A Jó. Szerencse. Soros (Good. Fortune. Soros) című alkotás korántsem nyerte el mindenki tetszését.

Soros György amerikai tőzsdespekuláns életéről készített dokumentumfilmet Jesse Dylan, az irodalmi Nobel-díjas énekes, Bob Dylan fia.

A rendező személyének kiválasztása nem véletlen, ugyanis Dylan éveken keresztül dolgozott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF)

- hívta fel a figyelmet az alkotásra a V4NA hírügynökség.

Már a film ajánlója leszögezi, hogy Soros György milliárdos aktivista, korunk egyik legbefolyásosabb és legellentmondásosabb alakja, aki többek között akkor vált hírhedtté, amikor 1992-ben egymilliárd dollárt keresett azzal, hogy a Bank of England "ellen fogadott".

Az ajánló szerint Soros Györgyöt jobbról és balról is azért támadják, mert a világ olyan kérdései felé mert fordulni, mint a szabad választások, a sajtószabadság vagy a kisebbségek jogai, és harcában saját anyagi forrásait használja fel.

A filmmel kapcsolatban kritikák is születtek, amelyek közül számos negatív véleménnyel volt az alkotásról. Ezek szerint a film főleg arról szól, hogy Soros György a globális emberi jogi ügyek támogatója, és mint ilyent szinte kizárólag kedvező megvilágításban mutatja be.

A Variety például azt írta,

ha a Soros-szervezetnek lenne egy látogatóközpontja, ahol turistákat fogadnának, ott biztosan ezt a filmet vetítenék folyamatosan.

A portál arra is kitér, hogy a propagandafilmben bevágnak ugyan videókat Soros György kritikusairól, azonban senkit nem szólaltatnak meg a Fox News népszerű műsorvezetőjén, Tucker Carlsonon kívül. Legalábbis ő az egyetlen, aki a kész filmben feltűnik. Azt nem tudni, hogy más bírálókat meginterjúvoltak-e. A Variety megjegyzi, hogy Carlsonnál olyan szavak hangoznak el - mint például az "abortusz" -, amelyek a filmben máshol nem tűnnek fel.

A The New York Times szerint a film "hagiográfiaként nem célzott; témáról témára ugrál, a legjobb esetben is önkényesnek tűnő klipekkel". A kritikában a lap leszögezi, hogy

a film nem objektív portré és nem is akar az lenni.

Érdekes továbbá, hogy a New York Times hagiográfiaként utal a filmre, ugyanis ez a tudomány a szentek és a szentség hírében elhunytak életének kutatásával, bemutatásával és értékelésével foglalkozik.

Istenként tekintett önmagára

A kritikákról cikket közölt a Zsidó Távirati Iroda (Jewish Telegraphic Agency) is. Ezt többek között a The Jerusalem Post és a Haaretz is átvette. A The Times of Israel pedig

"egydimenziós reklámnak" írta le a filmet, amely kevesebb információt ad Soros Györgyről, mint a Wikipédia oldala.

A film beharangozójában a tőzsdespekuláns maga mondja el azt, hogy "fantáziált a világmegváltásról".

E megszólalás kapcsán a V4NA összeállítása arra emlékeztet, hogy a messiáskomplexus visszatérő motívum Soros György életében, és a milliárdostól az Independentnek adott interjúját idézi 1993-ból:

"Ez egyfajta betegség, amikor valaki istenként tekint önmagára vagy a mindenség megteremtőjének tartja magát. De bevallom, amióta elkezdtem kiélni, megélni ezeket a gondolatokat, már nem érzem magam kényelmetlenül."

A tőzsdespekuláns a The Alchemy of Finance című könyvében pedig még azt is bevallotta, hogy egyfajta istenként tekintett önmagára.

Soros György és a holokauszt

A film beharangozójában a holokauszt is szóba kerül. Ennek kapcsán a V4NA cikke arra emlékeztet, hogy Soros György korábban elmondta: megedződött a világháború alatt. Zsidó származása miatt ugyanis kereszténynek álcázta magát, hogy elkerülje a deportálásokat, majd pénzen vett álkeresztapja mellett segítette a magyarországi zsidók vagyonának elkobzását.

A CBS-nek adott 1988-as interjújában arról kérdezték, hogy nehezére esett-e végrehajtani a zsidók kisemmizését, hiszen ennek átélése, különösen zsidó háttérrel, bárkinek maradandó pszichés károsodást okozott volna. Soros György akkor egyszerűen közölte: egyáltalán nem esett nehezére, és nem érez bűntudatot.

Borítóképünk kivágás a film ajánlójából

Címkék: soros györgy