Marketing
Legyen Budapest Európa startup központja!
Az Infotér és a kormány célja a csábító környezet, a vonzó és élhető startup ökoszisztéma kialakítása, hogy ne csak magyar vállalkozások, hanem külföldiek is megtalálják helyüket Budapesten.
Európa egyik legambiciózusabbja a magyar kormány által meghirdetett digitális fejlesztési program, állítja az Infotér munkatársa. Azonban ma még semmilyen statisztikai adat nem létezik arról, hogy hány startup vagy annak tekinthető vállalkozás működik Magyarországon. Persze nehéz a fogalom meghatározása is, így az alapoknál kellett kezdeni a munkát. Szakolyi András, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) startup-okkal foglalkozó szakértője és Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs program vezetője, a Digitális Startup Stratégia koordinátora erről beszélt az Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett Információs Társadalom Parlamentje konferencián tartott előadásuk kapcsán.
A Kormány felkérésére, a Digitális Jólét Program részeként elkezdődött a Digitális Startup Stratégia elkészítése, amely szeptember végéig két fontos mérföldkőhöz fog eljutni:
- Elkészül egy valós, 2016-ban érvényes helyzetelemzés a vállalkozásokról, vállalkozókról, akik startupperként tevékenykednek. „Ennek a helyzetelemzésnek a része lesz egy közigazgatáshoz kapcsolódó áttekintés is, mely áttekinti az ökoszisztéma fejlesztésének legjobb nemzetközi gyakorlatait.”
- Meghatározásra kerül egy cél és eszközrendszer az ökoszisztéma fejlesztéséhez, hiszen a stratégia legfontosabb célja, hogy Budapest és szűk környezete nemzetközi szinten is felkerüljön a startup központok térképére.
„Sokat halljuk a startup szót, de nem mindig helyesen alkalmazzuk. Általában újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokról van szó, melyeket többnyire termék- vagy üzleti modell innováció jellemez. Ezek a cégek nem kizárólag a magyar piacra koncentrálnak, hanem nemzetközi porondra törekednek” – határozza meg a fogalmat Szakolyi András, az Infotér startup-okkal foglalkozó szakértőjével.
Magyarországról három-négy céget említenek, amelyek itt indultak, innen nőttek nemzetközi nagyvállalattá, ezek a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, IND. Ezek a cégek azok, néhány más társukkal együtt, amelyek sikerrel léptek ki a globális piacra, sikeresen vonzottak be befektetőket, mégis Magyarországon, Budapesten teremtenek munkahelyeket, fizetik az adójuk egy részét.
Van még hely a térképen
„A hozzánk hasonló kiindulási helyzetű országok közül talán a chilei, az észt és a portugál állami szerepvállalás a legsikeresebb” – mondja Ács Zoltán. „Portugália a kétezres évek elején ugyanonnan indult, mint Magyarország. Ma pedig az angyalbefektetések összege eléri az összes németországi angyalbefektetés 60 százalékát, ami arányait tekintve egészen kimagasló teljesítmény. Portugália mára több fontos nemzetközi webes és startup konferencia helyszíne, kiváló akcelerátorai, tapasztalt befektetői és sikeres startupjai vannak” – tette hozzá.
Az Infotér által meghatározott cél éppen ez: megfelelő környezetet, ökoszisztémát teremteni az induló vállalkozásoknak.
A startup ökoszisztéma
Az ökoszisztéma a természeti környezet leírásából átvett kifejezés, és világszerte arra utal, hogy nem egyszerű gazdasági, adózási, vagy támogatási politikáról van szó, hanem egy összetett rendszerről. Éppen ezért a Digitális Startup Stratégia több sarokponttal is számol ezen a területen.
Elsősorban a vállalkozási kedv emelése lehet kiemelt állami cél, hiszen hazánkban a vállalkozók megítélése még mindig nagyon negatív, az EU-s országok közül az utolsó helyen kullogunk a témában. Ez fontos célja a programnak, mivel a startupok, és vállalkozások fejlesztése nem csak szabályozási, hanem kulturális kérdés is. Az előbbi területen a Kormány tud tenni, az utóbbinál viszont erős tudatformálásra van szükség, amiben szerepet vállalhat az Infotér és a Design Terminál is.
„Emellett szükség van a 30-40-es korosztály bevonzására a vállalkozói létformába” – mondta Ács Zoltán. „Hatalmas potenciál rejlik ebben a generációban, ugyanis a legsikeresebb startupperek közülük kerülnek ki. Ma Magyarországon még nem elfogadott, nem kiforrott az a mentalitás, hogy a startupperek az ötletüket folyamatosan teszteljék, a félkész, vagy béta terméket mihamarabb nyilvánosság elé vigyék. Ezzel a problémával is foglalkozik a Digitális Startup Stratégia.”
A Digitális Jólét Program támogatásával egy új portál is készül, amely a Budapest Makers nevet viseli majd. A térképalapú adatbázis olyan felületet fog biztosítani a vállalkozást indítani akaró hazai fiatalok vagy épp a magyar és külföldi befektetők számára, amelyen megtalálják a számukra fontos információkat és témákat.
Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Ács Zoltán szerint a legfontosabb az aktív üzleti angyalok támogatása, valamint egy adókedvezmény-rendszer bevezetése, a co-investment sémák létrehozása. A co-investment sémák lényege, hogy az angyalbefektető tőkéje mellé az állam is beszáll egy jelentősebb összeggel, ezzel többszörözve az angyalbefektetés hatását és csökkentve a befektető kockázatát. Az angyaloknak nyújtott adókedvezmény pedig segít ösztönözni a befektetési hajlandóságot, és szintén csökkenti a kockázatokat.
„Fontosnak tartjuk a női vállalkozók támogatását és ebben a tekintetben nem állunk rosszul. Mintaként Santiago (Chile) lebeg előttünk: míg a Szilícium völgyben 10% alatti a női startup vezetők aránya, ráadásul folyamatosan csökken, Chilében a legmagasabb az arányuk, 20% feletti. Mi is ehhez hasonló mutatót szeretnénk elérni” – tette hozzá Ács Zoltán.
A munkaerőhiány leküzdése
A startupok fejlődésének, az ökoszisztéma megteremtésének egyik legsarkalatosabb kérdése a programozóállomány, még akkor is, ha nem IT cégekről beszélünk. A Digitális Startup Stratégia azokat a vállalkozásokat kívánja helyzetbe hozni, amelyeknek fontos része a digitális technológia.
A Prezi design cég, vagy IT? – teszik fel a kérdést. A Ustream sem csak informatikai vállalkozás, hanem videómegosztó. Nem csupán klasszikus programozó cégeket akarunk támogatni, hanem minden olyan gyors növekedést prognosztizáló vállalkozást, amelynek lételeme, működési alapeleme az információs technológia. És sajnos mind a programozói, mind a tartalomfejlesztési területeken is jelentős a munkaerőhiány.
„A Digitális Exportfejlesztési Stratégia és az Infotér adatai szerint ma Magyarországon 22.000 programozó hiányzik a munkaerőpiacról.”
Ez hatalmas szám, a jelenlegi képzéssel ezt lehetetlen pótolni, és egészen addig nem is lesz könnyű, amíg Angliában, Németországban a fizetések akár a tízszeresét teszik ki a magyar bérnek. Ennek a problémának a megoldására is tesz javaslatot a stratégia, olyan egyedi módszert javasol, amelyben egyfajta fordított startup vízum kerül bevezetésre, amellyel idecsábíthatóak képzett programozók a világ minden részéről.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.