Marketing
Ki birtokolja a jövőt?
Fabricius Gábor szerint az emlékezet birtoklásáért, a múlt felfogásáért folyik a verseny, azért, hogy milyen lesz az emlékezetünk, hogyan látunk korszakokat, a tévé felelőssége pedig abban áll, hogy nemcsak széles körben elfogadott kulturális termékeket szükséges támogatnia, hanem olyanokat is, amelyek társadalmi diskurzusokat, esetleg vitát képesek generálni. A reklámszakember, író és filmrendező gondolatai kultúráról, mitológiáról és az emberről a történelemben.
Egy korábbi kijelentésed szerint egy adott csoport kultúráját a saját mitológiája határozza meg, s így a márkaépítéshez is célszerű ennek függvényében hozzányúlni.
Minden kulturális alkotás egy csoport mitológiai körében értelmezhető, hiszen a csoport kultúráját közös mitológiája határozza meg: identitásképző emlékek, történések, hiedelmek, vagy átélt traumák. A 20. századi magyar történelemben nagy számban vannak jelen különböző mitológiák: gondoljunk csak a trianoni békeszerződésre, a holokausztra, a szocialista diktatúrára, a nacionalizmusra, a liberális kapitalizmusra vagy a globalizációra. Ezek az én olvasatomban olyan mitologikus körök, amelyeknek vannak egyéni, családi, nemzeti és politikai identitásbeli szegmensei, sokszor egymásnak ellentétes értelmezéssel. Ezeket a mitologikus értelmezéseket hagyományosan jobb- és baloldalra szokás osztani, de ez leegyszerűsítő, ezért használhatatlan megközelítés. Az identitásképző gondolatok, alkotások, irodalmi szövegek vagy fajsúlyos filmek ezekre épülnek.
A közönség alapvetően a saját mitológiájára kíváncsi, hiszen éppen ez az egybetartó ereje, egyben a csoport fennmaradásának záloga. Végül is ugyanazt a mitológiát ismétli és dolgozza fel a csoport újra és újra különböző személyes alkotások és produktumok formájában. Az a legizgalmasabb, amikor a csoport rájön, hogy új mitológiákat is meg tud érteni, magáévá képes tenni. Ezek a paradigmaváltások a legfontosabbak a kultúrában, hiszen csak a legtisztábban látóknak sikerülhetnek. Ilyen volt mondjuk a holokausztról először nyíltan beszélő német film Harald Brauntól 1947-ből, a Tegnap és holnap között, vagy a nyolcvanas évek puha diktatúrájáról szóló Mások élete Florian Henckel von Donnersmarcktól.
Mennyire eltérő ezen mitológiák megítélése Magyarországon, illetve tőlünk nyugatabbra?
Igencsak más képet mutat. Nyugat-Európában vagy éppen Skandináviában nem párhuzamosan haladnak egymás mellett a különböző mitológiák, inkább dialógusba kerülnek. Gondoljunk Houellebecq Behódolás című könyvére, amely a migráció, a bevándorlás veszélyeit, Európa iszlamizációjának veszélyét teszi az irodalmi szöveg középpontjába. Provokatív, friss, és nem kanonizált véleményeket ismételget unalmasan. Pont ez volna a lényeg, hiszen ahhoz, hogy a társadalom színes legyen, a másik ember kirekesztése helyett integrálni kellene a gondolkozásmódját, mivel nézőpontok izgalmas összessége adja a valóság teljes képét, és így alakulhat ki olyan társadalmi konszenzus, amelyben senkit nem vádolnak meg ártatlanul. Ez hosszú távú társadalmi békének lesz az alapja, nyugodtabb és mentálisan egészségesebb országot teremthet.
Nagy univerzális mitológiákat viszont nem a szöveg, hanem a film tud a legerősebben adresszálni, hiszen a film nem állít, hanem bizonyít azáltal, hogy láttat, ezenkívül pedig többekhez jut el, mint a szöveg. Míg egy könyv vizuálisan az olvasóban születik meg, a film mágiája épp a valóság, amely szinte bizonyításszerűen hat a nézőre. Vegyünk egy példát: ha megnézünk mondjuk egy svéd filmet, azt látjuk, hogy brutálisan őszinte, és így bizonyít akut társadalmi problémákat. Egyik kedvenc filmem Thomas Vinterberg Születésnap című alkotása, amely egy gyerekkorában az apja által megerőszakolt fiúról szól, aki az apa hatvanadik születésnapja alkalmából elmeséli a történetét a népes rokonságnak.
Magyar film ilyen elementáris erővel viszont soha nem merné megjeleníteni a családon belüli erőszakot.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan) |
Azok az országok, ahol a szembenézés folyamatát mentálhigiénés feladatként kezelik, létre tudtak hozni virágzó, befogadó kulturális közeget, ami korszerű, az integráció, a demokratikus gondolkozás és társadalmi sokszínűség hajtómotorja. Többek között Hannah Arendt munkásságának köszönhető például az, hogy Németország tisztán látja a totális rendszereket, azokat nem egymáshoz hasonlítja, hanem önmagukban vizsgálja, így a német önismeret elképesztő utat tett meg a háború óta.
Milyen társadalmi befolyással van a kultúrára a média és a marketing területe mint kommunikációs környezet?
