Amerikában a felhasználók mintegy 15 százaléka használ hirdetésblokkolókat, melyre a kiadók különböző stratégiákkal válaszolnak – különböző eredményességgel. Sőt, egyesek szerint maga a probléma is eltúlzott, és érdemesebb lenne inkább másra összpontosítani.

A Forbes egyszerűen nem szolgált ki tartalmat a reklámblokkolókat használóknak – ez az ő esetükben az olvasóközönség 13 százalékát jelenti. Az első hónap tapasztalatai alapján a blokkoló kikapcsolására vonatkozó felszólításnak a felhasználók 44 százaléka eleget is tett. A magazin kevés hirdetést tartalmazó (ad-light) megoldásokkal is kísérletezik, ugyanakkor a több eszközre kiterjedő célzás esetében érzékelik a felhasználók ellenállását és aggodalmait.

A Huffington Post megfigyelései szerint is naivitás azt hinni, hogy az emberek a jobb élményért cserébe hozzájárulnak az adataik kezeléséhez. Ők elsősorban a natív tartalmakra esküsznek, emellett anyacégük, az AOL technológiáját használva kiszűrik a zavaró reklámokat, valamint partnereik hirdetésblokkolókkal szemben követett gyakorlatát is figyelemmel kísérik.

A zavaró tartalmak a SpanishDictnél is jelen vannak: mivel felületeik túlnyomó részét automatizált rendszereken keresztül értékesítik, csekély a ráhatásuk a hirdetésekre, viszont lehetővé teszik egyes kreatív anyagok vagy hirdetők kizárását felhasználóik számára.

A Bloomberg LP a reklámok optimalizálásával kísérletezik: több üres helyet, kevesebb animációt és kisebb betűket használnak, „üvöltözés helyett beszélgetnek”, és ennek konverzióra gyakorolt hatását mérik.

A Slate-nél az iparági átlag körüli, 15 százalékos a blokkolóhasználat, amely a becslések szerint 8 százalékos bevételkiesést okoz. A prémium tagságra való felszólítás ennek csak töredékét hozza vissza, de úgy vélik, a téma pénzügyi vonatkozásait eltúlozzák: a blokkolók elleni küzdelemre fordított erőforrások jobban hasznosulnánk, ha azokat új platformok fejlesztésére költenék.

Forrás: Digiday: How Slate, The Washington Post, Bloomberg