Marketing
Influenszerek adják el a Fekete Pénteket
A SentiOne kutatása az elmúlt három év hazai Black Friday akcióit elemzi az interneten megjelenő szövegek alapján.
A Black Friday az Egyesült Államokból ered, és szorosan összesimul a november negyedik csütörtökén tartott Hálaadással. Mivel ilyenkor alig egy hónap van hátra december 24-ig, az emberek már pénteken – ami általában munkaszüneti nap – elkezdenek vásárolni Karácsonyra. Az üzletek kihasználják ezt az ajándékkeresésre szánt napot; hatalmas akciókkal csábítják a boltokba a fogyasztókat.
A Hálaadást követő pénteket eleinte Sales Friday-nek, vagyis Akciós Pénteknek nevezték. A baljóslatú ’fekete’ jelzőt azért kapta, mert az óriási leárazásoknak köszönhetően megnő az erőszakos balesetek és a rablások száma, akik dolgoznak, azok pedig beteget jelentenek, hogy vásárolhassanak – egy szóval egy kicsit elszabadul a pokol.
Ennek ellenére ez az egyetlen nap óriási forgalmat bonyolít mind az online, mint az offline kereskedelemben, ennek köszönhető, hogy lassan a világ más részei – olyanok is, amelyeken nem ünneplik a Hálaadást -, kezdik átvenni a szokást, és nagy akciókkal indítják meg a karácsonyi bevásárlások idényét.
Black Friday Magyarországon
Magyarországon az online keresések alapján a Fekete Péntek még nem örvend olyan nagy népszerűségnek, mint Európa más területein, például Spanyolországban vagy Németországban. Még a lengyel eredmények is ötször magasabbak magyaroknál. Azonban még mindig népszerűbb ez az akció nálunk, mint a környező országokban – az osztrákoknál a cseheknél vagy a románoknál.
 |
Érdekes tendencia a Black Friday-jel kapcsolatban, hogy bár évről évre csökken online téren az említések száma, az akciók és a Fekete Péntekkel kapcsolatos tartalmak mégis sokkal több emberhez érnek el. Bár a 2019-es adtok elkészültére még néhány napot várni kell, arra lehet számítani, hogy idén az online megjelenések (posztok, cikkek, kommentek, megosztások) száma 15.000, az elérések száma viszont 65 millió körül lesz a korábbi évek adatai alapján.
 |
A nagy különbségért első sorban az akciókat népszerűsítő csatornák tehetőek felelőssé. Az évek során ugyanis a Black Friday egyre gyakrabban került említésre influenszerek által, míg egyre ritkábban márkákon és más médiumokon keresztül. 2017-ben az online véleményvezérek szerepe még viszonylag csekély volt, de 2018-ra 3-4-szeresére nőtt, ahogyan az influenszerek követőbázisa is, így bár az említések száma nem emelkedett, sőt, márka oldalról kifejezetten csökkent, az akciók híre több emberhez juthatott el.
 |
A legtöbb magyar influenszer kapcsolatban áll valamilyen márkával, és így a Black Friday akciók népszerűsítésében is aktív szerepet vállal. 2017-ben a Videómánia az Extreme Digital termékeit reklámozta, Istenes Bence pedig a Playersroomot. 2018-ban k.polla a HairBunny-val állt össze, Rubint Réka pedig több vasat tartott a tűzben: a konyhai eszközökre specializálódott Delimanóról, a Szállásgururól, a sportstyle.hu-ról, a Dormeóról és a HairBunnyról is posztolt a Black Friday kapcsán. Dombóvári István az ExtremeAudio.hu-val fonódott össze, Hódi Pamela a Foreót, a mobilfox.hu-t, és a Playersroomot promótálta. Csecse Attilát a H&M nyerte meg magának, Borbás Marcsi pedig a saját könyvét ajánlotta a vásárlóknak.
Az amerikai hagyományokkal ellentétben, a hazai Black Friday akciók kevésbé időponthoz kötöttek, gyakran nemhogy a Hálaadáshoz nem kapcsolódnak, de még a Karácsonyhoz sem. A Tesco Utazás például 2017-ben július végére tette a Fekete Pénteket, amivel óriási sikert, és közel 4000 kommentet generált. Ennek köszönhetően 2018-ban már háromszor hirdetett pénteki akciót: először nagypénteken, majd júniusban és szeptemberben – egyszer sem a Black Friday valódi időpontjában.
2017-ben többen is előbb kezdték az akciózást. Az Xbox Magyarország, a CrystalNails és a MirageFashion korábban hirdetett Black Fridayt 2 millió felhasználót elérve. Tavaly pedig a Media Markt, a Nespresso és az Adidas Outlet Stores nem tudta kivárni a hivatalos időpontot. Számtalan online kereskedés nyújtja meg a Fekete Péntek akcióit, idén volt, amelyik nem is egyetlen napon, hanem egy teljes héten át kínált árengedményeket. Nagy visszhangja általában mégsincs az ilyenkor tartott kiárusításoknak.
Hogyan viszonyulnak a magyar felhasználók a Black Fridayhez?
A Black Friday-jel kapcsolatosan megjelenő tartalmak nem mindegyike pozitív. Minden évben akadnak bojkottáló cikkek is, 2017-ben például a megjelenések közel 10%-a szólt arról, hogy a Fekete Péntek akciói átverések, és valójában a vásárlók kihasználásáról szólnak. A szociális média platformokon közel 100 olyan poszt született, amely a Black Friday sötét oldalára irányítja a figyelmet. Így a fogyasztók nagyjából egynegyedének van negatív véleménye a Fekete Péntekről.
 |
A Black Friday a leggyakrabban a Facebookon került megemlítésre, 97.173-szor posztoltak vagy kommenteltek róla. Ezt követték a direkt honlapok és a fórumok, a negyedik helyre pedig a magyarok körében kisebb népszerűségnek örvendő Twitter került, ahol meglepően sokszor, 5200-szor említették az akciókat.
 |
Bár a leárazások általában a nőket vonzzák jobban, a Black Friday ebben a tekintetben rácáfol a papírformára, ugyanis 2017 óta egyre csökken a hölgyek és egyre nő az urak online aktivitása az akciókkal kapcsolatban. Az arány 2019-re teljesen megcserélődött. Míg a korábbi években főleg a nők beszélgettek a Fekete Péntekről, idénre az érdeklődésük 63%-ról 22%-ra csökkent, míg a férfiaké 78%-ra nőtt.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.