2013. augusztus 30.

Lassult a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedése

Hogyan alakul a sajátmárkás termékek értekesítése? Többek között ez is kiderül a Nielsen adataiból.

Az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a láncok saját márkás termékeiből kis mértékben nőtt idén az első félév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Kereskedelmi márkás élelmiszerekkel a boltok mintegy 168 milliárd forint forgalmat értek el idén az első félévben, míg háztartási vegyiáruval és kozmetikummal több mint 27 milliárd forintot. Többek között ezt állapítja meg az elemzés, amit a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat végzett.

Élelmiszernél a kiskereskedelem vásárlói által idén a hat hónap alatt kiadott pénz 25,5 százaléka jutott kereskedelmi márkákra, míg a tavalyi hasonló periódusban 25,1 százalék. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 35 százalék, mind az idei, mind a tavalyi féléves időszak során.

Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál a boltok bevételének 17,7 százaléka származott kereskedelmi márkás termékért január-júniusban, ahogyan egy évvel korábban is. Mennyiség szempontjából az évek óta tartó növekedés megszűnt; ugyanis 36,8 százalékról 35,6-ra csökkent a kereskedelmi márkák piaci részesedése, féléves összehasonlításban.

- A láncok nem csak alacsony áron kínálnak kereskedelmi márkás termékeket, hanem egyre nagyobb részüket magasabb árszegmensekben is megtalálják a vásárlók - tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket mint például CBA, Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, például a Sparnál S-budget, a dm-nél Denkmit, stb.

- Az élelmiszerek között értékben legalacsonyabb a saját márkák részaránya alkoholos italoknál 14, édességeknél 18, forró italoknál 21 százalékkal. Ennek megfelelően ezekben a termékcsoportokban legmagasabb a gyártói márkák mutatója; 86, 82, illetve 79 százalék az első félév során – mondja Kocsis Eszter.

Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya mind értékben, mind mennyiségben. Ez a gyártói márkák erősödését jelzi többek között szénsavas üdítőitaloknál, tejfölnél, margarinnál, édes keksznél és jégkrémnél. Háztartási és vegyiáruk, illetve kozmetikumok között példaként említi a háztartási papírárukat és a fogkefét, amelyeknél szintén javult a gyártói márkák piaci pozíciója.

Ami a bolttípusokat illeti, a diszkontok bevételük közel kétharmadát kereskedelmi márkás termékekkel érik el. Arányuk élelmiszernél 65, háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál pedig 62 százalék a diszkontokban, érték szempontjából. Az előbbi mutató 2, utóbbi pedig 3 százalékponttal nagyobb idén az első félév során, mint tavaly.

Hipermarketben és a láncok nagy eladóterű élelmiszerüzleteiben mind érték, mind mennyiség szempontjából csökkent a kereskedelmi márkák részaránya élelmiszernél, valamint háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál is.

Drogériákban átlagosan erősödött a kereskedelmi márkák piaci pozíciója

A Nielsen egyik felmérése szerint a megkérdezett magyar vásárlók 55 százaléka ugyanannyi kereskedelmi márkás terméket szokott venni, mint egy évvel korábban.

Többet, mondta 31 százalék. A válaszadók nagy része, 63 százaléka azért, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Második leggyakrabban említett ok, hogy „a kereskedelmi márkák valóban jó értéket nyújtanak az ember pénzéért”.

A megkérdezettek további 8 százaléka kevesebb kereskedelmi márkás terméket vett, éves összehasonlításban.

A Nielsen által mért élelmiszerek – értékben mért – teljes forgalmából a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése az egyes üzlettípusokban, százalékban

Üzlettípus

2012. első félév

2013. első félév

Hipermarket

14

13

Láncok nagy üzletei

21

20

Diszkont

63

65

Láncok kis üzletei

18

18

Független

8

8

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.