Marketing
Kevesebb új reklámot adott a tévécsatornák többsége
Az egy televízióra jutó új reklámfilmek száma 91-ről 78-ra csökkent 2016 első felében az NMHH adatai szerint, a legtöbb új reklámot márciusban mutatták be, túlnyomó többségük továbbra is a nőket célozza meg.
Az NMHH tájékoztatása szerint 34 tévécsatorna első alkalommal közzétett reklámjait elemezték. A televíziók műsorkínálatában 2645 új reklámszpot jelent meg tavaly az első félévben, amelyek összesen 1 millió 214 ezer alkalommal kerültek képernyőre.
Jelentősen, 58 353-ról 69 725-re nőtt az egy csatornára jutó összes reklám száma 2015 azonos időszakához képest, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29 336-ról 35 705-re emelkedett. Az egy televízióra jutó új reklámfilmek száma azonban csökkent az egy évvel korábbihoz képest, 91-ről 78-ra.
A félév legerősebb hónapjának a március számított, ahogy 2015 első felében is. A hétfői napokon tették közzé a legtöbb új hirdetést, ennek aránya a hét többi napjához képest 39,1 százalék. A hirdetők továbbra is előnyben részesítették a hónapok első napjait, az összes új reklámfilm 15 százalékát ilyenkor szerkesztették adásba.
Egy átlagos hirdetés 24,2 másodpercet tett ki, míg 2015 első félévében 24 másodperc volt.
A szektorok szerinti megoszlásban a kereskedelem és a szabadidő dominanciája továbbra is fennáll, 29,9 és 14,3 százalékkal. Folytatódik a gyógyhatású készítmények részesedésének lassú emelkedése is, a 2014 első felében 8,3, 2015-ben ugyanebben az időszakban 9,9, 2016-ban pedig 10,9 százalék volt ez az arány. Élelmiszerek 9,5, szolgáltatások 4,9, szépségápolási cikkek pedig 6 százalékban jelentek meg az új reklámokban.
A hazai származású termékeket, szolgáltatásokat népszerűsítő reklámok ugyanakkor rendkívül alacsony arányban, 3,8 százalékban képviseltették magukat.
A hirdetések túlnyomó többsége továbbra is a nőket szólította meg, 78,2 százalékos arányban. Az ide sorolható hirdetések csaknem fele, 47 százaléka a szépségápolási szektorhoz kötődött, de a férfiaknak szóló reklámok között is ez a kategória fordult elő a legmagasabb arányban, 29 százalékban.
Jelentősen, 30,9-ről 39,1 százalékra nőtt az élő szereplős hirdetések aránya, az önálló animációt alkalmazó reklámoké viszont 14,6-ról 10 százalékra csökkent.
A szolgáltatók termékmegjelenítési gyakorlatát az országos kereskedelmi televíziók – RTL Klub, TV2 – műsoraiban vizsgálta a hatóság.
A tévénézőt a műsorszámok elején és végén tájékoztatni kell a műsorban szereplő kereskedelmi üzenetről. Az adatok alapján 3462 adásból 3100 esetben hívták fel a tévénézők figyelmét a termékmegjelenítésre, holott az csak 2163 műsorban fordult elő, vagyis a készítők sok esetben túlbiztosították magukat.
A hatóság munkatársai összesen 10 987 termékmegjelenést azonosítottak a félévben, az RTL Klubnál 6378-at, a TV2-nél pedig 4609-et. Napi szinten szombatonként szerepelt a legtöbb, 2199 termékmegjelenítés, a leggyengébb napnak pedig a péntek bizonyult, 1356 esettel. Műfaj szerinti bontásban vizsgálva a különböző tematikus magazinműsorokban fordult elő legnagyobb arányban, 62 százalékban termékmegjelenítés, a napi műsorokban és realitykben együttesen csupán 3,5 százalékos volt az ilyen típusú reklámok aránya.
A legtöbb kereskedelmi üzenetet feliratos formában jelenítették meg a műsorok, ez 1998 esetben, 18 százalékban fordult elő, de jelentős számban, 914 esetben, 8 százalékban voltak verbális megjelenítések is. A szereplők ruháján 854 esetben, 7,7 százalékban volt beazonosítható a márkanév, különböző termékek csomagolásán pedig 811 alkalommal, 7 százalékban.
Összesen 5093-szor fordult elő olyan termékmegjelenítés, amely a műsor története, cselekménye szempontjából nem volt lényeges. Tényleges, dramaturgiai szempontból is fontos termékmegjelenítést 54 százalékkal, 5894 alkalommal regisztráltak az NMHH közleménye szerint.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.