Marketing
Jobbak a Telekom számai a vártnál
A rendkívül kedvezőtlen piaci és szabályozói környezet ellenére az elemzői várakozásoknál jobb eredményekkel jött ki a Magyar Telekom, de az egy részvényre eső osztalék mértéke várhatóan ismét csökkenni fog, mivel romlott az eladósottsági mutató.
A cég bevételei 7,9%-kal, 145,5 milliárd forintról 156,9 milliárd forintra nőttek 2013 második negyedévben a tavalyi esztendő azonos időszakához képest. A bevételek javulása az energiaszolgáltatásból származó bevételek és a mobil készülékértékesítési bevételek nagymértékű növekedésének, valamint a RI/IT bevételek bővülésének és a Telekom Magyarország javuló működési teljesítményének köszönhető.
Az EBITDA kismértékben, 0,3%-kal 49,6 milliárd forintról 49,8 milliárd forintra nőtt, az EBITDA ráta 31,7%-ot ért el az előző év azonos időszakában elért 34,1%-kal szemben. Az EBITDA ráta csökkenésének oka, hogy nőtt az alacsonyabb jövedelmezőségű energia kiskereskedelmi, készülékértékesítési és RI/IT bevételek hozzájárulása, amit részben ellensúlyozott a működési költségek és az EBITDA-t terhelő adók csökkenése.
A személyi jellegű költségek 0,5 milliárd forinttal nőttek a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, mivel a magasabb munkaterhelés miatt kevesebb szabadságot vettek ki a munkavállalók. A Telekom Magyarországnál idén áprilistól életbe lépő 4%-os átlagos béremelés hatását ugyanakkor ellensúlyozta az alacsonyabb alkalmazotti létszám.
A nyereségadó a 2012 második negyedévi 3,1 milliárd forintról 3,9 milliárd forintra nőtt 2013. második negyedévben. A nyereségadó emelkedésének oka a működési eredmény növekedése valamint az, hogy macedón holding leányvállalattal, a Stonebridge-dzsel kapcsolatban további halasztott adókötelezettség került lekönyvelésre, mivel a végelszámolás jelenlegi kedvezőtlen macedóniai adóhatásai miatt a végelszámolási folyamatot várhatóan beszüntetik.
A társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 10,7 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra nőtt a pénzügyi költségek mérséklődése és az alacsonyabb tárgyi eszköz állományt tükröző alacsonyabb értékcsökkentési leírásnak köszönhetően. A pénzügyi költségek a 2012 második negyedévi 7,3 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra csökkentek 2013 második negyedévben, elsősorban az alacsonyabb árfolyamveszteségeknek és alacsonyabb kamatszinteknek köszönhetően, amik ellensúlyozták a magasabb nettó adósság hatását
Az üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 22,1 milliárd forinttal csökkent éves szinten, a 2012 első félévi 63,6 milliárd forintról 41,5 milliárd forintra 2013 első félévben. A csökkenés okai a múlt év első félévéhez képest 12,4 milliárd forinttal alacsonyabb EBITDA szint, amit részben a 2013 első negyedévben könyvelt 7,3 milliárd forint közműadó okozott, valamint a működő tőke alakulásában bekövetkezett kedvezőtlen változás. Ugyan az SEC és DOJ vizsgálatokhoz kapcsolódó 20,7 milliárd forintos kifizetés negatívan hatott a működő tőkére 2012 első félévben, ennek hatását ellensúlyozta számos a működő tőkére 2013 első félévben kedvezőtlenül ható tétel. Ezek a készülékértékesítéseknél alkalmazott részletfizetési opciók, alacsonyabb összegű ki nem fizetett különadó, távközlési adó és közműadó, valamint a magasabb szállítói kifizetések. A csökkenést részben ellensúlyozták az alacsonyabb kamatkifizetések, amik egyrészt a 2012 első negyedévben történt 1,4 milliárd forint SEC és DOJ bírsággal kapcsolatos egyszeri kifizetésnek, másrészt a hiteleinkhez kapcsolódó alacsonyabb kamatfizetéseknek volt köszönhető.