Abszolút felerősítő a hatása. A kultúra nem a könyv vagy a film, hanem az azt övező médiadiskurzus és marketingkommunikációs felület: interjúk, kritikák, viták, plakátok, ajánlók. A mitologikus terek nagyon személyesek, beépülésük a szocializáción, azon belül is a családon, illetve annak történetein keresztül történik, és nagyon nehezen változtathatók. Ezért is fontos megtanulni, hogyan bánjunk mások mitológiáival, hiszen roppant veszélyes kísérletet tenni az eltörlésükre, átírásukra, elhallgattatásukra. Az óvodában verik meg egymást a gyerekek, ha nem értenek egyet.
Ennél a példánál maradva, Magyarország nagyon infantilis, aminek az az oka, hogy nem engedtük kibeszélni a történelmi traumákat, amelyek így újra és újra zsákutcába vezetik a társadalom egészét, hiszen az egyoldalú nézőpont egyoldalú mitológiát termel újra. Pszichoterápiához tudom ezt hasonlítani, és ez az ország nem kezelteti magát.
A megoldásban nagy szerepe van a kulturális szektornak, amely azonban egyre kevésbé képes az új közönség megszólítására.
Mindig a tartalom a kulcs. Egy televíziós társaság is csak annyit ér, amennyit az általa leadott műsorok összessége. Ennek alapján válik egy tévécsatorna márkává. A közkeletű felfogással szemben szerintem televíziós marketingtevékenység sincs, kommunikációról csak egyes műsorok kapcsán beszélhetünk, és a műsorok szelekciója jelöli ki azt a horizontot, amin belül a tévé identitása megmutatkozik.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan) |
Erről a Szabadság téri német megszállási emlékmű, illetve a körülötte kialakuló botrány, azaz diskurzus médiavisszhangja jut eszembe. Külföldi példaként pedig azt a The Jerry Springer Show-t mondanám, amelyikbe egyszerre hívtak meg Ku-Klux-Klan-tagokat és feketéket. Persze egymásnak estek, de ez a műsor is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy széles párbeszéd induljon el a médiában, majd az egész országban, aminek talán szerepe volt abban, hogy egyszer csak egy fekete, Barack Obama lett az elnök. Egy tévéműsor társadalom-lélektani szempontból annál többet nem tehet, mint hogy értékelésre bocsát egy hosszú ideje rendezetlen, elfojtott jelenséget. Magyarországon az elhallgatás súlyos károkat okoz.
Milyen olyan más iparágakban használatos értékesítésnövelő és marketingeszközök léteznek, amelyekkel a kulturális intézmények is élhetnének, de nem teszik?
Régóta nem értem például, hogy a filmipar miért csak limitáltan használja az okostelefont mint eszközt, noha már szinte mindenki rendelkezik vele. A mobil nemcsak mozi, de vásárlási tér is: mindent meg tudna oldani, ahogy a divatipar forgalmának jelentős része is az online térbe terelődött át.
Persze érthető a hezitálás itthon, ha azt nézzük, hogy egyablakos filmtámogatási rendszer van, amelyben nem a nézőszám az elsődleges, hanem valami egészen más, nem úgy, mint a kereskedelmi televízióknál vagy az amerikai stúdióknál, ahol kereskedelmi szempontok játszanak szerepet.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan) |
Ugyan az alkotómunkát nem lehet befolyásolni, de különböző fókuszokkal és preferált tematikákkal a döntéshozók tudnának segíteni, és meg is lenne az eredménye, ahogy megvan Németországban, ahol az ötvenes évek óta tudatosan értelmezik és alakítják az identitásukat, ezt láthatjuk a Berlinalén vagy a Frankfurti Könyvvásáron is. Ehhez kiérlelt stratégiára van szükség, amelynek révén alakulhat az emberek múltjukról, jelenükről, jövőjükről alkotott képe. Amennyiben ez fontos.
„Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, miközben el akarja mesélni” – írja életrajzi regényében Gabriel García Márquez.
Ahogy tette ezt Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében.
Vagy a már említett Makk Károly a Szerelem című filmjében. Mind ugyanarról mesél: emberről a történelemben, aki sok mindenről beszélhetne, de inkább egy személyes történetet, nézőpontot jegyez le, mutat meg. Vagy említhetném például Nádas Pétert, aki fantasztikusan teszi mindezt a gyerekkoráról szóló Világló részletekben: emlékezik illatokra, hangokra, cipőkre, villamosozó emberekre, és ezeket nagyon pontosan, ahogyan csak Nádas Péter képes rá, lejegyzi.
 |
| Fabricius Gábor (Fotó: Soós Bertalan) |
Milyen történetet és hogyan mesélnél el magadról napjainkban?
Nézőpont kérdése, hogy alkotói oldalról mi a te állításod a világról. Van egy, a humanizmust és a kelet-európai amnéziát középpontba helyező rövidfilmem (Dialógus – a szerk.), amelyben az foglalkoztatott, hogy a határok mindenkire, köztük azokra is érvényesek, akik létesítették őket; számomra a szögesdrót ahhoz hasonló most, mint ami annak idején a vasfüggöny volt.
Vannak témák, amelyek mozgóképes és nem szöveges megvalósításért versengenek bennem: a globális természeti katasztrófa, amiben, ha mitologikusan közelítem meg, az embernek az isten ellen való fellázadását látom. Izgalmas számomra az elhallgattatás kultúrája, ahogy elhallgattatjuk a miénktől eltérő véleményt, aminek következtében dermesztő és félelmetes a csend, amiben élünk. Nagyon érdekel még a testhez való viszony is, a teremtés rendjének felülbírálása esztétikai, narcisztikus okoknál fogva. Mind mögött van egy történet, de egyiket sem tudtam eddig elmesélni, nem csak rajtam múlik. (Nevet.)
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.