Az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának szakemberei összeállították a 2017. év Krízistérképét. Mintegy 400 olyan esetet gyűjtöttek össze és elemeztek a kiadvány szerkesztői, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást. A legjelentősebb válságok közé a BKK és a T-Systems „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is bekerült.

A külföldi minták és tudományos módszertan alapján készült Krízistérképet immár második alkalommal állították össze a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának tagjai, valamint a velük együttműködő neves szakemberek. A szerzők olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon kríziskommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől.

Forrás: Krízistérkép 2017

A 2016. évi 458 eset után 2017-ben 382 olyan válságot azonosítottak a szerkesztők, melyek elérték a mainstream média ingerküszöbét és vélhetően hírnévsérelemmel jártak. Ezeknek mintegy 40 százalékát minősítették kifejezetten súlyosnak, vagy egyenesen tragikusnak. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, válsághelyzetek, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége. „Az esetek több mint negyven százaléka közéleti esemény volt, de jelentős arányt képviseltek a közlekedéssel, szállítással összefüggő esetek is. A legkisebb halmazt, - a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan, - a technológiai cégek ügyei képezték. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták, több mint egyharmadukat pedig az állami és nemzetgazdasági intézmények tulajdonában álló szervezetek produkálták” – hangzanak a kötet legfontosabb megállapításai.

Új elemként azt is vizsgálták a szerkesztők, hogy milyen ok váltotta ki a krízist.

A balesetek és bűncselekmények magas aránya nem meglepő ezen a területen, aggasztó viszont, hogy az esetek negyedében a helyzet félremenedzselése, a rossz vezetői döntések okozták a válságot – pedig ezeken a legkönnyebb változtatni kellő odafigyeléssel, tapasztalatgyűjtéssel, átgondoltsággal.

A krízisek mintegy háromnegyede hirtelen megjelenő válság volt, mely újra aláhúzza a megelőzés, felkészülés jelentőségét.

A tanulmány 9 szektort vizsgál, és területenként – kisebb területek esetén összevonva – ezúttal is azonosítja 2017 legfontosabb, kiemelt válságait is, melyek között megtalálható a BKK és a T-Systems „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is.

A teljes Krízistérkép ezen a linken érhető el.

 

„Az első ilyen összefoglaló kutatás jelentős szakmai visszhangot váltott ki a kommunikációs szektorban, rengeteg pozitív visszajelzést, támogató észrevételt és új elemzési szempontot kaptunk. Tavaly, az első krízistérkép publikálásakor is jeleztük: a kiadvány akkor válhat igazán relevánssá, ha képesek leszünk évről évre elkészíteni azt, vagyis ha összehasonlíthatóvá válnak a tendenciák, ezáltal pedig hosszútávon rajzolódhat ki, hogy melyik iparágat, melyik szektort, milyen intenzíven veszélyeztetnek válságok, mekkora a különböző válsághelyzetek kialakulásának az esélye” – mondta el Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának vezetője a kötet tegnapi bemutatóján. Mint mondta, tisztában vannak vele, hogy a munka mindig szubjektív lesz; mások máshogy értékelnék, hogy mi számít krízisnek, esetleg eltérő kategorizálási rendszert használnának. „Ezt a szubjektivitást szakmai tapasztalatainkra támaszkodva büszkén vállaljuk: a módszertanunkat és az egyes osztályozási kritériumokat pedig az akadémiai, tudományos világból emeltük át” – hangsúlyozta a tagozatvezető.

Krízistérkép 2017

A szerzők kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, a válságkommunikáció területét kutatóknak, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsokat adnak, de fontos tanulságokra is felhívják a figyelmet. Mint írják: az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkenti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.

 

A kutatás szerzői:

Bőhm Kornél kommunikációs szakértő

Horváth Mónika kommunikációs tanácsadó

Petrányi-Széll András szociálpszichológus és szakközgazdász

Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő

Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadó