Marketing
Magyar cég nemzetközi vizeken
Hogyan tud érvényesülni egy magyar márka a nemzetközi versenytársakkal szemben, milyen tapasztalatokat szereztek az Amazonon történő értékesítéssel, és miért izgalmasabb a versenyúszók piaca, mint a wellness fürdőruháké? A jövő évtől már FINA-világversenyeken is használható úszódresszt fejlesztő Manta Swim Kft.-nél Andrusch János ügyvezető igazgatóval és Horváth Violetta brand managerrel beszélgettünk.
Hogyan született meg a Manta márka gondolata?
Cégünk 22 évig a Speedo termékek kizárólagos forgalmazója volt Magyarországon, egyúttal – Európában egyedüliként – gyártási jogokkal is rendelkezett. Amikor a Speedo nagykereskedelmét befejeztük, két évtized alatt felhalmozódott tapasztalataink alapján megalkottuk a saját úszómárkánkat. A márkanév egyébként személyes tapasztalatból született: búvárkodás közben lenyűgöztek a 4-5 méter átmérőjű manta ráják, amelyek szinte repülnek a vízben. Ezt tükrözi a Fly in the Water szlogen is.
Ahhoz, hogy márkáról beszéljünk, teljes kollekcióval kellett megjelennünk a piacon, az úszósapkától a papucsig. A forgalom java részét viszont mindig is a szemüveg és az úszódressz adta. Minden termékünk a vizes környezethez lett kialakítva: a beach short gyorsan szárad és a zsebében lévő lyukakon kifolyik a víz, a papucs talpán vízelvezető barázdák vannak a jobb tapadás érdekében.
Nemrég pedig Baracuda néven kifejlesztettünk egy versenydresszt férfi, női, kisfiú és kislány változatokban, amit a FINA nagyon szigorú előírásainak megfelelően gyártottunk le, és 2018. január 1-től nagy nemzetközi versenyeken is használható. Technológiában a legkorszerűbb anyagokat használja, de mivel törekedtünk arra, hogy ne a 80-150 ezer forintos dresszek sorába lépjünk be, hanem egy megfizethető terméket hozzunk létre, nem lézerhegesztett, hanem varrással készült.
 |
A piaci szegmensek hogyan alakulnak? Laikusként a versenydresszeket inkább erődemonstrációként értékeli az ember, míg a nagyobb üzletet a hobbipiacban látja.
Szerintem a wellness-piac jóval kisebb, mert nagyon sok idős ember jár, akik a 45 éves koruk körül megvásárolt fürdőruhát hosszú évtizedekig hordják, míg a fiatalok nálunk többnyire abban a beach shortban vagy bikiniben mennek be a wellnessbe, amiben strandolni szoktak. A világban jellemzően az egyszínű, nyugodtabb színvilágú, picit többet takaró ruházat tartozik a wellness-kultúrához, de nálunk keveset költenek kifejezetten wellness-fürdőruhára.
Kötelező úszásoktatás van, gyerektermékből, úszószemüvegből rengeteget eladunk. Sok senior úszó van, a vb-n meg is lepett minket, milyen tömegben úsznak idősebb korban, 40-50 évesen is versenyszerűen az emberek. A célcsoportunk egyrészt a junior korosztály, akiknek még évente kell új dresszt venni, és erre a szülőknek nincs 60-80 ezer forintjuk. Másrészt a masters korcsoport igényli a kedvezőbb árú termékeket, akiknek nincsen szponzoruk, és saját zsebből kell kigazdálkodniuk a felszerelést. A cél a FINA-dresszel is az volt, hogy egy gyerek- vagy senior úszó el tudjon vele indulni olyan versenyeken, ahol még nem a világcsúcs-részidők számítanak.
Maga a termék az itthoni gyártási alapokon épült fel. A fejlesztés is Magyarországon zajlik?
A folyamataink abszolút nemzetköziek. A fejlesztés magyar irányítással zajlik. Az adott termékhez legmegfelelőbb, klórálló alapanyagokat világszerte keressük, a gyártás Magyarországon, Európában és a Távol-Keleten történik, akár egyes részfolyamatok megosztásával. Előfordulhat, hogy a japán alapanyagot Olaszországban filmnyomják, és az összeállítás nálunk történik.
A disztribúció milyen csatornákon történik?
Kereskedelmi partnerünk a Hervis, a budapesti Swimstore-unk a legnagyobb úszó szaküzlet az országban. Emellett van egy saját üzletünk a szentendrei uszodában, egy Magyarországra szállító webshopunk, valamint a húsznál több tagból álló Swimbox-hálózatunk. Wellness-központokkal és uszodákkal állunk partneri kapcsolatban, ott alakítottunk ki értékesítési pontokat. Pop up Store-unk pedig versenyhelyszíneken értékesít.
 |
Ezek multibrand értékesítési pontok, mint a Swimstore, vagy csak a Manta márkát képviselik?
