Hogyan tud érvényesülni egy magyar márka a nemzetközi versenytársakkal szemben, milyen tapasztalatokat szereztek az Amazonon történő értékesítéssel, és miért izgalmasabb a versenyúszók piaca, mint a wellness fürdőruháké? A jövő évtől már FINA-világversenyeken is használható úszódresszt fejlesztő Manta Swim Kft.-nél Andrusch János ügyvezető igazgatóval és Horváth Violetta brand managerrel beszélgettünk.

Hogyan született meg a Manta márka gondolata?

Cégünk 22 évig a Speedo termékek kizárólagos forgalmazója volt Magyarországon, egyúttal – Európában egyedüliként – gyártási jogokkal is rendelkezett. Amikor a Speedo nagykereskedelmét befejeztük, két évtized alatt felhalmozódott tapasztalataink alapján megalkottuk a saját úszómárkánkat. A márkanév egyébként személyes tapasztalatból született: búvárkodás közben lenyűgöztek a 4-5 méter átmérőjű manta ráják, amelyek szinte repülnek a vízben. Ezt tükrözi a Fly in the Water szlogen is.

 

A Manta márka fejlesztésének alapfilozófiája, hogy minőségben nem maradhat el a piacvezetőktől, viszont legalább 20 százalékkal olcsóbbnak kell lennie, hiszen még nincs mögötte 80 évnyi történelem.

 

Ahhoz, hogy márkáról beszéljünk, teljes kollekcióval kellett megjelennünk a piacon, az úszósapkától a papucsig. A forgalom java részét viszont mindig is a szemüveg és az úszódressz adta. Minden termékünk a vizes környezethez lett kialakítva: a beach short gyorsan szárad és a zsebében lévő lyukakon kifolyik a víz, a papucs talpán vízelvezető barázdák vannak a jobb tapadás érdekében.

Nemrég pedig Baracuda néven kifejlesztettünk egy versenydresszt férfi, női, kisfiú és kislány változatokban, amit a FINA nagyon szigorú előírásainak megfelelően gyártottunk le, és 2018. január 1-től nagy nemzetközi versenyeken is használható. Technológiában a legkorszerűbb anyagokat használja, de mivel törekedtünk arra, hogy ne a 80-150 ezer forintos dresszek sorába lépjünk be, hanem egy megfizethető terméket hozzunk létre, nem lézerhegesztett, hanem varrással készült.

A piaci szegmensek hogyan alakulnak? Laikusként a versenydresszeket inkább erődemonstrációként értékeli az ember, míg a nagyobb üzletet a hobbipiacban látja.

Szerintem a wellness-piac jóval kisebb, mert nagyon sok idős ember jár, akik a 45 éves koruk körül megvásárolt fürdőruhát hosszú évtizedekig hordják, míg a fiatalok nálunk többnyire abban a beach shortban vagy bikiniben mennek be a wellnessbe, amiben strandolni szoktak. A világban jellemzően az egyszínű, nyugodtabb színvilágú, picit többet takaró ruházat tartozik a wellness-kultúrához, de nálunk keveset költenek kifejezetten wellness-fürdőruhára.

Az úszás viszont a második legnagyobb tömegsport.

Kötelező úszásoktatás van, gyerektermékből, úszószemüvegből rengeteget eladunk. Sok senior úszó van, a vb-n meg is lepett minket, milyen tömegben úsznak idősebb korban, 40-50 évesen is versenyszerűen az emberek. A célcsoportunk egyrészt a junior korosztály, akiknek még évente kell új dresszt venni, és erre a szülőknek nincs 60-80 ezer forintjuk. Másrészt a masters korcsoport igényli a kedvezőbb árú termékeket, akiknek nincsen szponzoruk, és saját zsebből kell kigazdálkodniuk a felszerelést. A cél a FINA-dresszel is az volt, hogy egy gyerek- vagy senior úszó el tudjon vele indulni olyan versenyeken, ahol még nem a világcsúcs-részidők számítanak.

Maga a termék az itthoni gyártási alapokon épült fel. A fejlesztés is Magyarországon zajlik?

A folyamataink abszolút nemzetköziek. A fejlesztés magyar irányítással zajlik. Az adott termékhez legmegfelelőbb, klórálló alapanyagokat világszerte keressük, a gyártás Magyarországon, Európában és a Távol-Keleten történik, akár egyes részfolyamatok megosztásával. Előfordulhat, hogy a japán alapanyagot Olaszországban filmnyomják, és az összeállítás nálunk történik.

A disztribúció milyen csatornákon történik?

Kereskedelmi partnerünk a Hervis, a budapesti Swimstore-unk a legnagyobb úszó szaküzlet az országban. Emellett van egy saját üzletünk a szentendrei uszodában, egy Magyarországra szállító webshopunk, valamint a húsznál több tagból álló Swimbox-hálózatunk. Wellness-központokkal és uszodákkal állunk partneri kapcsolatban, ott alakítottunk ki értékesítési pontokat. Pop up Store-unk pedig versenyhelyszíneken értékesít.

Ezek multibrand értékesítési pontok, mint a Swimstore, vagy csak a Manta márkát képviselik?

Igyekszünk olyan úszókínálatot adni, amelyben a fontos dolgok – az Arena kivételével – egy helyen megtalálhatóak. A top versenykategóriát a Mantával nem célozzuk meg, azt tudja a Speedo, és újabb márkaként a Michael Phelps.

Külföldi jelenléte van a márkának?

Exportpartnereink vannak Romániában, Németországban, Lettországban és Litvániában, emellett a környező országokban szeretnénk erősebb pozíciókat elérni. A legfontosabb nemzetközi csatorna pedig az Amazon, ahol a londoni központtal állunk kapcsolatban.

