Marketing
Jöhet az Est Media reorganizációja
A közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a reorganizációs tervet. Ebben többek között további leépítések, a print és online üzletág átszervezése, racionalizálása, az olcsóbb irodába költözés, a TimeOut esetleges eladása szerepel. Emellett a rádiók után az indoor üzletágra is eladás várhat, hacsak nem működtetik tovább egy szűkebb prémium hálózat formájában. A jelszó: erős brandek és digitalizáció.
Ellenszavazat nélkül elfogadta az Est Media Nyrt. reorganizációs tervét a közgyűlés. Az átszervezést az utóbbi években széles portfoliót épített cégcsoport azért hirdette meg, mert részben a válságnak, részben az erőltetett növekedési ütemnek köszönhetően mostanra veszteségessé vált a tevékenység. Emiatt a részvényesek azt sürgették, hogy a szélesebb s csak hosszabb távon profitot termelni képes portfoliót szűkítsék le, és azokra a tevékenységekre fókuszáljanak, amelyek már rövidebb távon is képesek nyereségessé válni.
“A reorganizáció végrehajtásával azt célozzuk, hogy a második félévben a cégcsoport Event üzletág nélküli része is a reorganizációs költségek kiszűrésével már üzemi eredmény termelésére legyen képes” – olvasható a közgyűlési dokumentumban. Az idei második-harmadik negyedévben zajló átszervezés tehát elsősorban a Print, az Online és az Indoor üzletágat érinti a továbbiakban, miután a Broadcast üzletágat már felszámolták a NeoFM és a radiocafé eladásával. Ez utóbbiak kapcsán az Est Media azt közölte: az eladást azért sem lehetett halogatni, mert 2012-2013 előtt nem várható a rádiós szegmens presztízs növekedése, ami új pénzeket vonzhatna be. Előbbi rádiójuk 770, utóbbi pedig 250 millió forintos üzemi veszteséget halmozott fel működése során.
Az egyértelműen, változatlan formában megőrzendő tevékenységek közé a terv szerint csak az Event üzletág, azaz a Sziget Kft. tartozik. Ennek terjeszkedésében, nemzetközi nyitásában látják az Est Media újbóli felpörgetésének egyik kulcsát. A programmagazinokat magába foglaló Print üzletágat szintén fontosnak látja a tulajdonos, ugyanakkor itt a TimeOut-ot várhatóan eladják vagy minimálisan csökkentik a részesedést benne. Az Est család esetében, amely átlag felett tudta az első negyedévében növelni a bevételeit, viszont a franchise rendszernél szorosabb együttműködést, illetve a termékek digitalizálása terén további előrelépést terveznek. Emellett a részben tulajdonolt termékeknél (Exit) törekednének a teljes tulajdon megszerzésére.
Az Online üzletágban a GMediával kötött értékesítési együttműködéstől vár sokat a cégcsoport, s ezen túlmenően is a fókusz a saját termékekre kerül, ahogy a Print üzletág esetében is. Azaz az olyan együttműködések, mint a Facebook-felületek hazai értékesítése, inkább hab lesznek a tortán. A cél az üzletágnál az, hogy a saját termékek méretükhöz képest is értelmezhetó bevételt érjenek el.
Miközben a koncertszervezéssel foglalkozó EMG Music tulajdonképpen nem oszt, nem szoroz a cégcsoport teljesítménye szempontjából, egyelőre nem tervezik az eladását, mivel az Event üzletágat kiegészítve jó lehetőséget jelent az Est Media és a fellépők számára – áll a tervben. Nem így az Indoor divízió, amelyet vagy átszerveznek, s jelentősen kisebb, a prémium szegmensekre fókuszáló formában visznek tovább, vagy eladják, vagy vevő híján megszűntetik.
Ez utóbbi a logisztikai üzletág átszervezését is maga után vonhatja, lévén így az állandó szervezet szükségtelenné válik, a munkát el tudják végezni a programmagazinok terjesztői is. Nem ez az egyetlen várható leépítés, erre még az Online és Print üzletágak átszervezése nyomán is sor kerül nagy valószínűséggel. A sales és adminisztráció területén már került sor elbocsátásokra, ez folytatódhat, illetve az új feladatkörök kialakítása nyomán akár új operatív vezetőket is bevonhatnak.
A reorganizáció elvi alappillérei között egyébként olyasmik szerepelnek, hogy az erős brandekre és az egyedi tartalomra kell építeni, a még nem digitális márkákat ki kell terjeszteni a digitális térben, úgy kell a reklámfelületeket kialakítani, hogy azok árazásban optimálisak illetve innovatívak legyenek, új szegmensekre is ki kell terjeszteni az értékesítést, a működési hatékonyságot növelni kell, s miközben a mostani átszervezés a jelen működés profitábilisabbá tételére irányul, az új irányok kereséséről sem mondanak le elviekben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.