Igyekszünk olyan úszókínálatot adni, amelyben a fontos dolgok – az Arena kivételével – egy helyen megtalálhatóak. A top versenykategóriát a Mantával nem célozzuk meg, azt tudja a Speedo, és újabb márkaként a Michael Phelps.
Külföldi jelenléte van a márkának?
Exportpartnereink vannak Romániában, Németországban, Lettországban és Litvániában, emellett a környező országokban szeretnénk erősebb pozíciókat elérni. A legfontosabb nemzetközi csatorna pedig az Amazon, ahol a londoni központtal állunk kapcsolatban.
Az Amazonnal kisebb magyar cégként milyenek a tapasztalatok? Hogyan lehet velük együttműködni, és mekkora a zaj, amiben ki kell tűnni a termékkel?
A kapcsolattartás sem egyszerű: óriási a szervezet, mi egy automatán keresztül beszélgetünk velük, és szinte mindig más specialistához kerülünk. Ráadásul óriási adatmennyiséget kell mozgatnunk, de örülünk a lehetőségnek, hogy egy magyar márkát értékesíthetünk náluk. A FINA-versenydresszünkkel kapcsolatban is nagyon bizakodóak vagyunk a csatornát illetően.
Ezen a piacon van néhány régi és erős márkanév, amelyet főleg a profi felhasználók között sokan ismernek. Milyen eszközökkel, kommunikációval lehet felépíteni egy új márkát?
A Speedot 1991-ben kezdtük el forgalmazni, és azt tapasztaltuk, hogy a márka ismertté tételére éves szinten több tízmillió forintot kell fordítani.
A marketingeszközök közül próbáljuk a legcélzottabb, leghatékonyabb megoldásokat igénybe venni. A versenyhelyszíneken egy kamionból átalakított pop-up store-ral jelenünk meg, Balaton-átúszástól a vidéki senior versenyekig. Ez elég látványos és nehezen megkerülhető.
A magyar szinkronúszó válogatott szponzorai vagyunk két éve, a veresegyházi triatlonosokat is támogatjuk, és jelenleg is több egyesületi megkeresésünk van.
Leginkább Google hirdetésekkel dolgozunk, Facebook-aktivitásaink vannak, és bizonyos szakoldalakon jelenünk meg, ahol az úszók tájékozódnak. Emellett a Swimbox-partnereinkkel kötöttünk marketing-megállapodásokat. Igyekszünk ott megjelenni, ahol az úszók is jelen vannak, hogy minél pontosabban eltaláljuk őket.
A szakoldalakon direkt hirdetések vagy PR-megjelenések a jellemzőek?
Volt már PR-cikkünk, de ez a ritkább, inkább bannereket szoktunk elhelyezni.
Ezek működnek még?
Hiszünk bennük, de nehéz mérni, hogy pontosan honnan érkezik egy vásárló: ha átkattintott az oldalra, majd kilépett, de egy héttel később bejött az üzletbe, akkor nem tudom a bannerhez kötni.
A budapesti vizes vb-re mivel készült a márka?
Az idei budapesti vb-re egy kollekcióval készültünk, melynek tervezésénél azt vettük figyelembe, hogy a Mantát, a világbajnokságot és a fővárost gyúrjuk egybe, de úgy, hogy ne ütközzünk bele a nemzetközi szövetség szabályaiba. Így jött létre ez a különböző vizes sportágakat szimbolizáló sorozat a Manta logó felhasználásával. Minden sportág megkapta a maga piktogramját, emellett belekerült a Budapest és a 17, valamint egyes daraboknál a magyar zászló, vagy épp az érmek színei is. Az volt az elképzelésünk, hogy a fotózás is kötődjön Budapesthez. Gerillafotózást folytattunk: két napig egy kisbusszal jártuk a várost, és az előre kiválasztott helyszíneken megálltunk elkészíteni a képeket. A Parlament előtt ez különösen izgalmas volt: az őrség egy darabig figyelte az eseményeket, de végül felszólítottak minket, hogy távozzunk.
A vb kapcsán angol nyelvű keresőkampányt is indítottunk, és ha a márkaneveket beírták, egyből rátaláltak az üzletünkre. Emellett szórólapoztunk és a villamosokon hirdetéseket, a metróban padlómatricákat helyeztünk el.
A bajnokság idején a Dagály sétányon sikerült megszereznünk egy területet, ahol szinkronúszó beach-et hoztunk létre homokos parttal, nyugágyakkal. Ott a hazai és külföldi versenyzők és szurkolók jelentős része megfordult a pop-up store-ban.
A márka ismertségét méritek a célcsoporton?
Rendszeresen találkozunk sportolókkal, velük beszélgetünk a márkáról, és az a tapasztalatunk, hogy félévről félévre egyre többen ismerik a márkát. De mi magunk is elmegyünk wellness-központokba, uszodákba, és látjuk, hogy kin van Manta. Szerencsére egyre népszerűbb a márka, napról- napra többen hordják. De ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, még hosszú évek innovatív, fáradságos és kreatív munkájára van szükség.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.