Az Amazonnal kisebb magyar cégként milyenek a tapasztalatok? Hogyan lehet velük együttműködni, és mekkora a zaj, amiben ki kell tűnni a termékkel?

Az Amazonon nagyon nehéz kitűnni: a Google-höz hasonló hirdetési rendszert üzemeltetnek, és óriási pénzekbe kerül, ha valaki hirdetni szeretne náluk, ezért próbálunk arra törekedni, hogy a termékeinkre a tulajdonságaik alapján találjanak rá.

A kapcsolattartás sem egyszerű: óriási a szervezet, mi egy automatán keresztül beszélgetünk velük, és szinte mindig más specialistához kerülünk. Ráadásul óriási adatmennyiséget kell mozgatnunk, de örülünk a lehetőségnek, hogy egy magyar márkát értékesíthetünk náluk. A FINA-versenydresszünkkel kapcsolatban is nagyon bizakodóak vagyunk a csatornát illetően.

Ezen a piacon van néhány régi és erős márkanév, amelyet főleg a profi felhasználók között sokan ismernek. Milyen eszközökkel, kommunikációval lehet felépíteni egy új márkát?

A Speedot 1991-ben kezdtük el forgalmazni, és azt tapasztaltuk, hogy a márka ismertté tételére éves szinten több tízmillió forintot kell fordítani.

Ha nem áll rendelkezésre százmilliós nagyságrend, akkor hosszú évek szívós munkája felépíteni egy márkát.

 

A marketingeszközök közül próbáljuk a legcélzottabb, leghatékonyabb megoldásokat igénybe venni. A versenyhelyszíneken egy kamionból átalakított pop-up store-ral jelenünk meg, Balaton-átúszástól a vidéki senior versenyekig. Ez elég látványos és nehezen megkerülhető.

A magyar szinkronúszó válogatott szponzorai vagyunk két éve, a veresegyházi triatlonosokat is támogatjuk, és jelenleg is több egyesületi megkeresésünk van.

 

Azt látjuk, hogy a médiaeszközök hatékonysága folyamatosan változik, és minden eltolódik az online eszközök irányába, amelyek költséghatékonyságban is jobbak.

Leginkább Google hirdetésekkel dolgozunk, Facebook-aktivitásaink vannak, és bizonyos szakoldalakon jelenünk meg, ahol az úszók tájékozódnak. Emellett a Swimbox-partnereinkkel kötöttünk marketing-megállapodásokat. Igyekszünk ott megjelenni, ahol az úszók is jelen vannak, hogy minél pontosabban eltaláljuk őket.

 

A szakoldalakon direkt hirdetések vagy PR-megjelenések a jellemzőek?

Volt már PR-cikkünk, de ez a ritkább, inkább bannereket szoktunk elhelyezni.

Ezek működnek még?

Hiszünk bennük, de nehéz mérni, hogy pontosan honnan érkezik egy vásárló: ha átkattintott az oldalra, majd kilépett, de egy héttel később bejött az üzletbe, akkor nem tudom a bannerhez kötni.

A budapesti vizes vb-re mivel készült a márka?

Az idei budapesti vb-re egy kollekcióval készültünk, melynek tervezésénél azt vettük figyelembe, hogy a Mantát, a világbajnokságot és a fővárost gyúrjuk egybe, de úgy, hogy ne ütközzünk bele a nemzetközi szövetség szabályaiba. Így jött létre ez a különböző vizes sportágakat szimbolizáló sorozat a Manta logó felhasználásával. Minden sportág megkapta a maga piktogramját, emellett belekerült a Budapest és a 17, valamint egyes daraboknál a magyar zászló, vagy épp az érmek színei is. Az volt az elképzelésünk, hogy a fotózás is kötődjön Budapesthez. Gerillafotózást folytattunk: két napig egy kisbusszal jártuk a várost, és az előre kiválasztott helyszíneken megálltunk elkészíteni a képeket. A Parlament előtt ez különösen izgalmas volt: az őrség egy darabig figyelte az eseményeket, de végül felszólítottak minket, hogy távozzunk.

A vb kapcsán angol nyelvű keresőkampányt is indítottunk, és ha a márkaneveket beírták, egyből rátaláltak az üzletünkre. Emellett szórólapoztunk és a villamosokon hirdetéseket, a metróban padlómatricákat helyeztünk el.

A bajnokság idején a Dagály sétányon sikerült megszereznünk egy területet, ahol szinkronúszó beach-et hoztunk létre homokos parttal, nyugágyakkal. Ott a hazai és külföldi versenyzők és szurkolók jelentős része megfordult a pop-up store-ban.

A márka ismertségét méritek a célcsoporton?

Rendszeresen találkozunk sportolókkal, velük beszélgetünk a márkáról, és az a tapasztalatunk, hogy félévről félévre egyre többen ismerik a márkát. De mi magunk is elmegyünk wellness-központokba, uszodákba, és látjuk, hogy kin van Manta. Szerencsére egyre népszerűbb a márka, napról- napra többen hordják. De ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, még hosszú évek innovatív, fáradságos és kreatív munkájára van szükség.

A cikk szerzője Csillag Zoltán

Nézze meg Csillag Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Monostor kezdett Facebook kampányba

1 napja

Kampányukat az Aeffect Communications segíti és Facebook posztok mellett a Forbes decemberi számában a monostor gazdálkodásáról is beszéltek.

Népszerűek a magyar márkamúzeumok

1 napja

A külföldi látogatók folyamatos érdeklődése mellett idén a magyaroknak kínált céges és családi programokkal értek el növekedést a Szamos, a Törley és a Zwack múzeumai.