2011. április 13.

MRSZ: 161,71 milliárdos volt tavaly a reklámpiac

Nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó nettó becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). Az új módszertan alapján 161,71 milliárd volt a költés.

Nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó nettó becslését a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). Ha csak azokat a médiumokat nézzük, amelyek tavaly és idén is benne voltak a mérésben, akkor 6 százalékkal csökkent a reklémköltés. Viszont idén módszertant váltott az MRSZ, így végül 161,71 milliárd forintos 2010-es piacméretről számolt be. Ha ebbe belevesszük a mérésbe első alkalommal bekerült médiatípusokat is, akkor pedig 171,62 milliárdos a piacméret, ami messze meghaladja a 2009-es 162,02 milliárdot.

Idén új módszertannal készítette el becslését az MRSZ, ami némileg megbonyolította a számokat. Mint kiderült, ha csak a tavalyi mérésben is szereplő médiumokat vesszük, 6 százalékos csökkenés volt a reklámpiacon 2010-ben. Nem ez volt azonban a kutatási projektet vezető Skriba Judit által kommunikált fő szám, hanem a 161,7 milliárdosra becsült nettó költés, amely alig kevesebb, mint a 2009-es 162 milliárd. A két szám azonban nem vethető össze teljesen. (Ráadásul, ha mindent összeadunk, tehát nem csak kibővült mérésű szegmenseket, hanem az új médiatípusokat is, akkor 171,62 milliárdot kapunk!)

Reklámköltés változása (MRSZ becslés)

Idén ugyanis több szakmai szervezetet bevontak a becslés elkészítésébe, így abban részt vett a MEME, a MAKSZ, az MLE, az MKMSZ és az IAB is. Így több olyan adatsorra is támaszkodhattak, melyeket egy független bizalmi kéz összesített (MEME, IAB esetében). A később "felnettósított" MEME netnet számokban ráadásul a barter nem szerepelt, a szponzoráció viszont igen. Emellett új reklámeszközökkel, médiumokkal is bővült a mérés.

A sajtó szegmensbe bekerültek az önkormányzati lapok, a közterületbe az óriásplakátok és a citylightok mellett "egyéb eszközök" is helyet kaptak. Ez utóbbiba viszont nem tartoznak bele az ambient felületek, amelyek külön tételként kerültek a tortába. Ez utóbbi viszont azt jelenti, hogy - szemben a korábbi törekvésekkel - nem egységesen, tágabb out-of-home szeletként került be a közterület, hanem két részletben.

A módszertani változás miatt van az is, hogy bár a tévénél szereplő 2010-es 68,6 milliárd forint magasabb, mint a 2009-es 65,39 milliárd, mégis 3 százalékos csökkenésről számolt be az MRSZ. (Tavaly az MRSZ becslését használták, idén pedig a MEME adatokból csináltak nettó számokat). A sajtó 50-ről 43,7 milliárdra esett, ami 12,6 százalékos csökkenés. Viszont utóbbi szegmensben bekerültek az önkormányzati lapok 2,9 milliárddal. Az internetes költés 23,3 milliárdról 27,27 milliárdra emelkedett (+16%).

Reklámköltés 2009/2010 (MRSZ becslés)

A közterület stagnált és 14,3 milliárdot tett ki 2010-ben. Ez utóbbi szegmens viszont duplán bővült, mivel a "normál" közterület szeletbe bekerültek a nem hagyományos plakáthelyek, épülethálók, tb. is, ezzel bővítve a költést, ráadásul, külön tételként bejött az ambient is, 2,55 milliárd forinttal. A rádiónál simább, bár szomorúbb a helyzet: 8,19 milliárdról 7,14 milliárdra csökkent. A mozi a 2009-es 0,8 után 2010-ben 0,7 milliárdos nettó költést vonzott.

Reklámtorta 2010 (MRSZ becslés)

Ezzel a tavalyi reklámtorta legnagyobb szeletét a tévé hasította ki 40 százalékkal, melyet a sajtó (27,2%), az internet (15,9%), a közterület (10,9%), a rádió (4,2%), az ambient (1,5%) és a mozi (0,4%) követett.

A megkérdezett szakemberek a tévé, a sajtó, a közterület és a rádió kapcsán inkább csökkenésre, a mozi esetében stagnálásra számítanak 2011-ben, míg a net mindenki szerint nőni fog.

Címkék: reklámköltés mrsz

Magyarországon startol az UNICEF új programja

5 órája

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.