Az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának szakemberei összeállították a 2017. év Krízistérképét. Mintegy 400 olyan esetet gyűjtöttek össze és elemeztek a kiadvány szerkesztői, amelyek a tavalyi évben károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást. A legjelentősebb válságok közé a BKK és a T-Systems „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is bekerült.

A külföldi minták és tudományos módszertan alapján készült Krízistérképet immár második alkalommal állították össze a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának tagjai, valamint a velük együttműködő neves szakemberek. A szerzők olyan botrányokat vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon kríziskommunikációs eljárást; a reputáció, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől.

Forrás: Krízistérkép 2017

A 2016. évi 458 eset után 2017-ben 382 olyan válságot azonosítottak a szerkesztők, melyek elérték a mainstream média ingerküszöbét és vélhetően hírnévsérelemmel jártak. Ezeknek mintegy 40 százalékát minősítették kifejezetten súlyosnak, vagy egyenesen tragikusnak. A szakemberek azt is kielemezték, hogy mely szektorokban, milyen gyakorisággal fordulnak elő a közvélemény ingerküszöbét elérő botrányok, válsághelyzetek, milyen az egyes iparágak aktuális krízisérzékenysége, reputációs kitettsége. „Az esetek több mint negyven százaléka közéleti esemény volt, de jelentős arányt képviseltek a közlekedéssel, szállítással összefüggő esetek is. A legkisebb halmazt, - a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan, - a technológiai cégek ügyei képezték. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták, több mint egyharmadukat pedig az állami és nemzetgazdasági intézmények tulajdonában álló szervezetek produkálták” – hangzanak a kötet legfontosabb megállapításai.

Új elemként azt is vizsgálták a szerkesztők, hogy milyen ok váltotta ki a krízist.

A balesetek és bűncselekmények magas aránya nem meglepő ezen a területen, aggasztó viszont, hogy az esetek negyedében a helyzet félremenedzselése, a rossz vezetői döntések okozták a válságot – pedig ezeken a legkönnyebb változtatni kellő odafigyeléssel, tapasztalatgyűjtéssel, átgondoltsággal.

A krízisek mintegy háromnegyede hirtelen megjelenő válság volt, mely újra aláhúzza a megelőzés, felkészülés jelentőségét.

A tanulmány 9 szektort vizsgál, és területenként – kisebb területek esetén összevonva – ezúttal is azonosítja 2017 legfontosabb, kiemelt válságait is, melyek között megtalálható a BKK és a T-Systems „hekkerbotránya”, a veronai tragédia és a #metoo-mozgalom is.

A teljes Krízistérkép ezen a linken érhető el.

 

„Az első ilyen összefoglaló kutatás jelentős szakmai visszhangot váltott ki a kommunikációs szektorban, rengeteg pozitív visszajelzést, támogató észrevételt és új elemzési szempontot kaptunk. Tavaly, az első krízistérkép publikálásakor is jeleztük: a kiadvány akkor válhat igazán relevánssá, ha képesek leszünk évről évre elkészíteni azt, vagyis ha összehasonlíthatóvá válnak a tendenciák, ezáltal pedig hosszútávon rajzolódhat ki, hogy melyik iparágat, melyik szektort, milyen intenzíven veszélyeztetnek válságok, mekkora a különböző válsághelyzetek kialakulásának az esélye” – mondta el Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának vezetője a kötet tegnapi bemutatóján. Mint mondta, tisztában vannak vele, hogy a munka mindig szubjektív lesz; mások máshogy értékelnék, hogy mi számít krízisnek, esetleg eltérő kategorizálási rendszert használnának. „Ezt a szubjektivitást szakmai tapasztalatainkra támaszkodva büszkén vállaljuk: a módszertanunkat és az egyes osztályozási kritériumokat pedig az akadémiai, tudományos világból emeltük át” – hangsúlyozta a tagozatvezető.

Krízistérkép 2017

A szerzők kiadványukat elsősorban cégvezetőknek, a kommunikációs szakma képviselőinek, a válságkommunikáció területét kutatóknak, valamint iparági elemzőknek és egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánlják, hiszen a Krízistérkép végén nemcsak hasznos szakmai tanácsokat adnak, de fontos tanulságokra is felhívják a figyelmet. Mint írják: az alapos, mindenre kiterjedően válságérzékeny szervezeti hozzáállás, a preventív szemlélet és a profi felkészülés jelentősen csökkenti a krízisek kialakulásának veszélyét, egyúttal a kialakuló válságok romboló hatásait is képes mérsékelni.

 

A kutatás szerzői:

Bőhm Kornél kommunikációs szakértő

Horváth Mónika kommunikációs tanácsadó

Petrányi-Széll András szociálpszichológus és szakközgazdász

Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő

Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadó

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.