2012. június 29.

Kommunikációs iparági globális kutatást végzett a Grayling

Az ügynökség publikálta a Grayling Pulse elnevezésű kommunikációs iparági globális felmérésének első eredményeit.

A Grayling Pulse, melyben több mint 1200 kommunikációs szakember vett részt, célja, hogy negyedévente régiókra, országokra és szektorokra lebontva felmérje a kommunikációs iparág aktuális tendenciáit. A Grayling a felmérés során kommunikációs vezetőket és kommunikációs osztályokon dolgozókat kért fel egy anonim online kérdőív kitöltésére.

A felmérés egyik legfőbb megállapítása, hogy a gazdaságban tapasztalható bizonytalanság és válság ellenére globálisan a válaszadók ötöde továbbra is növeli a PR-re fordított költségvetését. Kelet- Közép-és Délkelet-Európában a megkérdezettek 19,4 százaléka növeli a PR költségvetését, 20,4 százalékuk nem változtat azon. Hasonlóan a globális tendenciákhoz, egyébként Magyarországon a válaszadók negyede (25%) növeli költségvetését, 16,7% százalék nem változtat azon.

Globálisan növekedett (47%) a pr tevékenység láthatósága a vállalatok menedzsmentjében, mely érték Kelet- Közép- és Délkelet-Európában 33,6% volt. Globálisan a kommunikációval foglalkozók úgy látják, hogy a PR nagymértékben (55%) hozzájárul az üzletfejlesztéshez és a vállalati sikerekhez, ugyanez a szám Kelet-Közép-Európában szintén magas (45,9%).

A vállalatok továbbra is óvatosan tervezik költségvetéseiket, globálisan a válaszadók 20%-a nyilatkozott úgy, hogy növeli projekt alapú megbízásait, és mindössze 11%-uk tervezi növelni átalánydíjas megbízásait. Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában az átalánydíjas megbízások számát a megkérdezettek 11% tervezi növelni, míg 16% a projekt-alapú megbízásokat tekinti a jövőbeni jobb megoldásnak.

Globális szinten a válaszadók negyede, míg a Kelet-Közép-Európa, Dél-Kelet-Európa, Eurázsia régióban 18,2% tervezi a házon belüli kommunikációs csapat bővítését.

Nem meglepő módon globálisan a digitális és közösségi média területe könyvelheti el a legnagyobb növekedést (44%). Kelet- Közép Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában szintén hasonló trendről számoltak be a felmérésben részvevők

A válaszadók 26%-a nyilatkozott úgy, hogy növeli a vállalati kommunikációra és hírnévmenedzsmentre fordított kiadásait. A CSR továbbra is fontos terület, globálisan 17% emeli költségvetését ezen a területen.

Kelet-Közép-Európában, Délkelet-Európában és Eurázsiában is megfigyelhető, hogy a válaszadók mintegy harmada növeli az integrált public affairs és kommunikációs megbízásait. Kelet- Közép-és Délkelet-Európában az ICT szektor tervezi növelni leginkább (15,2%) kommunikációs kiadásait, Oroszországban és Eurázsiában ez az adat 11,6%.

A Pulse adatsora szerint a fogyasztói és kiskereskedelmi szektor a második legerősebb szektor, Közép-Kelet- és Délkelet-Európában a válaszadók 12%-a, Oroszországban és Eurázsiában pedig 20%-a számolt be kommunikációs költésük növekedéséről.

Ábrahám Gergely, a Grayling magyarországi vezérigazgatója a felmérés kapcsán azt mondta, hogy „a felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy a PR kiadások alapvetően összhangban vannak az adott régió vagy ország gazdasági kilátásaival. A vállalatok óvatosan költenek és gyakran projekt alapon szerződnek. A válság ellenére vannak olyan vállalatok és iparágak, amelyek többet terveznek költeni kommunikációra, és hisznek abban, hogy a kommunikáció is nagymértékben hozzájárulhat az üzletfejlesztéshez és üzleti sikerek eléréséhez".

"Figyelemre méltó tendencia, hogy a közösségi média egyre inkább kiemelt szerepet kap, de továbbra is fontos a hírnévmenedzsment és a CSR. A fentiekkel párhuzamosan megfigyelhető hogy, egyre több vállalat fordít nagyobb hangsúlyt a kormányzati kapcsolatok, a public affairs tevékenységek és a kommunikáció összehangolására, integrált megközelítésére” - tette hozzá a felmérést készítő ügynökség hazai leánycégének vezérigazgatója.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.