A 2012 első negyedévi 10,9 milliárd forint összegű 900 MHz-es spektrum licencdíj nélkül a beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 11,3 milliárd forinttal 29,3 milliárd forintról 40,6 milliárd forintra nőtt 2013 első félévben. A növekedést elsősorban az integrált ügyfélszolgálati és számlázási rendszer fejlesztésével kapcsolatos magasabb beruházások valamint az IPTV vevő egység bérleti szerződésének változása miatti – korábbi operatív lízinget pénzügyi lízing konstrukció váltotta fel – 7,2 milliárd CAPEX növekedés eredményezték. Ez utóbbi azonban nem járt cash flow kiáramlással, ezért a beruházásokkal kapcsolatos cash korrekciók sor ugyanezt az összeget ellentétes iránnyal szintén tartalmazza. 2013 első félévben a CAPEX teljes összegéből a Telekom Magyarország szegmensre 33,9 milliárd forint, a T-Systems Magyarország szegmensre 1,0 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 4,4 milliárd forintot, Montenegróban pedig 1,3 milliárd forintot fordított beruházásokra.
A szabad cash flow (az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összege) 2013 első félévben 4,1 milliárd forinttal, 8,0 milliárd forintról 3,8 milliárd forintra csökkent, mivel az alacsonyabb működési cash flow-t részben ellensúlyozni tudta a beruházásokra fordított alacsonyabb kifizetés. Az utóbbi a kismértékben növekvő könyvszerinti beruházási ráfordítás és a jelentősen javuló beruházásokkal kapcsolatos cash korrekciók eredményeként alakult így.
A nettó adósságállomány a 2012 első félév végi 324,2 milliárd forintról 2013 első félév végére 342,6 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) a negyedév folyamán 41,8%-ra emelkedett a májusi osztalékfizetés következtében.
„Nagyon büszke vagyok a 2013 második negyedéves teljesítményünkre, mivel továbbra is folytattuk a növekedést. Azon kívül, hogy Magyarországon minden szegmensben tovább erősítettük piaci pozíciónkat, ügyfélmegtartási erőfeszítéseinknek köszönhetően minimalizálni tudtuk a lemorzsolódást a magas jövedelmezőségű vezetékes hang szegmensben és lelassítottuk az ARPU csökkenését a mobil üzletágban. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a teljesítménymutatóknak a javulása, melyek a legfontosabbak közé tartoznak, igazolja azt a stratégiánkat, hogy különböző szolgáltatásokat és készülékeket az alap távközlési szolgáltatásokhoz kapcsolunk. Ezen működési javulások pénzügyi eredményeinkben is megmutatkoznak: a csoportszintű bevételek éves szinten 8 százalékos emelkedést mutatnak a változatlanul erős készülékértékesítési, energia és RI/IT bevételeknek köszönhetően. Nyereségességünk a magyarországi lakossági üzletág javuló eredményeit is tükrözi, ahol a közvetlen fedezet és az EBITDA egyaránt nőtt a második negyedévben. Ezen bíztató trendek a változatlan költségtudatosságunkkal párosulva azt eredményezték, hogy 2013 második negyedévben a csoport EBITDA változatlan volt az egy évvel korábbihoz képest. Macedóniában a piaci környezet továbbra is kihívásokkal teli, versenytársaink agresszív árazási gyakorlata kedvezőtlenül hat bevételeinkre és nyereségességünkre. Mindezek mellett azonban néhány sikerről is beszámolhatunk ezen a piacon: a verseny ellenére sikeresen megőriztük 48%-ot meghaladó mobil hang piaci részesedésünket, miközben a macedón leányvállalatunk új 800 és 1800 MHz spektrum frekvencia blokkokat szerzett 10,3 millió euróért. Ez egy nagyon fontos befektetés a jövőbe, mivel lehetővé teszi, hogy 2013 végétől 4G technológián keresztül szupergyors mobiladat szolgáltatásokat nyújtsunk Macedóniában. Az elmúlt negyedévekben az EBITDA ráta csökkenésével szembesültünk az alacsonyabb jövedelmezőségű RI /IT szolgáltatások iránti kereslet növekedése és a készüléket is tartalmazó előfizetői csomagok nagymértékű elterjedése következtében. Mivel ezek a szolgáltatások változatlanul elősegítik a bevételnövekedést és javítják a nyereségességet, terveink szerint a jövőben is folytatjuk ezt a stratégiát. Emiatt arra számítunk, hogy teljes éves bevételünk emelkedni fog, szemben a korábbi stabil célkitűzésünkkel. Megerősítjük a június végén, a távközlési adó változását követően bejelentett 9-12 százalékos csökkenést célzó EBITDA célkitűzésünket, ugyanakkor továbbra is arra számítunk, hogy a CAPEX (a spektrum akvizícióra fordított összegek nélkül) kb. 5 százalékkal fog csökkenni az előző évhez képest” – nyilatkozta a gyorsjelentés számai kapcsán Christopher Mattheisen vezérigazgató.
A Magyar Telekom 2013. második negyedéves eredményeiről részletesen a társaság honlapján és a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvashat.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.