biztos, hogy ez menni fog. Pedig a márkák, stratégia, tanácsadás, a puha faktorok terén mutatkozó trend legalább annyira érvényesnek tűnik, mint a technológiai irány.

A marketingesnek nem kell értenie a háttérfolyamatokat, ahogyan az adwordsös kolléga sem ismeri az algoritmus minden elemét. A marketingkommunikáció tervezésén akár ügyfél-, akár ügynökségi oldalon dolgozók számára annyi a fontos, hogy a kezükben egy olyan eszköz jelenik meg, amely a korábbiaknál pontosabb, sőt, új típusú célcsoportelérést biztosít. Ráadásul belátható időn belül az RTB nem írja át radikálisan az iparágunkat, megjelenik viszont egy pluszlehetőség. Ezért gondolom a helyzetet hasonlónak ahhoz, amikor a kereső vagy a közösségi média megjelent. Akkor is voltak olyan várakozások, hogy innentől minden más lesz. Nem lett.

Ezt a várakozást a rengeteg „nagy mondással” jelentős mértékben éppen az ügynökségek generálták.

Az újdonságokról beszélni kell, de a fenti állítással nem teljesen értek egyet. A MAKSZ-nak éppen az volt a gondja abban az időben, hogy olyan emberek szólaltak meg ezekben a témákban, akik nem feltétlenül rendelkeztek releváns tapasztalattal. Akkortájt elhangzott például konferenciákon, hogy aki tévére költ, az bolond. Ez nem igaz. Én azért szeretek ebben az iparágban dolgozni, mert időről időre új szegmensek jelennek meg. Ez izgalmas, de fontos, hogy nincs szó a régebbi szaktudás kukába hajításáról. Nem véletlen, hogy 10 százalékos részarányról beszéltem, és nem 50-ről.

Feltételezzünk egy pozitív forgatókönyvet: három év múlva is a Fastbridge élén vagy, az RTB-szegmens felépült. Hogyan néz ki a csapatod méretét és összetételét tekintve?

Nehéz három évre tervezni, az RTB-vel kapcsolatban azonban már rövidebb távra is konkrét terveink vannak. Három emberrel indulunk el, de év végére a létszám a 7-8 főt is elérheti. A kampánymenedzser-csapat, az RTB-vel, illetve a PPC-vel foglalkozó teamek a tervek szerint szorosan együtt fognak működni. Az RTB-s csapat biztosan gyorsan és hektikusan fog fejlődni, így a létszámmal kapcsolatban folyamatos lesz a húzd meg, ereszd meg. Emellett a Fastbridge arra törekszik, hogy a médián túli területeket is fejlessze, elsősorban a kreatívot. A kreatívfejlesztés lehet digitális vagy nem digitális is.

Mitől tud hasznos és életképes lenni egy kommunikációs ügynökség a jövőben?

Az ügynökségek előbb találkoznak az innovációkkal, mint az ügyfelek, és azokat nagy eséllyel hamarabb is próbálják ki, a széles ügyfélkörből eredően. Utóbbiból széles körű tapasztalatok erednek, ami többletértéket jelent ahhoz képest, ami egyetlen cégben, egyetlen ügyfélnél termelődik. Az ügyfelek bizonyos tevékenységeket házon belülre szervezhetnek, de akkor a tudásbázis szűkül, a szoftverekhez való hozzáférés és a személyi költségek drágábbak lesznek. Az ügynökségek tehát hasznos szereplők; természetesen az a kérdés mindig felmerül, hogy vajon jól végzik-e a munkájukat, és kinek az érdekeit képviselik. Azt el kell fogadni, hogy önálló üzleti entitásként megvannak a magunk érdekei. A szerepünk hasonlít a tanácsadókéhoz, de előretolt marketingkommunikációs csapatként is működünk.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom