A legtöbb jelentős médium már közölte a digitális marketinget idén várhatóan uraló trendek gyűjteményét. Sajnos a miénkhez hasonló apró piacok többnyire csak mellékesen, aggregáltan jelennek meg e cikkekben, ha egyáltalán. De mi akkor a helyzet Magyarországon? Úgy gondoltuk, érdekes lehet, ha ügynökségi szemszögből, saját tapasztalatainkra alapozva próbáljuk belőni, hol tart a hazai piac. Vigyázat, erősen szubjektív tartalom Buzás Gábortól, az Extreme Net munkatársától.

A digitális ügynökségek többnyire égnek a vágytól, hogy egy-egy újdonságot minél hamarabb kipróbáljanak, az ügyféloldal jellemző óvatossága azonban rendszerint gátat szab ennek, hiszen a korlátozott büdzsét a lehető legjobb, leghatékonyabb, és ami a fő, legbiztonságosabb módon kell elkölteni. Kicsit ellentmondásos a helyzet, hiszen egy adott eszköz gyakran éppen ezekre az igényekre tudna jobb megoldást nyújtani, a megrendelő szemében viszont félig-meddig joggal kísérletezésnek tűnhet a beemelése, csak kevesen vállalják fel a későbbi referencia szerepét.

Részben emiatt könnyen érezhetjük úgy, hogy a hazai piac le van maradva, rendre ugyanazokat a sablonmegoldásokat kell erőltetni, nincs igény a jól bevált gyakorlaton túlmenő, új megoldásokra. Ez azonban nyilvánvalóan nincs így, bármely piacon mindig kisebbségben lesznek a vállalkozó szelleműek, és érthető módon kevésbé mer kockáztatni egy olyan vállalkozás, amelynek adott esetben egy régióközpont felé is el kell számolnia a marketingköltségeivel, vagy amelynek egy szűkebb piacon, nagyon korlátozott büdzsével kell gazdálkodnia. Lássuk be, Magyarországon mindkét esetre bőven van példa, nagyobb időszakokra visszatekintve azonban már jól látszik, hogyan lesz a tegnap újdonságaiból a ma alapvető, jól bevált eszköze, és hogy a magyar piac is fejlődik, ráadásul nem is olyan nyugdíjas tempóban, mint ahogy azt néha érezzük.

Most pedig lássuk a külföldi trendeket és azok hazai vonatkozásait.

 

Mindent visz a videó 2016-ban

Az elmúlt évben az egyik legnagyobb figyelmet kapó eszköz egyértelműen az online videó volt. Az előrejelzések szerint a figyelem idén tovább fog fokozódni. A YouTube-dominancia olvadozni látszik a Facebook és a Twitter relatíve újdonságnak számító videófunkcióinak fényében, ezeknél azonban lényegesen nagyobb lökést fog adni az online videóhirdetések piacának az a tény, hogy a népszerű videómegosztót birtokló keresőóriás is beszáll a buliba, és hamarosan meg fognak jelenni a találati listába ágyazott videóhirdetések is. Időszerű lépés, tekintve, hogy a két legnagyobb konkurenciának számító Yahoo! és Bing is kísérletezik hasonlóval, de a mi szempontunkból ez többé-kevésbé lényegtelen.

Ami valóban számít, az a végeredmény: videóhirdetésekkel lényegében bárhol, bármikor, és ami a fő, a felhasználói folyamatba ágyazva érhetjük el a kívánt célcsoportokat. Hogy miért jó ez nekünk? Az Egyesült Államokban 2015-ben több időt szánt az átlagfelhasználó videotartalmakra, mint közösségi médiára, s az arány egyre javul az előbbi javára. Magyarországra vonatkozóan sajnos nincs ilyen adatunk, de ez pont egy olyan jelenség, amelyet tágabb környezetünket megfigyelve mi is igazolhatunk. Ha nem is billent még át az arány, a videó népszerűsége hazánkban is egyre nagyobb ütemben nő; de vajon milyen mértékben használják kommunikációs célokra?

Mindenképpen jó hír, hogy az elmúlt év kampányait elnézve mind bátrabban nyúlnak ehhez a megoldáshoz az ügyfelek, annak ellenére, hogy nem a legolcsóbb eszközről van szó, bár némi ötletességgel alaposan lefaraghatók a költségek, ráadásul egy tévészpottal összehasonlítva messze kifizetődőbb megoldást jelent. Utóbbi összevetés persze sántít egy kicsit; a videóreklámot másképp kell felépíteni, pár másodperc alatt meg kell ragadni vele a figyelmet, nem lehet a végtelenségig nyújtani, és precízen, adott esetben rugalmasan kell célozni. Ez azt is jelenti, hogy az ügyfél beidegződéseit sok esetben fel kell számolni, gyakran egyértelműen jelezni kell, hogy egy-egy változtatási igény a teljes kampánykoncepció sikerét veszélyeztetheti.

Mindent egybevetve az online videó költések jó eséllyel Magyarországon is ugrásszerűen növekedni fognak, az áttörés azonban talán még odébb van. Az idei év inkább az ügyféloldal rutinszerzésének, edukációjának a jegyében fog még telni, ez a feladat pedig elsősorban az egyes ügynökségekre hárul majd.

 

Felrobban a mobilapplikáció-piac

Ember legyen a talpán, aki a gomba módra szaporodó alkalmazásokkal még lépést tud tartani. Ettől függetlenül a szakértők minden eddiginél nagyobb rohamra számítanak, az ok pedig, mint megannyi más esetben, egy Google-szolgáltatásra, az appindexelésre vezethető vissza. Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy mobilon való kereséskor a találati listánkban már az egyes applikációk tartalma is feltűnhet. De miért nőne ettől exponenciálisan az alkalmazás-piacterek választéka? Jogos kérdés, pláne, hogy nem új szolgáltatásról van szó: a Google már 2013 óta lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy a webkontenthez hasonlóan az applikációk tartalmához is hozzáférést biztosítsanak a Googlebot számára. A közelmúltra azonban számos további fejlesztés ért be, amelyek valóban átformálhatják az információ tálalásának módját, és komoly mértékben nőhet azon tartalomszolgáltatók tábora, amelyek a weboldalról dedikált applikációra terelik a felhasználókat. A leglátványosabb példa erre, hogy míg korábban csak a már telefonra telepített alkalmazásokat indexelte a Google, ma már nem installált applikációkból származó információkat is meg tud jeleníteni. Az app irányába való terelést várhatóan az is segíteni fogja, hogy miként a mobilra optimalizált weboldalak, úgy az alkalmazások is jó eséllyel jobb helyezéseket tudnak majd elérni a találati listában.

Hazai szemmel nézve talán ez a legkevésbé fontos változás, tekintve, hogy a magyar applikációkínálat továbbra is relatíve szűkös. Kivételt jelentenek ez alól azok a cégek, amelyek nem kizárólag a magyarországi piacban gondolkodnak, számukra természetesen óriási lehetőséget kínál az alkalmazásindexelés. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell lépést tartani, továbbra is módfelett javallott a mobiljelenlét erősítése, de mivel egy-egy fejlesztés milliós tételt jelent, kivételesen engedélyezett lehet a kivárás a best practice körvonalazódásáig.

Emellett Magyarországon maga a mobilapplikáció fogalma sem került be az alapvető szükségletek közé márkatulajdonosi oldalon, sok esetben még a mobiloptimalizált weboldal sem. Sajnos számos jól ismert márkánál is gyakran a tucatappok színvonala köszön vissza, amelyek esetében inkább a „valami legyen, mert most ez a menő” mentalitás érezhető, mintsem a valódi újítási szándék. Persze vannak biztató jelek, olykor egészen egyedi és kreatív megoldások születnek, de mind közül talán épp ez az a trend, amelyre most nem kell annyira figyelnünk.

Az igazat megvallva a nemzetközi robbanás sem feltétlenül fog bekövetkezni, vagy inkább fogalmazzunk úgy, nem az indexelés miatt. A mobiljelenlét fokozása általános elvárás gyakorlatilag minden egyes gazdasági szektorban – egyesek applikáció, mások optimalizálás formájában képzelik ezt el, jelenleg talán még mindig utóbbi a legkézenfekvőbb megoldás. A kínálat nyilván bővülni fog, ahogy eddig is történt, de többszörösére talán nem fog duzzadni.

 

Egyértelműen az asztali gépek fölé kerekedik a mobilplatform

Ezt nem különösebben kell magyarázni, hazánkban is elképesztő tempóban veszi át az uralmat az okostelefon szinte minden téren. Ez az a terület azonban, ahol óriási lehetőség előtt állnak a hazai cégek, mivel két kulcsfontosságú területen továbbra is várat magára az a megoldás, amit az egész piac elé lehet állítani követendő példaként, a vetélytársakat maga után húzó „bezzegapplikációként”. Nem másról van szó, mint a mobilwebshopokról, illetve a pénzügyi szolgáltatók teljes értékű tranzakciós felületéről. A meglévő lehetőségek egyelőre nem az igaziak, sok esetben a webes felületek egy az egyben történő leképezéséről beszélhetünk, néha ráadásul korlátozott formában. Önmagában ezzel még nem is lenne probléma, ha a specifikusan a mobilplatform jellegzetességeire építő pluszfunkciók társulnának hozzájuk, de ilyesmivel legfeljebb elvétve találkozunk. Mindenesetre a potenciál adott, akár még piaci pozícióján is nagyot javíthat az a vállalkozás, amelyik idejében kapcsol, és valami egyedit tesz le az asztalra.

 

Lendületet kapnak az okoskiegészítők

Ha van olyan előrejelzés, amelyre érdemes gyanakvással tekinteni, akkor ez az. Vagy addig fogják ismételgetni ezt a jóslatot, amíg egyszer be nem jön, vagy addig, amíg egyértelműen el nem tűnik a süllyesztőben. Ami az előző évhez képest változást jelenthet, az a „filléres” kiegészítők, okosórák, -szemüvegek, -csuklópántok minden eddiginél nagyobb tömegben való elérhetősége. Nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a könnyebb hozzáférés fellendíti a keresletet, de a nagy tételben, olcsón megvásárolható, akár perszonalizálható kiegészítők jó eséllyel jelenhetnek meg egyes kampányok kapcsolt ajándékaként. Ráadásul ezeket akár a promotált szolgáltatásra is fel lehet fűzni, egy-egy applikációval együttműködve mindenképpen vonzóbb alternatívát jelenthetnek egy logózott pendrive-nál vagy tollnál.

 

Emelkedő hirdetési árak

A nagyobb kereslet rendszerint az árak emelkedését is magával hozza, ez pedig Magyarországon sem lesz másképp, habár komoly drágulásra nem számítunk. Ezzel együtt előfordulhat, hogy ugyanaz a büdzsé ezúttal kevesebbre lesz elég, mint egy évvel ezelőtt, ne felejtsük el ugyanakkor, hogy a digitális marketing az a terület, ahol elsősorban az ötleten múlik a siker. A korlátozott forrásoknál kevés dolog ösztönzi jobban a kreativitást, a folyamatosan változó digitális térben pedig némi túlzással bármikor megtalálhatjuk a számunkra legjobb, legköltséghatékonyabb megoldást.

Visszatérve ahhoz a kérdésfelvetéshez, mennyire vagyunk elmaradva a „fejlett Nyugathoz” képest, a fentiekből is látszik, hogy messze nem annyira, mint amennyire egyesek gondolják. Valamennyivel több bátorságot és kezdeményezőkészséget vitán felül elbírna a piac, de ezzel együtt is a lemaradás már inkább hónapokban, mintsem években mérhető.

A cikk szerzője Buzás Gábor

Nézze meg Buzás Gábor teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.