2012. április 10.

Komolyan vesszük a felelős vállalatokat

Vásárlóként és munkavállalóként is az átlagnál nagyobb súllyal esik latba a magyarok szemében, ha egy cég hangsúlyt fektet a felelősségvállalásra.

Vásárlóként és munkavállalóként is az átlagnál nagyobb súllyal esik latba a magyarok szemében, ha egy cég hangsúlyt fektet a felelősségvállalásra. Abban viszont az európai átlag alatt maradunk, hogy elfogadnánk-e kevesebb bért egy társadalmilag felelősen viselkedő cégtől. Érdekes ugyanakkor, hogy nálunk a környezetvédelem áll a kívánalom lista élén, míg európai szinten éppen a tisztességes bér - derül ki a Nielsen kutatásából.

Mind vásárlóként, mind munkavállalóként az átlagnál jobban érdekel minket, hogy egy vállalat programjában helyet kap-e a társadalmi felelősségvállalás - derül ki a Nielsen nemzetközi omnibusz kutatásából. Eszerint a magyar felnőttek több mint 60 százaléka részesíti előnyben mint vásárló vagy munkavállaló az olyan vállalatokat, amelyek nyereségükből tervszerűen visszajuttatnak valamennyit társadalmi célokra. A magyarok elvárás-listájának élén a környezet megóvása, a mélyszegénység megszüntetése és a rendes bér fizetése állnak.

Miközben a megkérdezett magyarok kétharmada (67%) vásárol szívesebben olyan vállalatoktól, amelyek programjában szerepel a társadalmi felelősségvállalás, addig az európai átlag mindössze 55 százalék. A románok 63, míg a lengyelek 62 százaléka számára tényező a céges CSR, míg a környező országok közül messze kilógnak lefelé a csehek a maguk 43 százalékával.

Abban is az európai - 54 százalékos - átlag felett vannak a magyarok, hogy munkavállalóként mennyire preferálják a társadalmi felelősségre hangsúlyt helyező cégeket. Itthon 61% számára fontos ez a tényező munkahely választáskor. Érdekes, hogy az európaiak 19 százaléka alacsonyabb bért is elfogadna ilyen munkaadóknál, a magyaroknak viszont csak 12 százaléka lenne hajlandó egy ilyen engedményre. Abban viszont már hozzuk az európai átlagot, hogy mekkora arányban vagyunk hajlandóak többet fizetni azokért a termékekért, szolgáltatásokért, amelyek közcélokat támogató cégektől származnak. A magyarok 32 százaléka tesz így, ez egyezik a 28 európai piac átlagával.

Abban már eltérés tapasztalható, hogy mely társadalmi célok a legfontosabbak. A magyarok listáján a környezet megóvása (65 százalék), a mélyszegénység és az éhezés megszüntetése (62%), a rendes bért fizető munkahelyek létesítése (59%) és az ivóvíz elérhetőségének növelése (56%) szerepel az élen. Ezeket a természeti csapások következményeinek enyhítésében való közreműködés (44%), a kkv-k támogatása (43%), illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések, rák, krónikus tüdőbaj, diabétesz és hasonló "népbetegségek" leküzdésében való részvétel (42%) követi. Az európai átlag alapján viszont a rendes bért fizető munkahelyek létesítése áll az élen (66%), ezt a környezet megóvása (61%), a mélyszegénység és éhezés megszüntetése (50%), illetve a kkv-k támogatása (50%) követi.

"Kutatásunk feltárta, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalását Magyarországon a fogyasztók jelentős része pozitívan ítéli meg, más országokhoz hasonlóan. Ezért a piaci szereplőknek fontos megismerniük, hogy kik ezek a fogyasztók. Ugyanis nekik köszönhető, ha a vállalatok szociális, üzleti és marketing célokat is szolgáló erőfeszítései maximálisan megtérülnek" - mondta el Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen ügyvezető igazgatója. "Ahhoz, hogy egy vállalat eladásaira a közcélok érdekében kifejtett aktivitása hatást gyakoroljon, a fogyasztóknak először meg kell ismerniük egy cég erőfeszítéseit a társadalmi felelősségvállalás terén. A Nielsen tapasztalatai szerint a marketing ezirányú hatékonyságának növeléséhez a közösségi média egyre több országban kulcsfontosságú eszköz" - tette hozzá.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

20 órája

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.