2016. augusztus 02.

Jogsértő a Pick árazási gyakorlata

Bírságolt a GVH az akciós időszakban meghatározott fix- és minimálárak miatt.

A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. minimális továbbeladási árak meghatározását célzó magatartást tanúsított az általa feldolgozott húskészítmények forgalmazását érintő akciók alkalmával, marketing stratégiája megvalósításaként 2009 januárja és 2014 decembere között. A jogsértésért 44.000.000 forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az akciós (időszaki) megállapodások és egyéb közvetlen bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Pick meghatározta az általa gyártott, és az egyes kereskedelmi partnerek (nagy-, illetve kiskereskedők) által az egyes akciós időszakokban értékesíteni kívánt termékek fix, illetve minimális nagy- és kiskereskedelmi árát.

A Pick az általa javasolt fogyasztói árat ki is tudta kényszeríteni, mert kilistázással vagy más szankcióval fenyegette partnereit, bár ezeket a gyakorlatban nem alkalmazta.

A Pick és a kereskedelmi partnerei (nagy-, és kiskereskedők) a termelési-értékesítési lánc különböző szintjein elhelyezkedő vállalkozások, a Pick a termelési lánc upstream szintjén elhelyezkedő gyártó, a kereskedelmi partnerei az értékesítési lánc downstream, nagy-, illetve kiskereskedelmi, szintjén helyezkednek el, a közöttük létrejött megállapodások vertikális megállapodásnak minősülnek.

A vertikális megállapodás olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amely a megállapodás vagy az összehangolt magatartás szempontjából a termelési vagy értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő két vagy több vállalkozás között jön létre, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik. A vertikális megállapodás fogalmának fő eleme, hogy a szerződő felek akarategyezségét egyértelműen kifejezik, ezáltal nem vonatkozik az érintett vállalkozások egyoldalú magatartásaira.

A GVH az üggyel kapcsolatban kiemelte, hogy sérti a versenyjogot, ha egy gyártó a termékeinek általa javasolt fogyasztói árát, illetve annak elfogadását a kereskedelmi partnerei által kezdeményezett akciókban más paraméterekhez (pl. átadási árhoz, szállított mennyiséghez) köti, és e feltételek teljesítésére vertikális megállapodásokat köt. A GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban (is) megjelenítse. A kereskedelmi partnerei pedig abban, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusíthassák.

A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához az egyes akciókat érintő megállapodásokból származó árbevételt vette figyelembe. Releváns forgalomként csak azon megállapodásokat vette számításba, amelyekből egyértelműen kiderül a fogyasztói ár minimális szintjének kétoldalú, akarategységben történt meghatározása.

A GVH a bírság nagyságának meghatározásánál – többek között – az alábbi súlyosító körülményeket vette figyelembe:

• a nagy- és a kiskereskedelmi ár rögzítése súlyos jogsértésnek minősül;

• a Pick piacvezető szerepe miatt az általa tanúsított magatartás kihathat a piacon működő vállalkozások magatartására és árazási gyakorlatára.

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy

• a Pick által javasolt árak egységes minimálárkánt való tényleges működését, hatását a nyilvános adatok alapján készült árelemzések nem támasztották alá egyértelműen;

• a Pick teljes körűen elismerte jogsértést.

A GVH az eljárást megszüntette

• a Pick által forgalmazott feldolgozott húskészítmények nem akciós, normál árával, valamint a Familia termékcsaláddal kapcsolatos fixárpontos gyakorlattal összefüggésben,

• a FOCUS Hungary Marketing Piackutató és Tanácsadó Kft.-vel és a GfK Hungária Piackutató Kft.-vel szemben.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.